A lap rámutat, hogy a magyar nép eredete több mint száz éve állandó viták tárgya, és írott források hiányában a történettudománynak sokáig a nyelvészek és a régészek következtetéseire kellett hagyatkoznia. Az esetlegességeket újabb tudományágak bevonásával próbálták kiküszöbölni: a 20. század derekán a történeti embertannal, később a vércsoportvizsgálatokkal, majd az immunológiával. Az utóbbi két évtizedben az archeogenetika is beszállt; e kutatások summázatát mutatja be az a vándorkiállítás, amely a múlt héten nyílt meg (újra) a Természettudományi Múzeumban.

Béres Judit genetikus mai népességből vett mintái azt jelzik, hogy a magyarság genetikailag kevert populáció, teljesen hasonló a környező népekhez. A genetikai kronológia szerint a ma élő magyar férfinépesség háromnegyede olyanok utóda, akik már 30-40 ezer éve Európában élnek.

Más úton járt az az archeogenetikai vizsgálat, amely a honfoglalás-kori populáció genetikai állományát térképezte fel – a régészek által megjelölt sírok alapján –, és ezt vetette össze a ma élő magyar és székely népességből vett mintákkal. Ebből kiderül, hogy a ma élőktől vett minták a jelenkori európai népességekre jellemző genetikai képet mutatnak, míg a honfoglalás kori populációnál jóval több ázsiai típusú elemet találtak – ám igen meglepő eloszlásban. A kutatók meglepetésére csak a gazdagabb, “klasszikus honfoglaló”-sírokból származó minták mutattak genetikai rokonságot az ázsiai populációval, a szegényebb sírokban talált leletek a jelenlegi népességhez hasonlóak.

Mivel a klasszikus honfoglalók gyakorlatilag nem hagytak genetikai nyomot, azt feltételezik, hogy meglehetősen kevesen voltak, amikor a Kárpát-medencét elfoglalták – ennek ellenére igen erős kulturális és nyelvi hagyományt teremtettek meg. A cikk szerzője szerint érdekes lenne megvizsgálni az Árpád-kori népesség sírjait is, mert akkor kiderülhetne, hogy a honfoglalókra utaló genetikai jelek száma az azóta eltelt bő egy évezred alatt csökkent-e le ennyire, vagy ez már a középkorban megtörtént.

A teljes cikket elolvashatjátok a HVG-ben.

Illusztráció: HVG/Marabu