“A következő kérdés a “University of Washington” kémiai szakának egyik ZH-ján ténylegesen előfordult:

‘A Pokol exotermikus (hőt ad le) vagy pedig endotermikus (hőt nyel el)? Válaszát bizonyítsa is.’

A legtöbb diák állítását Boyle törvényével próbálta igazolni (a gáz lehűl, ha tágul, illetve felmelegszik, ha sűrűsödik) vagy annak valamilyen változatával.

Volt azonban egy diák, aki ezt írta:

Először is, azt kell tudnunk hogy hogyan változik a Pokol tömege. Tehát, tudnunk kell, hogy milyen sebességgel érkeznek új lelkek a Pokolba, illetve milyen sebességgel hagyják el azt. Azt gondolom, hogy bizonyosan feltehetjük, hogy ha egy lélek egyszer bekerült a Pokolba, sosem fogja elhagyni. Ebből következően egyetlen lélek sem hagyja el a Poklot.

Azt illetően, hogy mennyi lélek érkezik a Pokolba, vessünk egy pillantást a világon manapság létező vallásokra. Ezen vallások egy része azt állítja, hogy ha valaki nem hivője az adott vallásnak, akkor bizonyosan a Pokolba kerül. Mivel több mint egy ilyen vallás létezik és mivel az emberek nem hisznek egynél több vallásban, levonhatjuk a következtetést, miszerint minden ember, illetve minden lélek a Pokolra jut. A jelenlegi születési és halálozási arányokkal számolva arra számíthatunk, hogy a lelkek száma a Pokolban exponenciálisan nő.

Most nézzük a Pokol térfogatának változását, mivel Boyle törvényének állítása szerint ahhoz, hogy a hőmérséklet és a nyomás a Pokolban változatlan maradjon, a Pokol térfogatának növekednie kell, ahogy új lelkek kerülnek bele. Ez két lehetőséget ad:

Ha a Pokol lassabb ütemben tágul, mint amilyen gyorsan a lelkek lépnek be, akkor a hőmérséklet és a nyomás a Pokolban növekedni fog egészen addig, amíg teljesen elszabadul a Pokol.

Természetesen ha a Pokol gyorsabb ütemben tágul, mint a lelkek számának növekedése a hőmérséklet és a nyomás csökkenni fog addig, amíg be nem fagy a Pokol.

Tehát melyik is az igaz? Ha elfogadjuk azt a posztulátumot, amit Krissy kisasszony adott nekem még gólya éveim alatt, miszerint “hamarabb lesz fagyott éjszaka a Pokolban, minthogy lefeküdjek veled”, továbbá figyelembe véve a tényt, hogy azóta sem sikerült szexuális kapcsolatba keverdenem vele, következik, hogy a (2) lehetőseg nem lehet igaz, és ezért biztos vagyok benne, hogy a Pokol exotermikus.

Ez az egyetlen diák kapta meg az “A” minősítést.”

 

A Snopes.com szerkesztője mai bejegyzésében bemutatja a mese verzióit; ebből kiderül, hogy Krissy kisasszonyt csak később csatolták a történethez, az egyetemek, ahol a vizsga “történt”, verzióról verzióra változnak, illetve az is, hogy nem mindegyik változatban tudjuk meg, a diák kifejtését tanárai hogyan értékelték.

A sztori 1997 óta terjed az interneten, de maga az alaptörténet sokkal régebbi, az 1920-as években született, Paul Darwin Foote tudós tollából.

További részletek a Snopes-on, a kommentek között pedig folytathatjuk az iskolai, egyetemi legendák gyűjtését.

Fotó: sxc.hu