A kocsmában az a mondás járja, hogy egy papírlapot 5-nél többször nem lehet félbehajtani. Ott rögtön meg is próbáltam és igaznak találtam – olvasom Marabu blogján. Hogy mennyi a világrekord és mekkora lenne egy ötvenszer félbehajtott papírlap magassága? Kiderül.

A leadben idézett hozzászólás a karikatúraguru egy éveleji, Mikroprocesszor című munkájára érkezett.

Marabu használati utasítása ugyanis így hangzott:

1 Hajtsuk félbe a papírt a vonal mentén.
2 Megint.
3 Megint.
4 Megint.
5 Megint.
6 Megint.
7 Megint.
8,9,10,11,12… stb. Megint megint.
67 Már kész is.

A blog szemfüles hozzászólói mindjárt szóvá is tették, hogy a „Mester” nem tudja, hogy egy papírt nem lehet 6-nál többször félbehajtani, legyen az bármekkora is, illetve hogy „a kocsmában az a mondás járja, hogy egy papírlapot 5-nél többször nem lehet félbehajtani”. Aztán jött, aki szerint „valójában hétszer nem lehet félbehajtani egy lapot”, megint más nyolcról hallott.

Mytbustersék ki is próbálták egy focipályányi papírlappal (meg egy kis úthengeres segítséget igénybe véve), és 11-ig jutottak.

A világrekord 2002 óta 12 félbehajtás, beállítója Britney Gallivan, akinek teljesítményéről  illetve a félbehajtás problematikájáról, képletéről külön Wikipédia oldal emlékezik meg.

És hogy mi lenne, ha egy papírlapot ötvenszer félbe tudnánk hajtani? Malcolm Gladwell így ír erről Fordulópont című könyvében:

„Adjunk valakinek egy nagy ív papírt és azt kérjük, hajtsa össze egyszer, aztán fogja ezt az összehajtott papírt, és még egyszer hajtsa össze, aztán még egyszer és még egyszer, egészen addig amíg ötvenszer el nem végezte a hajtás műveletét. Aztán megkérdezzük, mit gondol milyen magas lesz az összehajtogatott papír. A kérdésre a legtöbben úgy válaszolnak, hogy gondolatban összehajtják a papírt, és azt mondják, olyan vastag lenne, mint egy telefonkönyv, vagy ha elég merészek, azt mondják, olyan magas lenne, mint egy hűtőszekrény. Ám a valódi, a helyes válasz az, hogy körülbelül olyan magas lenne, mint a Föld-Nap távolság, és ha még egyszer összehajtanánk, kétszeres Föld-Nap távolságot kapnánk. Ez a példa a matematikában mértani sorozatként, avagy mértani haladványként ismeretes. … Az embernek elég nehéz ezt a fajta haladványt hétköznapi ésszel felfogni, mert az eredmény – a hatás – igen aránytalannak látszik a kiinduló ponthoz képest. A járványok hatásának felbecsülésében félre kell tennünk az arányosságnak, az ok-okozati viszonynak ezt a fogalmát. Fel kell készítenünk magunkat a lehetőségre, hogy néha kis eseményekből nagy változások lesznek, és néha ezek az események bizony nagyon gyorsan következnek be.”

Aki pedig ennél is többre vágyik, egy itt látható táblázatban a 100. hajtogatás hatásáig is eljut. Aztán már nincs tovább, legalábbis ebben az univerzumban.

Folding Paper in Half 12 Times: The story of an impossible challenge solved at the Historical Society office