A közlemény rámutat, hogy az objektív felelősséggel kapcsolatos közigazgatási bírság szabályai 2009. május 2-ától megváltoztak. A jogszabály-módosítás értelmében ezentúl a megengedett legnagyobb sebesség túllépése miatt kiszabott bírság összege a sebességtúllépés kilométer/órában megadott mértékétől függ, az eddigi százalékos mértéktől eltérően.

A közlemény egy példát is hoz: 40 km/órás sebességkorlátozásnál a sebességmérés alsó határa 44 km/óra. Amennyiben a gépjármű vezetője a járművével 44 és 58 km/h közötti sebességgel halad, és a rendőrség rögzíti a gyorshajtást, akkor a jármű vezetőjével szemben helyszíni bírság kiszabására van lehetőség, illetve ellene szabálysértési eljárás kezdeményezhető. Amennyiben a fenti példában szereplő jármű vezetője 40 km/h sebesség helyett 59 km/h sebességgel közlekedik, úgy vele szemben helyszíni, illetve szabálysértési bírság kiszabására már nincs lehetőség. Ebben az esetben az elkövetett szabálysértés miatt közigazgatási eljárást kell indítani, amely alapján 30 ezer Ft közigazgatási bírságot kell kiszabni.

Mindebből a rendőrségi közlemény szerint az következik, hogy a mindössze legfeljebb 3 km/h sebességtúllépésig beszélhetünk „büntetlenségről”, ami nem más, mint a mérőműszerek esetleges mérési hibája. Tehát a járművezetőknek akár 4 km/h sebesség túllépés esetén is szankcióra kell számítani – írja a police.hu. Nem világos azonban, hogy ez a 4 km még mindig a 40 km/órás korlátozás esetére vonatkozik, vagy például az autópályán való közlekedésre is.

Éppen ezért levelet írtam az ORFK-nak, és megkérdeztem, más sebességkorlátozásoknál (50, 90, 110, 130, stb) mennyi a sebességmérés alsó határa. Jámbor István rendőralezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Osztály vezetője válaszában elmondta: minden esetben 4 km/óra értékkel növelt sebességet alkalmaznak a sebességmérésnél.

A rendőrségi közleményhez egyébként egy jogszabályt is csatoltak, mely részletezi a helyszíni bírságon felüli büntetési tételeket.

Mese a m/s-os Kresz-kiskapuról