Néhány példa a szövegből:
“– Abraham Lincolnt 1846-ban választották a Kongresszusba, John F. Kennedyt pedig 1946-ban.
– Abraham Lincolnt 1860-ban választották elnöknek, John F. Kennedyt 1960-ban.
– Lincoln és Kennedy neve egyaránt hét betűből áll.
– Mindketten sokat foglalkoztak az állampolgári jogokkal.
– Mindkettejüknek a felesége elveszítette a gyermeküket, mialatt a Fehér Házban éltek.
– Mindkét elnököt pénteki napon lőtték le, mindkettejüket fejbe lőtték.
– Lincolnt titkára, Kennedy figyelmeztette, hogy ne menjen a színházba. Kennedyt titkára, Lincoln figyelmeztette, hogy ne menjen Dallasba.
– John Wilkes Booth 1839-ben született, Lee Harvey Oswald pedig 1939-ben.
– Mindkét merénylőt három nevéről ismerjük, és mindkét név 15 betűből áll.
– Booth a színházból egy raktárépületbe futott, ott kapták el. Oswald egy raktárból futott el és egy színházban kapták el.
– Boothot is, és Oswaldot is meggyilkolták a tárgyalás előtt.”
Az impresszív lista nem sokkal Kennedy elnök 1963-ban történt meggyilkolása után jelent meg – írtuk Legendavadászat című könyvünkben pár éve a Snopes-ra hivatkozva.
Abraham Lincolnt valóban 1846-ban, John F. Kennedyt pedig 1946-ban választották a Kongresszusba. Kevésbé meglepő ugyanakkor ezek után az, hogy Abraham Lincolnt 1860-ban választották elnöknek, John F. Kennedyt pedig 1960-ban, tekintve, hogy mindketten egy évszázad különbséggel érték el első nemzeti szintű politikai sikerüket. Ez az egybeesés még kevésbé érdekes, ha figyelembe vesszük, hogy csak minden negyedik évben tartanak elnökválasztást.
A legtriviálisabb egybeesés, hogy Lincoln és Kennedy neve egyaránt hét betűből áll. Különösen lapos az érvelés, ha figyelembe vesszük, hogy a két ember keresztneve különböző számú betűt tartalmaz, és hogy amíg Kennedynek volt középső neve (Fitzgerald), addig Lincolnnak nem. Ha feltételezzük is azt a meghökkentő apró véletlent, mint amilyen a két ember elnökké választása száz év különbséggel, illetve vezetékneveinek egyező számú betűje, a továbbiakban semmi sem jön ki a számos össze nem függő dologból. Lincoln 1809-ben született, Kennedy 1917-ben. Lincoln 1865-ben halt meg, Kennedy 1963-ban. Lincoln 56 éves volt, amikor meghalt, Kennedy 46, Lincolnt áprilisban ölték meg, Kennedyt pedig novemberben.
Nem érdemi megjegyzés az sem, miszerint mindketten sokat foglalkoztak az állampolgári jogokkal. Azt állítani, hogy Lincoln és Kennedy „sokat foglalkozott az állampolgári jogokkal”, nagyjából ahhoz hasonló, mintha azt mondanánk, hogy Woodrow Wilson és Franklin Roosevelt „különösen a háborúval foglalkozott”, vagy hogy Herbert Hoover és Ronald Reagan „főleg a gazdasággal törődött”.
Az, hogy mindkét politikus felesége elveszítette gyermekét, mialatt a Fehér Házban éltek, igaz ugyan, de félrevezető és elfed több alapvető különbséget. Az állítás módja a halvaszületési vagy csecsemőágyi tragédiát sejtet – ez azonban csak Kennedyék esetében igaz. Lincoln valójában két gyermekét vesztette el, nemcsak egyet: a kis Edward Lincoln tuberkolózisban hunyt el 1850-ben, a negyedik születésnapja előtt, tizenegy éves fia, Willie pedig hastífuszban a Fehér Házban töltött első év végén. Kennedy 1963-ban megszületett koraszülött gyermeke a világrajövetelét követő második napon meghalt. Kennedynek azonban három gyermek adatott, két fiú és egy lány – közülük ketten érték meg a felnőttkort.
A pénteki merénylet szintén nem túl meglepő, mivel egy a héthez az esélye annak, hogy valakit pénteken lőjenek le. Ráadásul a legjobb alkalom egy merényletre, ha az illető közszereplésen vesz részt, amit általában hétvégenként tartanak. Az sem véletlen, hogy mindkettejüket fejbe lőtték. Két olyan fajta lövés van, amelyik nagy bizonyossággal végez az áldozattal: a mellkaslövés és a fejlövés. Mivel Lincolnt és Kennedyt hátulról és ülve érte a lövés, a gyilkosaiknak – ha biztosra akartak menni – nem nagyon volt más választásuk.
Lincoln titkára, Kennedy – Kennedy titkára, Lincoln, plusz a jövőt megérző aggodalmas titkári figyelmeztetések: ez talán a lista leghatásosabb kitétele. Viszont a petárda nem pukkan: ez ugyanis az olyan egybeesések egyike, amelyek nem esnek egybe – ez egyszerűen hamis közlés. John Kennedy titkárnőjét Evelyn Lincolnnak hívták, de egy kutatás sem talált Lincolnnál Kennedy nevű titkárt.
A gyilkosok 39-es születéséről tudósító állítással nincs értelme sokat foglalkozni, Booth ugyanis 1838-ban született. Mindkét merénylőt három nevéről ismerjük – ez ismét olyan „megegyezés”, aminek vitatható az igazsága. John Wilkes Bootht gyakran nevezték „J. Wilkes Booth”-nak is, vagy egyszerűen csak „John Wilkes”-nek. Lee Oswaldot általában csak „Lee”-ként említik (nem „Lee Harvey”-ként). Továbbá: miért van jelentősége annak, hogy a gyilkosok teljes neve ugyanannyi betűből áll, amikor ugyanez nem igaz Abraham Lincolnra és John Fitzgerald Kennedyre, illetve Andrew Johnsonra és Lyndon Baines Johnsonra?
Pontatlan és felszínes az az állítás is, hogy Booth a színházból egy raktárépületbe futott, és ott kapták el, illetve Oswald egy raktárból futott el és egy színházban kapták el. Booth ugyan valóban színházban lőtte le Lincolnt, aztán elmenekült az államból, és végül egy dohánybarakkban ölték meg napokkal később. Oswald egy tankönyvraktárról (és nem -ból) lőtte le Kennedyt, aztán Dallasban maradt és élve fogták el egy moziban, bő egy órával később. Booth és Oswald is merénylet áldozata lett a tárgyalás előtt – állítják a mítoszcsinálók, de ez is erősen vitatható. Miután Booth lelőtte Lincolnt, elmenekült a tett színhelyéről, és tizenegy nappal később ölték meg az őt kereső katonák. Oswaldot egy órával a merénylet után tartóztatták le – más ügy miatt – a rendőrök, és éppen két napja volt őrizetben, amikor Jack Ruby lelőtte.
Összefoglalva: a fenti egybeesések könnyen magyarázhatóak a véletlennel. Nem nehéz hasonlóságokat találni bármely két eltérő vagy összefüggő adathalmazban, az eredmény attól függ, mennyi információnk van és mennyi időt szánunk a kutakodásra. Az ember természeténél fogva szereti az ilyen „játékokat”, úgy gondolja, ettől könnyebben megérthetővé válik a világ. Még jobban kedveljük az előre megírt sors nyomait amiatt, hogy az azonosságra rámutatók és a beavatottak különleges helyzetbe kerülnek az összefüggéseket nem ismerőkkel szemben.
Köszi, hogy elolvastad a bejegyzést. Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az Urbanlegends.hu-t támogató közösséghez!
[…] – akárcsak a tegnapi bejegyzés kapcsán – itt is lehetne hosszan értekezni a számok (dátumok) mágikus erejéről, de […]
Na ez azért így túlzás. Aki ezekben az összefüggésekben misztikumot keres, az hibázik, de szintén helytelen annyiva elintézni, hogy “nem nehéz hasonlóságokat találni bármely két eltérő vagy összefüggő adathalmazban, az eredmény attól függ, mennyi információnk van és mennyi időt szánunk a kutakodásra”. Mert akkor mutass még egy ilyen példát a történelemből!
A téves állítások sajnálatosak, dea maradék így is érdekes. Semmi több.
Amúgy akarva akaratlanul a posztíró is hozzátett egyet a hasonlóságokhoz: “Mivel Lincolnt és Kennedyt hátulról és ülve érte a lövés”
:)
Ne felejtsük el, mindkettejüket Johnson követte az elnöki székben.
Viszont, a gyilkosok személyével nem érdemes foglalkozni, mert Lee Harvey Oswald bűnösségében szinte senki sem hisz.
“Lincolnt titkára, Kennedy figyelmeztette, hogy ne menjen a színházba. Kennedyt titkára, Lincoln figyelmeztette, hogy ne menjen Dallasba.”
Milyen kár, hogy Lincolnnak nem volt Kennedy nevű titkára.
“John Wilkes Booth 1839-ben született, Lee Harvey Oswald pedig 1939-ben.”
Booth 1838-ban született, így ez is hibás.
“Booth a színházból egy raktárépületbe futott, ott kapták el. Oswald egy raktárból futott el és egy színházban kapták el.”
Booth több napig menekült és egy csűrben kapták el. Oswaldot pedig egy moziban kapták el.
Az utolsó dolog pedig az, hogy Oswald csak feltételezett gyilkos, sőt valószínű, hogy nem ő volt a tettes, ellenben Booth egyértelműen a tettes.
“Az ember természeténél fogva szereti az ilyen „játékokat”, úgy gondolja, ettől könnyebben megérthetővé válik a világ.”
Szerintem pont hogy azok gondolják könnyebben megérthetőnek a világot, akik mindenre rámondják, hogy “csak véletlen”. A Lincoln-Kennedy gyilkosságokkal kapcsolatosan egy helyen vagy 40 féle összefüggést olvastam angol nyelven, magyarul általában olyan 20-at, most attól, hogy ebből megcáfolnak-magyaráznak párat, vagy akár a felét, attól még a többi furcsaság marad. That’ me-vel értek egyet, ez nem csak kutakodás kérdése.
VAlahol láttam ezt még kiegészítve ezzel:”Lincoln a merénylet előtt Monroe-ban volt,Kennedy a merénylet előtt Marilyn Monroeval volt.”Kis probléma:Marilyn Monroe 1962-ben hunyt el-JFK-t 1963-ban lőtte le Oswald..
És akár ha van is összefüggés, mit bizonyít, és kit érdekel? A “csak véletlen” helyett mondhatnánk az utóbbit is
„Oswald egy tankönyvraktárról (és nem -ból) lőtte le Kennedyt” – hát ez speciel tévedés, bent volt a raktárban, az ötödik emeleten, ha jól emlékszem, és az ablakon keresztül lőtt, már a Warren-jelentés szerint.
ebben az a legdurvább, hogy amikor ösztöndíjjal két hónapot voltam az USA-ban, még gimi alatt, és az ottani gyerkőcökkel együtt jártunk suliba, akkor ugyanezt a “listát” a hivatalos tananyag részét képező történelem tankönyvben olvastam, ilyen külön bekeretezett, adalékinformációk számára fenntartott boxban. A tankönyvben :)
[…] más urban legend táplálkozik ebből a vitathatatlan tényből: John F. Kennedy egy 1964-es Lincoln Continentalban […]
az egyetlen dolog ami tényleg érdekes és mindenki tudhatna róla az hogy mindkét elnök szembeszállt a bankokkal és a kormánnyal, emiatt lőtték le őket, a bankok az állam felett álnak és technikailag nem a bank pénzét használod hanem másokét, ezért van a biztosíték házra, értékekre, ők nem veszthetnek, a bankok termelik a legtöbb pénzt, a zsebükben van az állam
meg kell különböztetni a sorsot a véletlentől, volt pár érdekes beszélgetésem erről
egész életemben a véletlenben hittem, meg randomizáltam a dolgokat, a beszédem, a viselkedésem, egész addig amíg túl sok “véletlen” nem történt velem, életem legdurvább paranoiás rohamai, indokolatlan bűntudat, furcsa dolgok amiket eleinte élveztem, utána kiakasztott, volt egy törés
horoszkóp-sors vonal
nem azt mondom hiszek benne, azt sem hogy nem, de volt pár érdekessége, pl hogy a pasik akik hisznek benne azok nagyon durván “nőiesek” lesznek, a nők meg “férfiasabbak”, meg ugye a nők utólag gondolkodnak szóval akarják tudni a jövőt
fiatal koromban röhögtem egyik horoszkópot mert 3 pozitív és 3 negatív dolog volt benne ami totál ellentétes
sok év után pszichológiát olvasva , volt egy elemzés ami 3+3 kategóriával alakít ki csoportokat (8at)
ezt használják egyes japán stílusú rpg-ben (soha nem láttam a kódot de ez alapján párszor végigjátszottam és mindig maximális pont, máskor meg csak fogtam a fejem sok nekifutás után is hogy milyen egyszerű, életszerű és mégis mellélövök),
ezek a kategóriák kísértetiesen egyeztek a csakra színekkel amik az aurát alkotják (kirlian effekt logikus vonalon)
nőkben nem sok logika általában, meg sosem vonzott a téma annyira, a csillagászat igen, a földrajz is, az asztrológia és a történelem nem annyira, viszont a meglepő az volt nekem hogy mennyire logikus tud lenni egy-egy ilyen csaj, mennyi közös téma van, mennyire egybevág az életünk, a szimbólumaink (rock, raszta/hippi vonal meg a keleti dolgok, horoszkópok, karma, feng sui, gua szám stb), állat jó humorérzékük van és én pl csomó humorműsorból, fura scifikből meg dokumentumfilmekből ugyanazokat szűrtem le mint ők komolyabb könyvekből, ezotériából, a paradoxonok, sors véletlen, furcsa sztorik, hihetetlenül sok a párhuzamos paradoxon
le lehet vezetni logikusan nem logikus dolgokat, nem konspiráció minden, logika a-ból b-be vezet, inkább a és b között kellene maradni, mert az élet sem egy vonal hanem egy körforgás, a lélek meg energia, az meg nem vész el csak átalakul, tesla pl csomó ázsiai könyvből merített információt és a paradoxonokat tanulmányozva talált fel új dolgokat, ahogy niels bohr mondta: ha az atomok energiából vannak, mi meg atomokból, minden amit valódinak nevezünk, nem valódi, csak energia
jelzem vallásban sosem hittem és már nem is fogok, és ők sem, és ne az ezotévés ezotériára gondoljon senki, hanem pl tarot, sátánizmus, horoszkópok, mangák elemei, stb.nem kell mindent elhinni, de nem is a statisztikákat kell követni, a közvélemény baromság, a történelem nem lineáris, piramisok, űrlények, pszichológia, kannabisz, filozófia, csak pár olyan téma aminél rengeteg érdekes egybeesés van és rengeteg hazugság a médiától