Miután apja 1460-ban elesett, a York-ház (fehér rózsa) fejeként Edvárd magának követelte a koronát a Lancaster-házból (piros rózsa) származó VI. Henrikkel szemben – olvasható a Wikipedián. Az aspiránsok egymásnak feszültek, s miután Edvárd Towton mellett 1461-ben csatát nyert, az angol trónra léphetett. Szenvedélyes, erőszakos, a sors csapásaitól vissza nem rettenő, szüntelenül élvezeteket hajhászó uralkodó volt, aki a megbuktatására törekvő mozgalmakat kegyetlen szigorral nyomta el. A városok támogatása, valamint ügyes pénzügyi politikája azonban kora egyik leghatalmasabb uralkodójává tette.

IV. Edvárd a legenda szerint hatalomra jutását egy csodálatos meteorológiai eseménynek köszönheti: 1461 februárjának második napján csapatának tagjai ugyanis arra ébredtek, hogy három napot látnak. A jelenség először összezavarta a csatára gyülekező katonákat, ám Edvárd egy zseniális beszédben a maga oldalára fordította az interpretációjában isteni jelként értékelt melléknapokat. Értelmezése szerint a három nap megjelenése, majd egyesülése azt szimbolizálta, hogy vezetése alatt hamarosan egyesülhet két túlélő testvérével. Lelkesítő beszéde utána csapata minden tagja térdre borult, hogy imában köszönje meg a jelet. A sorsdöntő csatát, melyben több mint 4 ezer ellenfelet mészároltak le, ezután valóban ők nyerték – írja Michael Powell Curios Events In History című könyvében (amiből hamarosan további érdekes történeteket szemlézek majd).

Az Edvárdék által megfigyelt jelenség létező meteorológiai esemény, angolul sun dog, magyarul melléknap néven ismert. A melléknap általában a Nap mindkét oldalán, attól egyenlő távolságra, mintegy szivárványfoltként jelenik meg, s főleg vékony felhőrétegben, cirruszfelhőkben látható. Feltűnő, fényes melléknapok legkönnyebben a Nap alacsony állása mellett vehetők észre. A légköroptikai jelenségek kialakulásában a légkörben jelenlévő jégkristályok alakja, állása játszik szerepet – olvasható a hirek.csillagaszat.hu-n. (a képet a met.utah.edu oldalról szedtem)

Érdekesség, hogy a különleges esemény megjelenik Shakespeare VI. Henrik királyának harmadik részében is, az alábbi formában (kösz):

EDVÁRD.
Szemem káprázik? Három nap van ott!

RIKHÁRD.
Három sugárzó teljes nap, igen!
El nem borítják felhők járati,
Elválva tisztán halvány derüs égtől.
Nézd, nézd! csókolva egymást ölelik,
Mikéntha szent frigy esküjét fogadnák.
Most mind a három egy láng, egy nap, egy fény!
Nagy eseményt jósolnak az egek.

EDVÁRD.
Még soh’se hallott ritka csoda ez.
Ugy gondolom, a harczba hí, öcsém!
Hogy mi, a hős Plantagenet fiai,
Külön ragyogással fénylve mindegyik,
Most súgarunkat mégis egyesítsük
S a földre szórjuk, mint az a világra.
Bármit jelent, ezentúl pajzsomon
Három napistent hordok czímerűl.

Linkek:

Melléknap-észlelések Magyarországon
Sun dog