2009. nov. 5.
A szennyezett kóla és a tömeghisztéria
marinov1999 nyarán a belgiumi Gornem városában negyvenkét kólaivó gyerek különös betegségtüneteket produkált, és kórházba kellett őket szállítani. Az esetet követően országos hisztéria tört ki, a Coca-Cola története legnagyobb termékvisszahívására kényszerült. A tegnap beharangozott és elkezdett Gladwell-sorozat második része.
Két nappal a gornemi eset után Brugge városában újabb nyolc iskolás betegedett meg, 13 harelbeke-i az azt követő napon, újabb nappal később pedig 42 lochristi gyereken jelentkeztek a tünetek – és így tovább, egyre növekvő spirálban, úgyhogy a végén már több mint száz gyerek volt kórházban, mindannyian émelygésre, szédülésre, fejfájásara panaszkodtak. Ezért kényszerült rá a Coca-Cola, hogy 113 éves történetének legnagyobb termékvisszahívását rendelje el – olvasható Malcolm Gladwell Fordulópont című könyvében.
Az alapos vizsgálat látszólag feltárta az okot: az antwerpeni Coca-Cola üzemben fertőzött széndioxidot használtak fel a gyártás egyik műszakjában. Egy még alaposabb második vizsgálat azonban kiderítette, hogy a széndioxid szennyező eleme egy bizonyos kénvegyület volt, 5-7 milliomod részben. Ezek a szulfidok azonban csak ennél ezerszer nagyobb dózisban okoznak megbetegedést. 17 részecske/millió koncentrációban egyszerűen büdösek – mint a poshadt tojás –, ami azt jelenti, hogy Belgiumban legfeljebb fintorgási járvány törhetett volna ki. Ennél is meglepőbb az a tény, hogy az öt iskola közül, ahova a rossz kólát szállították, négyben tört ki ilyen „járvány”, de a megbetegedetteknek fele aznap nem is ivott kólát. Bármi is történt Belgiumban tehát, az nem Coca-Cola-mérgezés volt. De hát akkor mi?
Olyanféle tömeghisztéria, ami egyáltalán nem szokatlan jelenség az iskolás gyerekek között. Simon Wessely pszichiáter, a londoni King’s College of Medicine kutatója már vagy tíz éve gyűjti a tömeghisztériákról szóló adatokat. Legrégebbi előfordulási adata 1787-ből való, amikor a lanchaschire-i gyapotmalom munkásai hirtelen megbetegedtek, miután meggyőzték őket, hogy mérgezett gyapottal kerültek érintkezésbe. Wessely szerint szinte minden esete beleillik a mintába. Valaki meglátogatja beteg szomszédját, és az a meggyőződés alakult ki benne, hogy a felebarát valami láthatatlan gonosztól betegedett meg – régen az ilyesmit démonoknak és szellemeknek tulajdonították, ma toxinoknak és gázoknak –, és félelme nyugtalanná teszi. Nyugtalansága miatt szédül és émelyeg. Légzése nehezedik, elájul. Mások is megismerik a feltételezését, látják, hogy az áldozat elájul, ők is nyugtalanok lesznek. Elájulnak, a helyiségben szinte mindenki levegő után kapkod és eljárul. Ezek a tünetek, mint Wessely rámutat, valódiak és jellegzetesek. Ezekből lehet tudni, hogy a fenyegetettség teljes egészében kitalált dolog. (Vajon itt miről lehetett szó?)
Ami Belgiumban történt, az a ragályos nyugtalanság igen tipikus példája, amit valószínűleg csak súlyosbított a nem sokkal korábban történt belgiumi dioxinos állateledel-mérgezés. A diákok ijedsége a cola záptojásszaga miatt például, mintha a hisztéria-kézikönyvében lenne megírva. „Az ilyen események nagy többségét egy szokatlan vagy kellemetlen, de ártalmatlan szag váltja ki” – idézi Wessely-t Gladwell. – „Valami furcsa dolog, például, ha büdösség árad a légkondicionálóból. Az, hogy az esetek iskolákban törtek ki, szintén a hisztéria klasszikus példája. A tipikus esetekben mindig szerepelnek iskolás gyerekek – folytatta Wessely. – Híres eset volt az 1980-as Nottinghamshire-i Jazzfesztiválon, amikor több száz lány elájult. Arra gyanakodtak, hogy egy helyi farmer rovarirtó szerrel permetezte le őket”.
Az elmúlt 300 évben átlagban minden második évre esik egy dokumentált iskolai hisztéria. Hiba lenne tehát túl komolyan venni az ilyen hisztérikus kitöréseket, mint a belga kóla-pánik? Egyáltalán nem, hiszen részben valami mélyebben gyökerező alapnyugtalanság tünetei. Sőt a gyerekek, akik rosszul lettek, nem szimuláltak: valóban betegek lettek. Csak arról van szó, hogy fontos felismernünk: a gyerekek között a járványos viselkedésnek néha nincs pontosan azonosítható és racionális oka: a gyerekek azért betegszenek meg, mert mások is megbetegedtek.
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: Megosztom a twitteren , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
érdekes, és nem csak ilyenkor reagál az ember nagy tömegben egyformán. most hirtelen a gazdasági válság jut eszembe, amely nagyban tulajdonítható annak, hogy hirtelen – mások példáját követve – mindenki rossz döntést hozott. a víz nagy tömegben kék, az ember nagy tömegben ostoba…