Hogy került egy seregnyi lengyel katona a Nagyszeben ostromát ábrázoló Erdélyi Panoráma című óriásfestményre? Miért tagadott le korából Karády négy évet? És hogy kerül mindez egy bejegyzésbe?

Az e heti HVG Szellem rovata két UL-re illő témát is hoz, az egyik az Erdélyi Panorámát, a másik a Karádi-kultuszt veszi górcső alá.

Oda nem illő katonák és Petőfi

A Vászonvég című cikk szerzője – Hermann Róbert új tanulmányát idézve – többek között arra is rámutat: ugyan az Erdélyi Panoráma című képen szerepelnek, Bem tábornok csak egy hónappal a győztes nagyszebeni attak után, 1849 áprilisában kezdte szervezni azokat a honfitársait, akik Erdélyben segítették a magyar szabadság ügyét. Az Erdélyi Panorámát sokáig a történeti hűség mítosza lengte körül, ahogy a Vasárnapi Újság című korabeli képes hetilap is írta: Jan Styka festő például „meghallgatta a nagy események még életben lévő tanúit s kétszer is ellátogatott a helyszínre”. Ezzel szemben a hadtörténeti kutatók ma a képet sokkal inkább a legendás lengyel–magyar barátság allegóriájaként, mintsem az eseményeket történelmi hűséggel ábrázoló kordokumentumként tartják számon. A panoráma másik emblematikus figurája, Petőfi például egyetlen győztes erdélyi csatában sem vett részt, Nagyszeben bevétele idején épp betegen lábadozott Kolozsvárott – olvasható a lapban.

Karády-kérdőjelek, rajongói fenyítések

Máig töretlen a Karády-kultusz, dacára, hogy a Horthy-korszak végzetasszonyáról egyre-másra születnek a tárgyilagos, valósághűbb elemzések – olvasható a Zavaró fényezők című cikkben. A szegénysorból feltörő dívát körüllengő titokzatosságot számos mendemonda is fokozta. A kultusz idővel tudományos kutatások témájává vált, de a szakértők hamar szembesültek azzal, hogy nem könnyű elfogadtatni kutakodásaik eredményét a rajongókkal. Pusztaszeri László történésznek sem volt egyszerű dolga, amikor annak próbált utánajárni, miért tagadott le életkorából olykor két, máskor négy évet – megtévesztve ezzel máig hatóan a lexikonokat is – a valójában 1910-ben született „szókimondó, önmagát vállaló, a látszatokra nem sokat adó” színésznő. A titok nyitját a röpke három évig tartó, 1930-ban kötött házasság utáni korszakban találta meg (az említett nászt egyébként 20, és nem 16 évesen kötötte egy nála nem 30, hanem csupán 18 évvel idősebb adótiszttel). Karády ugyanis – így Pusztaszeri – azt kívánta leplezni a korával kapcsolatos füllentéssel, hogy hosszú évekig egy gáláns úr fedezte fényűző életének költségeit. Az illetőről évekkel ezelőtt még az is felröppent, hogy Winston Churchill brit miniszterelnök lett volna, ám Pusztaszeri azt gyanítja: gróf Tisza István miniszterelnök Kálmán nevű unokája, az akkoriban a húszas éveit taposó nagybirtokos lehetett a titokzatos kitartó.

További részletek a lapban.

• Még egyszer az áruló Görgeiről
  Tud-e még a történettudomány újat mondani 1848-49-ről? Rejtenek-e a levéltárak olyan iratokat, amely...
• Használjuk helyesen a kokárdát! De mi a helyes?
  A magyar kokárda piros-fehér-zöld színű, tehát helyesen kívülre kerül a zöld - terjedt a nemzeti ünn...
• Haynau anyja zsidó volt?
  A fél magyar sajtó megkapta azt a levelet, amely azt állítja: Haynau anyja zsidó volt. A bejegyzésbe...
• A sörrel koccintás legendája
  Magyar ember sörrel nem koccint, tiltakozásul az 1849-es aradi kivégzések ellen. Egyes értelmezések ...
• Saját festményét tette ki a múzeumba
  Egy lengyel művészhallgató nem akart évtizedeket várni arra, hogy munkája múzeumban legyen látható, ...