Néhány példa a szövegből:

“– Abraham Lincolnt 1846-ban választották a Kongresszusba, John F. Kennedyt pedig 1946-ban.

– Abraham Lincolnt 1860-ban választották elnöknek, John F. Kennedyt 1960-ban.

– Lincoln és Kennedy neve egyaránt hét betűből áll.

– Mindketten sokat foglalkoztak az állampolgári jogokkal.

– Mindkettejüknek a felesége elveszítette a gyermeküket, mialatt a Fehér Házban éltek.

– Mindkét elnököt pénteki napon lőtték le, mindkettejüket fejbe lőtték.

– Lincolnt titkára, Kennedy figyelmeztette, hogy ne menjen a színházba. Kennedyt titkára, Lincoln figyelmeztette, hogy ne menjen Dallasba.

– John Wilkes Booth 1839-ben született, Lee Harvey Oswald pedig 1939-ben.

– Mindkét merénylőt három nevéről ismerjük, és mindkét név 15 betűből áll.

– Booth a színházból egy raktárépületbe futott, ott kapták el. Oswald egy raktárból futott el és egy színházban kapták el.

– Boothot is, és Oswaldot is meggyilkolták a tárgyalás előtt.”

 

Az impresszív lista nem sokkal Kennedy elnök 1963-ban történt meggyilkolása után jelent meg – írtuk Legendavadászat című könyvünkben pár éve a Snopes-ra hivatkozva. Most ebből szemlézek pár érdekeset, hogy ma is legyen olvasnivaló.

Abraham Lincolnt valóban 1846-ban, John F. Kennedyt pedig 1946-ban választották a Kongresszusba. Kevésbé meglepő ugyanakkor ezek után az, hogy Abraham Lincolnt 1860-ban választották elnöknek, John F. Kennedyt pedig 1960-ban, tekintve, hogy mindketten egy évszázad különbséggel érték el első nemzeti szintű politikai sikerüket. Ez az egybeesés még kevésbé érdekes, ha figyelembe vesszük, hogy csak minden negyedik évben tartanak elnökválasztást.

Lincoln_KennedyA legtriviálisabb egybeesés, hogy Lincoln és Kennedy neve egyaránt hét betűből áll. Különösen lapos az érvelés, ha figyelembe vesszük, hogy a két ember keresztneve különböző számú betűt tartalmaz, és hogy amíg Kennedynek volt középső neve (Fitzgerald), addig Lincolnnak nem. Ha feltételezzük is azt a meghökkentő apró véletlent, mint amilyen a két ember elnökké választása száz év különbséggel, illetve vezetékneveinek egyező számú betűje, a továbbiakban semmi sem jön ki a számos össze nem függő dologból. Lincoln 1809-ben született, Kennedy 1917-ben. Lincoln 1865-ben halt meg, Kennedy 1963-ban. Lincoln 56 éves volt, amikor meghalt, Kennedy 46, Lincolnt áprilisban ölték meg, Kennedyt pedig novemberben.

Nem érdemi megjegyzés az sem, miszerint mindketten sokat foglalkoztak az állampolgári jogokkal. Azt állítani, hogy Lincoln és Kennedy „sokat foglalkozott az állampolgári jogokkal”, nagyjából ahhoz hasonló, mintha azt mondanánk, hogy Woodrow Wilson és Franklin Roosevelt „különösen a háborúval foglalkozott”, vagy hogy Herbert Hoover és Ronald Reagan „főleg a gazdasággal törődött”.

Az, hogy mindkét politikus felesége elveszítette gyermekét, mialatt a Fehér Házban éltek, igaz ugyan, de félrevezető és elfed több alapvető különbséget. Az állítás módja a halvaszületési vagy csecsemőágyi tragédiát sejtet – ez azonban csak Kennedyék esetében igaz. Lincoln valójában két gyermekét vesztette el, nemcsak egyet: a kis Edward Lincoln tuberkolózisban hunyt el 1850-ben, a negyedik születésnapja előtt, tizenegy éves fia, Willie pedig hastífuszban a Fehér Házban töltött első év végén. Kennedy 1963-ban megszületett koraszülött gyermeke a világrajövetelét követő második napon meghalt. Kennedynek azonban három gyermek adatott, két fiú és egy lány – közülük ketten érték meg a felnőttkort.

A pénteki merénylet szintén nem túl meglepő, mivel egy a héthez az esélye annak, hogy valakit pénteken lőjenek le. Ráadásul a legjobb alkalom egy merényletre, ha az illető közszereplésen vesz részt, amit általában hétvégenként tartanak. Az sem véletlen, hogy mindkettejüket fejbe lőtték. Két olyan fajta lövés van, amelyik nagy bizonyossággal végez az áldozattal: a mellkaslövés és a fejlövés. Mivel Lincolnt és Kennedyt hátulról és ülve érte a lövés, a gyilkosaiknak – ha biztosra akartak menni – nem nagyon volt más választásuk.

Lincoln titkára, Kennedy – Kennedy titkára, Lincoln, plusz a jövőt megérző aggodalmas titkári figyelmeztetések: ez talán a lista leghatásosabb kitétele. Viszont a petárda nem pukkan: ez ugyanis az olyan egybeesések egyike, amelyek nem esnek egybe – ez egyszerűen hamis közlés. John Kennedy titkárnőjét Evelyn Lincolnnak hívták, de egy kutatás sem talált Lincolnnál Kennedy nevű titkárt.

A gyilkosok 39-es születéséről tudósító állítással nincs értelme sokat foglalkozni, Booth ugyanis 1838-ban született. Mindkét merénylőt három nevéről ismerjük – ez ismét olyan „megegyezés”, aminek vitatható az igazsága. John Wilkes Bootht gyakran nevezték „J. Wilkes Booth”-nak is, vagy egyszerűen csak „John Wilkes”-nek. Lee Oswaldot általában csak „Lee”-ként említik (nem „Lee Harvey”-ként). Továbbá: miért van jelentősége annak, hogy a gyilkosok teljes neve ugyanannyi betűből áll, amikor ugyanez nem igaz Abraham Lincolnra és John Fitzgerald Kennedyre, illetve Andrew Johnsonra és Lyndon Baines Johnsonra?

Pontatlan és felszínes az az állítás is, hogy Booth a színházból egy raktárépületbe futott, és ott kapták el, illetve Oswald egy raktárból futott el és egy színházban kapták el. Booth ugyan valóban színházban lőtte le Lincolnt, aztán elmenekült az államból, és végül egy dohánybarakkban ölték meg napokkal később. Oswald egy tankönyvraktárról (és nem -ból) lőtte le Kennedyt, aztán Dallasban maradt és élve fogták el egy moziban, bő egy órával később. Booth és Oswald is merénylet áldozata lett a tárgyalás előtt – állítják a mítoszcsinálók, de ez is erősen vitatható. Miután Booth lelőtte Lincolnt, elmenekült a tett színhelyéről, és tizenegy nappal később ölték meg az őt kereső katonák. Oswaldot egy órával a merénylet után tartóztatták le – más ügy miatt – a rendőrök, és éppen két napja volt őrizetben, amikor Jack Ruby lelőtte.

Összefoglalva: a fenti egybeesések könnyen magyarázhatóak a véletlennel. Nem nehéz hasonlóságokat találni bármely két eltérő vagy összefüggő adathalmazban, az eredmény attól függ, mennyi információnk van és mennyi időt szánunk a kutakodásra. Az ember természeténél fogva szereti az ilyen „játékokat”, úgy gondolja, ettől könnyebben megérthetővé válik a világ. Még jobban kedveljük az előre megírt sors nyomait amiatt, hogy az azonosságra rámutatók és a beavatottak különleges helyzetbe kerülnek az összefüggéseket nem ismerőkkel szemben.