2009. okt. 4.
A Pokol hőt ad le vagy hőt nyel el?
marinovA Snopes szerkesztője, Barbara Mikkelson a klasszikus és sokat mesélt iskolai városi legenda gyökerei után kapirgált a héten.
“A következő kérdés a “University of Washington” kémiai szakának egyik ZH-ján ténylegesen előfordult:
‘A Pokol exotermikus (hőt ad le) vagy pedig endotermikus (hőt nyel el)? Válaszát bizonyítsa is.’
A legtöbb diák állítását Boyle törvényével próbálta igazolni (a gáz lehűl, ha tágul, illetve felmelegszik, ha sűrűsödik) vagy annak valamilyen változatával.
Volt azonban egy diák, aki ezt írta:
Először is, azt kell tudnunk hogy hogyan változik a Pokol tömege. Tehát, tudnunk kell, hogy milyen sebességgel érkeznek új lelkek a Pokolba, illetve milyen sebességgel hagyják el azt. Azt gondolom, hogy bizonyosan feltehetjük, hogy ha egy lélek egyszer bekerült a Pokolba, sosem fogja elhagyni. Ebből következően egyetlen lélek sem hagyja el a Poklot.
Azt illetően, hogy mennyi lélek érkezik a Pokolba, vessünk egy pillantást a világon manapság létező vallásokra. Ezen vallások egy része azt állítja, hogy ha valaki nem hivője az adott vallásnak, akkor bizonyosan a Pokolba kerül. Mivel több mint egy ilyen vallás létezik és mivel az emberek nem hisznek egynél több vallásban, levonhatjuk a következtetést, miszerint minden ember, illetve minden lélek a Pokolra jut. A jelenlegi születési és halálozási arányokkal számolva arra számíthatunk, hogy a lelkek száma a Pokolban exponenciálisan nő.
Most nézzük a Pokol térfogatának változását, mivel Boyle törvényének állítása szerint ahhoz, hogy a hőmérséklet és a nyomás a Pokolban változatlan maradjon, a Pokol térfogatának növekednie kell, ahogy új lelkek kerülnek bele. Ez két lehetőséget ad:
Ha a Pokol lassabb ütemben tágul, mint amilyen gyorsan a lelkek lépnek be, akkor a hőmérséklet és a nyomás a Pokolban növekedni fog egészen addig, amíg teljesen elszabadul a Pokol.
Természetesen ha a Pokol gyorsabb ütemben tágul, mint a lelkek számának növekedése a hőmérséklet és a nyomás csökkenni fog addig, amíg be nem fagy a Pokol.
Tehát melyik is az igaz? Ha elfogadjuk azt a posztulátumot, amit Krissy kisasszony adott nekem még gólya éveim alatt, miszerint “hamarabb lesz fagyott éjszaka a Pokolban, minthogy lefeküdjek veled”, továbbá figyelembe véve a tényt, hogy azóta sem sikerült szexuális kapcsolatba keverdenem vele, következik, hogy a (2) lehetőseg nem lehet igaz, és ezért biztos vagyok benne, hogy a Pokol exotermikus.
Ez az egyetlen diák kapta meg az “A” minősítést.”
A Snopes.com szerkesztője mai bejegyzésében bemutatja a mese verzióit; ebből kiderül, hogy Krissy kisasszonyt csak később csatolták a történethez, az egyetemek, ahol a vizsga “történt”, verzióról verzióra változnak, illetve az is, hogy nem mindegyik változatban tudjuk meg, a diák kifejtését tanárai hogyan értékelték. A sztori 1997 óta terjed az interneten, de maga az alaptörténet sokkal régebbi, az 1920-as években született, Paul Darwin Foote tudós tollából. További részletek a Snopes-on, a kommentek között pedig folytathatjuk az iskolai, egyetemi legendák itt megkezdett gyűjtését.
Címkék: egyetem, vallás, pokol, amerika, iskolaMegosztások: , Megosztom az iWiW-en
Frankó a poszt, a címben a “hőd”-öt javítsátok, légyszi!
Javítva, kösz!
Sztem a kérdés nem ilyen egyszerű.. Legalább két dolgot kellene még tisztázni a válaszhoz: 1/ van-e a lelkeknek tömege és térfogata? 2/ A pokolbeli tűz/hő forrása micsoda?? mert ugye a pokol eleve tüzes, amibe ha alacsonyabb hőmérsékletű (alacsonyabb hőmérsékletű környezetből származó!) és anyagi lelkek kerülnek be, amelyek nem lépnek reakcióba, azaz “csak melegednek” ott, akkor bizony a pokol lehet, hogy szép lassan kihül… és a termodinamika nagyon szépen alkalmazható gázrendszerekre, de mi van, ha a lelkek ott valami más halmazállapotba képesek átalakulni, vagy pláne még ha valami minőségi változás azaz reakció is lejátszódik – akkor annak a hőszínezete lehet a meghatározó… és ez a magasabb hőmérsékleten akár még változhat is…
Szóval a válasz attól is függhet, hogy a hallgató fizikus vagy vegyész..
Tisztelettel
learningworm
PS: azt még kifelejtettem, hogy a pokol hőszigeteltségének a mértéke vagy felületének a hőleadóképessége is belejátszhat, ami gépészek esetén bonyolíthatja a választ…
learningworm
Még meg kell vizsgálni, a sokadik oldalt is, hogy “meleg”-e a lélek, ill. hogy éghető-e (“a pokol tüzén ég”), és milyen sebességgel ég (robban)” Mi van azzal a lélekkel, aminek a gazdája azbesztózisban hunyt el????
A vége nem teljesen tiszta: “a (2) lehetőseg nem lehet igaz, és ezért biztos vagyok benne, hogy a Pokol exotermikus.”
Ha exotermikus (höt ad le) akkor hül. Tehát ez a (2) megoldás. (mégis azt irja, hogy a (2) nem lehet.)
Maszturbált a bíró a per közben, majd bosszút állt az ezt kifogásolókon
http://hvg.hu/vilag/20090930_maszturbalta_a_biro_valasi_per_kozben.aspx?FullComment=true#gotoForm
Nem tudtam regisztrálni a fórumra, ezért ide írom, elég érdekes:
Az alábbi történet a Koppenhágai Egyetemen esett meg, egy fizika vizsgán:
A kérdés így hangzott: “írja le, hogyan mérhető meg egy felhőkarcoló magassága egy barométer segítségével!”
Az egyik hallgató válasza:
“Fogsz egy hosszú zsinórt, rákötöd a barométer tetejére, majd a barométert lelógatod a földig. A zsinór hosszúságának és a barométer magasságának összege megegyezik a felhőkarcoló magasságával.”
Ez az eredeti magyarázat azonban a vizsgáztatót meglehetősen feldühítette, így a vizsga nem sikerült. A diák azonban nem hagyta magát, mivel szerinte a válasza abszolút helyes volt. Az egyetem vezetősége így kijelölt egy független bírát, aki megállapította, hogy bár a válasz helyes volt, ám semmiféle fizikai ismeretet nem tükrözött. A probléma megoldására behívatta magához a hallgatót, és hat percet adott neki arra, hogy szóban bebizonyítsa, a fizikai alapismeretek birtokában van.
A dik öt percig szótlanul ült, a homlokát ráncolva gondolkodott. A vizsgabiztos figyelmeztette, hogy vészesen fogy az idő. A diák ekkor megszólalt, és megjegyezte, hogy annyiféle magyarázatot tud, hogy nem tudja kiválasztani, melyiket is adja elő. A biztos nógatására aztán belekezdett:
“Nos, az első ötletem az, hogy megfogjuk a barométert, felmegyünk a felhőkarcoló tetejére, és ledobjuk onnan. Mérjük a földet éréséig eltelt időt, majd a kérdéses magasságot kiszámítjuk a ‘H = 0.5g x t négyzet’ képlettel. Viszont ez a módszer nem túl szerencsés a barométer szempontjából.
Vagy pedig abban az esetben, ha süt a nap, megmérhetjük a barométer magasságát, és az árnyékát. Ezután megmérjük a felhőkarcoló árnyékának hosszát, és aránypárok segítségével kiszámíthatjuk a magasságát is.
De ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akor egy rövid zsinórt kötve a barométerre, ingaként használhatjuk azt. A földön és a tetőn megmérve a gravitációs erőt, a ‘T = 2 pi * négyzetgyök(1 / g)’ képlettel kiszámíthatjuk a kért magasság értékét.
Vagy, ha esetleg a felhőkarcoló rendelkezik tűzlétrával, akkor megmérhetjük, a barométer hosszánál hányszor magasabb, majd a barométert megmérve egyszerű szorzással megkapjuk a kívánt eredményt.
De ha Ön az unalmas, bevett módszerre kíváncsi, akkor a barométert a légnyomás mérésére használva, a földön és a tetőn mérhető nyomás különbözetéből is megállapítható a felhőkarcoló magassága. Egy millibar légnyomás különbség egy láb magasságnak felel meg.
Itt az egyetemen mindig arra buzdítanak bennünket, hogy próbáljunk eredeti módszereket kidolgozni, ezért kétségtelenül a legjobb módszer a felhőkarcoló magasságának megállapítására az, ha a hónunk alá csapjuk a barométert, bekopogunk a portáshoz, és azt mondjuk neki: ‘Ha megmondod, milyen magas ez az épület, neked adom ezt a szép új barométert’.”
A történet csattanója, hogy ezt a renitens diákot Niels Bohr-nak hívták, és ő a mai napig az egyetlen fizikai Nobel-díjas dán fizikus.
Nem tiszta ez nekem.
Azért, mert a csaj a mai (a dolgozat írásának) napjáig nem feküdt le a sráccal, nem jelenti azt, hogy nem is fog.
Ha azonban lefekszik, akkor az 1 változat válik igazzá, vagyis, hogy a pokol befagy.
Eszerint viszont eljutottunk egy olyan abszolut feltételezésig, hogy egy csajtól függ, hogy a pokol exo- vagy endoterm-e, illetve ott van még a kérdés, hogy azon a napon válik-e endoterm-é a pokol, hogy a csak lefeküdt a sráccal.
A srác tehát csak akkor hivatkozhatna a fenti logikai feltevésre, ha a csaj lefeküdt volna vele, ami azt jelentené, hogy a pokol fagyott, vagyis endoterm. És még akkor is ott a kérdés, hogy mikor vált endoterm-é.
Na szép napot.
Egyszerűbb lett volna kipróbálni a Doom 3-t.
Dániának három Nobel-díjas fizikusa van, nemcsak Niels Aase Bohr!
Ugyanis a fia (Niels Henrik David Bohr) és Ben Mottelson dán fizikusok szintén megkapták a Nobel-díjat!