2009. ápr. 29.
Kevertek-e brómot a katonák kávéjába, teájába?
marinovSorkatonák és lógósok egyaránt ismerik a legendát a brómos kávéval, teával lenyugtatott kiskatonákról. Egy Térey-költeménnyel illusztrálva e történettel folytatom a legendák a magyar kortárs irodalomban sorozatot.
A pázsittal határolt, egykedvű téglalap
A pontot őrzi: itt állt a lakkszagú barakk.
A bádogvályú – rozsda zabálja – ismerősebb:
Ez volt a menza. Képzelt homlokzata előtt egy
Zászlórúd búsul… Ennél is mulatságosabb
Egy itthagyott bitófa lenne. Magnak maradt
Néhány tölgy, s ezt a tisztást meg úgy hívták: a körlet.
A moccanó avar közt megvillan egy cafat
Az alvilági zöldre vikszelt linóleumból,
Mely a sakktábla síkos kockáira tapadt;
A brómos tea íze ebből a barna múltból
A legvilágosabb és legbódítóbb zamat –
Ínyünkön úgy ficánkol, hogy elszédít az undor.”
- írja Térey János Bróm című költeményében. A kiskatonák libidóját brómos teával kezelő katonaorvosok történetét világszerte mesélik, de sehol nem sikerült bizonyítékot találni erre. Kezdjük a tengerentúlon, és onnan közelítsünk Magyarországra.
A Snopes arról tudósít, hogy Amerikában is ismerik a legendát. Az oldal szerkesztői rámutatnak: ahhoz, hogy a besorozott katonáknak leszorítsák a libidójukat, nincs szükség brómra. Elég a hajnaltól estig tartó gyakorlatozás, az életvitel radikális változása; egy ilyen erőteljes hajtás után a kiskatona este örül, ha végre lehajthatja a fejét. A szóbeszéd ráadásul nem csak a katonák között ismert, mindenhol megjelent, ahol férfiakat zártak össze, legyen szó kollégiumokról vagy börtönről.
David Delvin, a netdoctor.co.uk szakértője szerint brómot valóban használtak valamikor az orvosok, főként olyan páciensek megnyugtatására, akik péniszoperáción estek át. Ő is megjegyzi, hogy brit katonák generációi hittek abban, hogy a szolgálatnál rendszeresen brómot tesznek a teájukba, hogy csökkentsék a szexuális étvágyat. De ebben Delvin maga sem hisz, és olyan orvosról sem tud, aki az elmúlt 35 évben brómot írt volna fel páciensének. A British Armed Forces and National Service weboldala szintén szimplán szóbeszédnek titulálja a bróm használatát.
Ami Magyarországot illeti, a témában levelet írtam a HIM Intézet, a HIM Szerkesztőség, a HIM múzeum és a HIM levéltár e-mailcímeire, ahonnan Mészáros Kálmán történész segítségével sikerült néhány szakmabelit megszólaltatni. Pollmann Ferenc, a dualizmus korának szakértője és Balló István, a néphadsereg korszakának ismerője egyaránt szkeptikusan nyilatkozott a brómos tea rendszeresítettségét illetően. Pollmann szerint 1867 és 1918 között rendszeresített formában nem használtak a kálium-bromidot. (Tehát csak elvileg képzelhető el, hogy egy-egy parancsnok felsőbb utasítás vagy szabályozás nélkül alkalmazott ilyen szert, de erre sincs adat, forrás.) Pollmann és Balló ugyanarra mutattak rá, mint a Snopes, vagyis hogy a bróm helyett elég volt a fárasztó kiképzés és menetgyakorlat. Balló szerint a bróm ráadásul drága mulatság lett volna ilyen célra. Összefoglalva: a történészek erősen legendagyanúsnak ítélték a szóbeszédet, bár a lehetőséget egyikőjük sem zárta ki. Ellenpéldaként Mészáros megemlítette az alkohol bátorságnövelő, élénkítő szerként történő alkalmazását bevetések előtt, erre forrás is van bőven.
Sikerült rábukkannom egy doktorra is, aki csapatorvosként dolgozott egy laktanyában 1974-től. Az orvos szerint akkor már nem adtak brómot a katonáknak, de az ott dolgozók elmondása szerint régebben igen. “Aki valaha kapott ilyen teát, megismerte, mert állítólag a tea felszínén cseppek úsztak, ami a brómra utal. Végül is én is csak elmondásból tudom” – zárta sorait a doktor, jelezve, hogy készpénznek azért ne vegyem e közvetett infót. A cseppek egyébként különösen érdekes elemei a szóbeszédnek; a történet mesélői gyakran hivatkoznak erre “bizonyítékként”.
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:


A bróm sűrűsége nagyobb a vízénél:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Br%C3%B3m
A tea felszínén a cseppek zsírcseppek voltak, mert a sárga műanyagbögréket ugyanabban a mosogatóvízben mosták, mint más konyhafelszerelést, és a mosogatást végző sorkatonák nem törekedtek a “tökéletes” eredményre, meg a műanyag bögrét amúgy is nehéz volt rendesen elmosogatni. Így a többi edényről átkerült a zsír a bögrékre, és mindig maradt a bögre falán valamennyi zsír, amit a forró tea természetesen feloldott, és a zsírcseppek szépen úszkáltak a teán.
Egyetértek ‘katona’ !
.
Túl a leírtakon még nem voltak ‘ Eu-szabványok’ a mosogatásra, ill. a honvédségi konyhákra, mosogatásra !
Többnyise a tálcák is csúszkáltak kezünkben a zsírtól .
Így rendkívül ‘kalóriadús’ – zsíros – volt minden étel, folyadék !
Nem véletlen szedett fel a legtöbb sorkatona jó pár kg-ot a szolgálati idő alatt ! : ))
.
Titkos irodán voltam : több magasrangú tisztet megkérdeztem erről az ezredben.
Mind azt válaszolta : ne nyugtalankodjak, nincs .
A kiképzési idő alatt valóban úgy leghajtottak bennünket, hogy ‘azt sem tudtuk hol van’ ! Max. pisilőnek …
Egyébként – gondolom – a bróm ‘leszedálta’ volna az egész ezredet, Néphadsereget / amit – szintén gondolom – nem valószínű, hogy praktikus ‘hadászati’ beavatkozásnak tartottak volna .
.
Hogy a K und K seregben hogy volt ?
Tudja az ördög !
.
Én is egyetértek katona véleményével. Jó pár alkalmam volt a konyhán dolgozni, “csellózni”, és a mosogatás, illetve az általános tisztasági mutatók eléggé nélkülöztek mindenféle hácécépépét vagy mit.
Rengeteg alkalommal vehettem részt vagy láthattam teakészítést. Azt tudom, hogy brómkészítményt nem tettek/tettünk bele (ha csak valaki nagy titokban)és a libidónk a fáradtságnak megfelelően ingadozott, illetve kit hány hét laktanyai bezártság után engedtek ki a való világba eltávra.
A 60-as évek közepén szakács voltam a kalocsai páncélos laktanyában. A reggelihez felváltva egyik nap kávé, másik nap tea készült ritkán tejeskávé vagy kakaó. A tea a civil életben is használt “konzum” keverékből készült ami bizonyos mennyiségű grúz és kínai tealevelet is tartalmazott de jócskán volt benne ún. “planta”keverék.Nem volt rossz ízű,ha hozzászokott a fogyasztó frissen főtt állapotában még meg is kedvelhette. A kávé pedig “kávészer”-ből készült, amolyan pótkávé keverékből ami cikóriát, pörkölt malátát, cukrot és vanília aromát tartalmazott. Este leforráztuk és reggel melegítve, forrón kapták a katonák. A két év alatt jószerével mindenki hozzászokott és a leszerelés után kimondottan hiányzott.Mivel ezeket nem csak reggelihez hanem hideg időben védőitalként is kapták az őrségben lévők vagy külső szolgálatosok, nem valószínű, hogy nyugtatószert tartalmazott volna már csak azért sem mert ezeket a meleg ital alapanyagokat nem a honvédség készítette hanem civil élelmiszerforgalmazó cégek.
Kösz ‘Papripa’!
10 pontos, flott hozzászólás ! Elmond minden lényest!
Mivel akkoriban ‘a nemzetközi helyzet fokozódott’ és – emlékem szerint – Kalocsa I. lépcsős ezred volt : a hitelesség nem kérdéses .
.
Ennyit a primitív hiedelmekről !
- és a kitalációkröl : ‘növekedjen a látogatottság’ hülyeség-szindrómáról. ‘Amblok’ a net ‘hitelességéről’ !
.
Nagy a Jó Isten … !!
Bravo fiúk!
Ìgy igaz minden, ahogy írjátok. Èn is mosogattam eleget a seregben (60-as évek), nálunk ugyan fémbögre járta (pápai reptér), de a bivalytej -a hétfõ reggeli kávépótlék- valamint a tea felszínén ott úszkáltak a zsírcseppek.
Ha azok brómcseppek voltak, akkor kidobott pénz volt amit a “projektre” fordított a magas vezérkar, mivel emlékeim szerint semmi baj sem volt akkoriban a libidónkkal, de még a fantáziánkkal sem!
Mint viccben mikor két nyugdíjas katona beszélget:
-Te emlékszel még a brómos teákra, amit azért itattak velünk ,h ne legyünk kanosak?
-Igen.
-Nálam már kezd hatni.
Egyébként valószínűleg legenda, ha nagyon régen használták is a költségek miatt biztosan leszoktak róla. Főleg, h olcsóbb lehetett egész nap hajtani a katonát, h estére már jártányi ereje se legyen.
Szóval 1967.11.28-2000-ig volt szerencsém a honvédséggel , honvédtől- őrnagyig,sorállománytól felfelé majdnem minden állománykategóriában! Felelősségteljesen kijelenthetem, hogy ” bróm” nem volt táplálékkiegészítő!
Nem tapasztaltun ilyet sorállományú időmben sem!
‘Isten hozta őrnagy úr ! ‘
Szóval Te hajtottál minket félholtra !!! : ((
Most mi ‘jövünk’ !!
180 fok fordulat HÁTRA !!
IRÁNY A GYAKORLÓPÁLYA !!!
135-ször végig , egyfolytában !
IN …DULJJ !!!
Csak VICC Hornyák úr ! : ))
(Remélem nincs harag !? )
Ha igen : növeljük a ‘tétet’ : 189 körre ! : )
Szegény Dömdödöm!
Te halálra voltál hajtva?
Én ezt úgy éltem meg: mindenkit meghajtottak, a tisztesek azért voltak ott, hogy leteszteljék, ki mit tud végrehajtani, és ehhez mért volt a későbbi beosztása a katonának. Persze, hogy ez azoknak nem tetszik, akik civilben nem a képességeik, hanem a kapcsolataik, vagy a pénzük miatt érvényesülnek.
Lehet, hogy 35 eve nem irt fel bromot a megkerdezett orvos, de nekem meg az 50-es evekben rendeltek – koffeinnel kombinalva (un. “bromkoffein” vagy “Pavlov-keverek”, “Mixtura Pavlovi”). Alkalmas volt stressz alatti feszultsegoldasra, anelkul, hogy elelmosodott volna az ember. (Akkor meg nem leteztek a mai modern szerek. Mindazonaltal pl. a lengyel gyogyszekonyvben most is benne van a Google szerint, ugyhogy nem biztos, hogy ma mar nem hasznaljak…)
Akkor is mondtak az orvosok, hogy a katonak is kapnak bromot…
69-éves vagyok nálam most kezd hatni
Nem tudom, nalam ugy tunik, nem hatott, mikor katona voltam. Mindig alig vartam, h. kiengedjenek, es talalkozhassak a(z) akkori) csajommal, egesz heten azon jart az eszem, kikepzes kozben is
Nem tudom. Nekünk Adyligeten, meg Lentiben a határőrségnél a belünket kihajtották, reggel hattól este tízig, annak örültünk, ha öt perc cigiszünetünk volt. A határvadász kiképzés része volt pl a kellemes, laza 24 kilométeres séta a Dragunovval, teljes menetfelszerelésben. Viccből harcászatnak nevezték a tevékenységet. Nálunk inkább az volt a gond, hogy amikor kikerült az ember, az első 24 órában csak aludt. Szerintem nem nagyon kellett oda bróm…
brom nem volt,nem tettünk bele……ellátós voltam….de ha fölkurtak,belepisáltunk:)
“Százados a bakák iránt szeretetet tettetett
)
reggelente teájukba rút szereket tetetett”
Rendszeresen voltam konyhaügyeletesi szolgálatra beosztva. Nekem kellett vételeznem minden alapanyagot, adalékot. Soha nem volt köztük semmiféle ilyesmi.
Elvben persze az egészségügyisek is beletehettek volna brómot vagy mást a teánkba. De az előbb-utóbb kiderült volna. Magyarországon nincsenek titkok. Csak tudatos hazugságok, ferdítések és kreált mítoszok.
Hatvanban voltam 79-80.-ban. Bromrol nem tudok pedig sokat voltam konyhas csak barmokrol mint pl:Mszlai szazados elvtars nevelotiszt. Nekem adott etikus tanacsokat, hogy ne vegyem felesegul frissn szuletett fiam anyjat, de o osszelopott egy hetvegi hazravalot honvedsegi anyagbol. A Balatonnal epittettefel sorkatonakkal. Amikor a legenysegi konyharol hozatta az UTI-re a zabalnivalojat, onkent jelentkeztem es nem bromot, de nagy adag turhat kevertem bele utkozben. Jo etvagyat szazados elvtars. Tisztelettel Gregoczki Jeno volt honved.Ja az en apam is szzados volt a honvedsegnel, ugyhogy nem diszkrinaciobol koptem bele, hanem mert megerdemelte diszno.
Hatvanban voltam 79-80.-ban. Bromrol nem tudok pedig sokat voltam konyhas csak barmokrol mint pl:Miszlai Zoltan szazados elvtars nevelotiszt. Nekem adott etikus tanacsokat, hogy ne vegyem felesegul frissn szuletett fiam anyjat, de o osszelopott egy hetvegi hazravalot honvedsegi anyagbol. A Balatonnal epittettefel sorkatonakkal. Amikor a legenysegi konyharol hozatta az UTI-re a zabalnivalojat, onkent jelentkeztem es nem bromot, de nagy adag turhat kevertem bele utkozben. Jo etvagyat szazados elvtars. Tisztelettel Gregoczki Jeno volt honved.Ja az en apam is szzados volt a honvedsegnel, ugyhogy nem diszkrinaciobol koptem bele, hanem mert megerdemelte a diszno
Németh honvéd kérek engedélyt hozzászólni….

MN3100 Szolnok. 1981-es “F” baka,s alhonvéd
Egyetértek mindenkivel!
Nekünk sem volt baj a libidónkkal.Volt,hogy a Ládahomoki lőtéren hasonkúszattak,közben a barátnőmre gondoltam…..majd’ mélyszántás lett belőle
További szép napot mindenkinek.
Én 2000-ben voltam katona és még mindig a sárga műanyag bögrébe kaptuk a teát és még mindig ott úsztak a tetején a pöttyök.
Persze gusztustalan volt a bögre is és a benne lévő zsírfoltos lötty is.
Bróm??? Egy nagy marhaság az egész. Zsírtól szutykos tessék-lássék elmosott edények voltak a ludasak ebben. Mondjuk azokat a szxr műanyag csajkákat meg bogréket elmosni aztán nem is lehetett rendesen. Kétszer voltam “csellós”, és a “szorgalmamért” mindig mehettem a fácánosba (lásd:fogda). Előszőr a feketemosogaton a nagy teflon tepsiket mosatták velem. Azokat kivittem a harckosi szerelőbe, és homokfúvóval takarítottam ki őket. Ragyogtak mint a tücsök picsája. -Mert a homokszóró a teflont is leszedte róluk. hehehe. 5nap fácános. Utána meg egy barom tiszt hozott be vagy 10kiló keszeget, és azt velem akarta megtisztíttatni. Na azokat meg belevágtam a gépi krumplipucolóba. Elkopott az összes, csak idébb-odébb maradt a gép dörzs falán egy-egy szálka meg pikkely mutatóba. Ordított velem, Én meg elküldtem az anyjába. +5 nap kóter megint. Amin viszont nem buktam le, az amikor a macskát belebasztam a tisztek gulyáslevesébe. A macska túlélte, csak a ször jött le róla, de láttam pár hét múlva kezdett neki újból kinőni. A tisztek meg krákogtak, aztán azt a f…..ó konyhafőnők törzsörmestert fenyítették meg. Hehehe.
A dolog nem marhaság. Úgy 30 évvez zelőtt Boldizsár Ivánnak volt egy izgalmas filmsorozata a TV-ben. Ez arról szólt,- hogy főleg neki-milyen
“élményei”voltak a fronton II. világháború alatt. Beszámolt a “lankasztó” cukorkáról amit a katonákkal etettek a cukorka nevében szereplő célból. Azt is elmondta, hogy a szabadságra hazaérkező katonáknálk házaséletbeli problémák voltak az első napokban. Úgy emlékszem azt mindta, hogy neki is volt problémája.
Ha visszagondolok az akkori libidómra!!!
..tudja valaki hol tudok brómot venni!?
[...] – Brómos tea katonáknak (vö: Kevertek-e brómot a katonák kávéjába, teájába?) [...]
Márpedig aszódon 89-ben használták. De csak a kiképzés alatt. Senkinek nem állt fel még reggel sem, amikor ugye “magától” is fel kéne… Aztán az egyik konyhás megsúgta, onnantól nem ittam semmit az étkezőben, csak amit a kantinban vettem. Két nap múlva nem volt több gond reggel… Meg amikor az eskü után először hazaengedtek akkor sem. De ahogy látom itt mindenki csak zsírt ivott…
Az kiderült a cikkből, hogy a hadseregben nem használtak brómot. De alkalmas lenne ilyesmire?
A bróm elemi állapotban rendkívül mérgező barna folyadék tehát azt biztos nem tettek senki teájába.
De a nátrium- illetva a kálium-bromid altató, nyugtató és görcsoldó hatású fehér por ami vízben kiválóan oldódik. És kb. olyan hatása van mint egy nagy adag nyugtatónak tehát katonáknak semmiképp sem adható plusz eléggé toxikus tehát ellenőrizetlenül nem adható.
További infó: http://en.wikipedia.org/wiki/Potassium_bromide#Medical_and_Veterinary
Amiről “zun” ír, ott az igazság. Kémikus vagyok. A tea felületén úszó pöttyök minden bizonnyal a nem alapos mosogatás következménye
, de biztosan nem Br2, elemi bróm. A bromid, akár K+, akár Na+ ellenionnal vízben jól oldódik, nyugtató hatása ismert, de hogy a kiskatonák kaptak-e ilyet….
Pl. Gyógyszer neve: BERODUAL inhalációs oldat (hatóanyag ipratropium bromid és fenoterol-hidrobromid) vagy
Elixirium Thymi Compositum FoNo VII. Hungaro-Gal; 6,75 g nátrium-bromid 33,3%-os oldata, 9,00 g narancs-tinktúra (Ph. Hg.), 45,00 g kakukkfû-tinktúra (Ph. Hg.) 150 g oldatban vagy
homeopatás készítmény: “KALIUM BROMATUM” Kálium-bromid. Fehér kristályos por, nyugtató és görcsoldó hatással.
Bp.37.sz.Forr.Lövészezred, Kalocsa, 1976-77.
Nos, egy újabb szál, mégha tán marhaság is. Nálunk már akkor is, benn a laktanyában járta a brómos legenda. Viszont zsírosan is vedeltük a teát és emlékeim szerint még a hajtós napok utáni elalvások idején is nyögdösött a fél körlet, úgyhogy libidóval a legkisebb gond se volt, ha csak az nem, hogy nagyon is jelen volt minden pillanatban, már a nyugdíjközeli újságosnő kerékpárt toló alakja láttán is majdnem eldurrant az ember. De. Bakony ’77 gyakorlat alatt esténként egy eü-s tiszt, akit csak ott láttam, konzerveket osztott ki, evésre. Ezek fehérre lefestett sertésmájkrém-konzervdobozok voltak, némelyiken papírszalag: Kakaós- v. Mogyorós-tápszer felirattal. Sűrű negédes sz@r, tele csillámló részecskével (mintha Banya kémikus bajtársnő kristályait láttam volna bennük). Miután belaktam párral, reggel feltűnt h a “sátrazás” elmaradt. Fehérköpeny csicskájánál konkrétan rákérdeztem, s ő fontoskodva megerősítette, h brómtartalmú nyugtatós elegyet kajáltam. Persze lehet, h fogalma sem volt az anygról, csak villogni akart. Emlékszik valaki erre a sz@rra, tud vmit az összetételéről?
Sógorommal még a 80asok végén is itattak, néha büntetésként neki kellett hordani a konyhai alapanyagokat, s a “séfek” szóltak, ha “nem kéne teát inni ma”. elmondása szerint általában aznap kihirdettek laktanyaelhagyási tilalmat, vagy valami hasonló “örömhírt”.
Két öreg beszélget a nyugdíjas otthonban.
-Józsi, emlékszel, hogy annak idején, a katonaságnál brómot tettek a teánkba?
-Igen, emlékszem. És?
-Képzeld! Kezd hatni!
fedesmajd
Amit te ettél az a hadi élelmiszer-csomag részét képező konzerv. Nagyon édes, nem jó ízű, viszont nagyon magas tápértékű, tele fehérjével és kalóriával. Gyakorlatokon szoktak ilyeneket osztogatni, ugyanis ezeknek is van lejárati idejük. Kidobni azért nagy luxus lett volna.
Bróm viszon garantéltan nem volt benne. Sem ebben sem másban, csak legenda.
Állítólag nem csak a sorkatonák,hanem a börtönök férfi rabjai is kaptak brómot a kávéjukba.Mert éveket ülni nő nélkül,csak így bírják ki.
Brómot biztosan nem itattak senkivel a seregben. Egyrészt, a másfél-két, korábban három éven át tartó napi méregadag megtette volna a hatását. Másrészt, minek is tették volna? Ha egy katona szexuálisan inaktiv, akkor harcászatilag sem ér egy kalap szart sem.
A bróm egyébként sem ül ki a viz felszinére, mert abban tökéletesen oldódik (Bromid). Amellett, hogy nagyon erős méreg, irtózatosan büdös is. Ha más nem, a szaga mindenképpen elárulta volna, ha teát, kávét fűszereztek volna vele.
A legenda alapja állitólag az, hogy valahol külhonban egy századot speciális munkára vezényeltek, melynek végzése során a katonák észlelték, hogy veszitettek a libidójukból. Ekkor kezdték el találgatni, hogy mi lehet az oka. Köztük egy vegyi képzettségű tett tippeket a brómra, mint eshetőségre. A többiek meg elhitték. Aztán elterjedt a legenda. A valódi ok egy másik vegyület volt, amelyekkel a katonák dolgozni kényszerültek.
Szerintem már csak anyagi okokból se csinálnák rendszeresen, vannak egyszerűbb és majdnem ingyenes megoldások is hatás elérésére. Hiszen elég pl. úgy meghajtani őket nap mint nap, hogy a földig lógjon a nyelvük és a tüdő és a szív versenyezzen azon melyikük robbanjon szét előbb. Akkor már jártányi ereje se lesz, hanem bedől az ágyba és alszik a katona gondolni se lesz képes másra.
hát, én az 1000 liter teába bizony baltával farigcsáltam valamit minden reggel. világosbarna volt és nagy tömb, kemény mint a viasz, úgy is tört,
kb egy-két öklömnyit kellett belerakni az üstbe. nem tudom mi volt, nem is kérdeztem, mert tudtam bróm. vagyis mindenki tudta bent, ez nem volt titok
a hadtáposok elött. mi nem ittunk belőle. és a hadtáposok közül senki sem.
szaga nem volt, nem is mart. ez 1990-ben volt a Ságvári Hotelben ha valaki emlékszik, most is szigorú laktanya mert a közepén 40-60 méteres földbeásott meg sátoralatt lévő nagy parabola antennák vannak, és 24 órás lehallgatás van
vagy 20 nyelven, mindent forditanak, sok ismerősöm szolgált ott, pld tengerentúli vókitókit is lekaptak akik sátoroztak a családdal kanadába.
Az egész bróm sztori egy nagy marhaság. Véleményem szerint a hirtelen megváltozott életritmus,az uj ismeretlen helyzetek,az állandó kiképzések és fölösleges basztatások,az első időszakban teljesen megzavarták a kiskatonák életét. Az “öreg katonák “ugyanazt a szar löttyöt itták mint mindenki más,és reggelente sátor alatt ébredtek,és érdekes módon rájuk nem hatott?
jó lenne tudni én mit dobáltam bele a tealébe.
valaki esetleg?
Nálunk az úttörőtáborokban valami volt a teában, az biztos. Nyilván nem bróm, azt csak úgy mondtuk, még konyhás néniktől is hallottam, hogy az kell nektek, mikor nagyon vígan voltunk az asztalnál, de hogy valami volt, az garantált. Szagán, ízén lehetett érezni, azt is, mikor kifelejtették belőle, mert olyan is volt, ritkán.