A Médiakutató 2009/2-es számában megjelent cikkben Mráv Noémi bemutatja a Bálint Ágnes író által megálmodott tévémaci keletkezésének körülményeit, szót ejt a macik különböző változatairól (1963. Lengyel Zsolt, Köber Tibor; 1968, ugyanők; 1981. Koch Aurél; 1982. Foky Ottó, Szabó László), a maci társairól illetve lakásairól, politikai szerepéről, kultuszának kialakulásáról, valamint a műsor főcímeiről és zenéiről.

Az írás szót ejt a játékmedve koráról és neméről is. Megállapítja, hogy a maci kora a nézők számára mindig is kérdéses volt, de a készítők szándéka szerint azt a korosztályt jelenítette meg, amelyik nézte (azaz három- és hatéves gyerekekét). Függetlenül attól, hogy olyan cselekvéseket is végez, amilyeneket általában csak a felnőttek csinálnak, a maci még bőven lehet gyerek, hiszen a kicsik is sokszor játszanak el felnőttes cselekedeteket. A készítők szerint azért is láthatják sokan felnőttnek, mert kiskorukban ismerték meg, és vele együtt öregedtek.

A maci nemének kérdése szintén nem eldöntött. Mivel régen bugyiban volt, alapvetően lánynak gondolták (erről tanúskodik az a rövid kommentár is, amelyet a második maci bemutatásakor az újságbeli képe mellé írtak: “Most már biztos lány”), az újabb változaton viszont egyértelműen fiúnak néz ki. Az alkotók szerint alapvetően nincs neme. Szülőanyja szerint azért nemtelen, mert teret akartak hagyni a gyerekek fantáziájának, hogy ők dönthessék el a kérdést, mint amikor játékmacit kapnak. A gyerekeket viszont ez a kérdés egyáltalán nem érdekelte – így Mráv.

A cikk szerzője kérdőíves kutatást is végzett a maciról, amelyben a fenti két kérdés is felbukkant. A kort illetően a megkérdezettek többsége – 66 százaléka – gyermekkorúnak látta a macit. A nemére vonatkozó találgatás még egyértelműbb eredményt hozott: az emberek 92 százaléka férfinak vélte a macit.

Fotó: fortepan.hu