Az 1956-os totónyertes legendája

marinov

Több mint félmilliót nyert totón egy budapesti munkás, ám hatalmas nyereményét éppen az 56-os forradalom kitörése napján vette át. Mi történt a pénzzel a felkelés végére? Az Urbanlegends.hu irodalmi sorozatának régi-új darabja.



Az 1956-os totónyertes sztorija azt követően vált országszerte ismert történetté, miután a különös esetből Szabó Illés volt újságíró Telitalálat címmel könyvet írt, majd filmet rendezett – írtuk anno Legendavadászat című könyvünkben; most az UL irodalmi legendás sorozata keretében e nyomozásunk főbb lépéseit összegzem.

A bevallottan fikciós elemeket is tartalmazó mű szerint H. Béla targoncavezetőnek telitalálata lett a totón, balszerencséjére azonban az átadás időpontja 1956. október 23-ára esett. Mivel félt, hogy nyereményét elrabolják, a pénzt elásta egy játszótéren. A család fekete báránya, Pista azonban rábeszélte Bélát, hogy cseréljék be a pénzt aranyra és valutára. Elindultak az uzsoráshoz, de Pista váratlanul meghalt. H. Bélát időközben elhagyta felesége, ezt követően Béla a közeli kocsmába költözött és vendégségbe hívta a lakóközösséget. Később Rózsika, H. Béla albérlője is megjelent a kocsmában, és egymásba szerettek. A forradalom leverése után mindennek vége szakadt, amikor a kocsmát porrá lőtte egy szovjet tank. Béla ugyan életben maradt, Rózsikát és a pénzt azonban örökre elveszítette.

A fikció és a valóság közötti választóvonal feltárása érdekében felkerestük Szabó Illést, akitől megtudtuk: a nyertes valódi neve Radspiller Béla, aki a fővárosi, Illatos úti Hungária Vegyi Művekben dolgozott targoncavezetőként – ugyanott, ahol Szabó Illés édesapja is. Elmondása szerint a nyertessel vagy annak családjával nem tudta felvenni a kapcsolatot.

Radspiller – mesélte Szabó – a forradalom kitörésekor nem tudott mit kezdeni a pénzzel. Előbb elásta, majd újra elővette a pénzt, végül úgy döntött, úgy védi meg vagyonát, ha mindenki számára látható helyre teszi. Ez a helyi kocsma volt, s erről az egész utca tudott. Szabó Illés szerint a pénzhez mégsem nyúlt senki, gazdája egyfajta szent tehénnek számított. A pénz – mai értékén legalább egymilliárd forintnak megfelelő összeg – kiemelte a közösségből Radspiller Bélát. A forradalom leverése után – az író szerint – egyik napról a másikra teljesen eltűnt a Radspiller-család. Könyvében erről így ír: „Mintha azt hallották volna, hogy az egész utca, ahol lakott, merev részeg volt a forradalom alatt, meg mintha… Igen, mintha ’57 áprilisában beállított volna a gyárba, hogy tartoznak neki még háromszáz forinttal… Azon túl semmi. Eltűnt, hírét se hallották. (…) Még a családtagjai sem kerültek elő.”

Radspiller szerencsés-szerencsétlen története itt akár véget is érhetett volna, ám a nem túl gyakori családnév nem hagyott bennünket nyugodni. A cégnyilvántartásban találtunk is egy személyt, N. Tibornét, akinek az édesanyját az adatok szerint Radspiller Ilonának hívták. Szerencsénk volt: a vonal túloldalán Radspiller Béla unokája jelentkezett, akinek a segítségével elértük Radspiller Béla fiát. Ő azonban – az édesapja emlékére hivatkozva – elzárkózott a nyilatkozattól. Azt viszont határozottan állította, hogy édesapja nem tűnt el és külföldre sem távozott. Ugyan valóban otthagyta munkahelyét, és máshol talált állást, ám – a saját fia állítása szerint – nem verte el a hatalmas vagyont, ahogy arra volt munkatársai következtettek. Az ifjabb Radspiller állítólag többször is felkereste Szabó Illést, hogy kegyeleti okokból változtasson könyvén, de nem sikerült elérnie, hogy az író véghezvigye a valósághoz közelítő módosításokat a regényben.

Az egykori targoncavezető négy évvel a rendszerváltás után hunyt el, 1994-ben.

Címkék: , , , ,



Megosztások: , Megosztom az iWiW-en

11 hozzászólás

  1. Fender szerint:

    Nagyon érdekes cikk volt, élveztem, hogy megint végre egy igazi URBAN LEGEND van fent az oldalon!

  2. Walmer szerint:

    Mi lett a pénzzel??

  3. Adani szerint:

    Ez tényleg az.

    Van egy másik már a Kádár korban játszódó legenda. Egy baráti társaság ( mindannyian építőmunkások) közösen lottóztak és mikor bekerült a csapatba egy új ember ő is beszállt a lottó klubba. Hamarosan jött április elseje és kitalálták ,h megviccelik. Kitöltöttek a következő sorsolás után egy négyest ( így nem volt gyanús) majd bekeverték a többi közé. Közösen ellenőrzik van egy négyes, rábeszélik az új tagot ,h úgyis ő az új fiú menjen el ő a pénzért. El is megy, de közlik vele, h még nincs kész a lista, jöjjön vissza pár hét múlva. Kifelé menet megállítja egy ember, h hallotta, h négyese van és jött beváltani és, h ő megvenné tőle ezt a szelvényt. Emberünk nem érti meg hát ő nem akar illegális dolgot csinálni. Az ismeretlen elmagyarázza, h maszek munkákkal sok mellékest szedett össze, és ezért venné meg, h tisztára mossa a le nem adózott pénzét, nincs ebben semmi törvénytelen itt megvárja hazaszalad hozza a pénzt ő átadja a szelvényt és sosem látták egymást. Emberünk ráállt a dologra és valóban így is történt, megkapta a pénzt az ismeretlen meg papírok nélkül a szelvényt. A kérdés milyen képet vágtak a jómunkásemberek mikor jött a haver, h itt a pénz osszuk el, ill. a csávó, aki megvette pár héttel később?

  4. jarikgeza szerint:

    A lustaság, a nyelvtan ismeretének hiánya, a pongyola fogalmazás, a szellemi igénytelenség ilyen borzalmakat szül, mint ez a lottó négyesről szóló förmedvény. h

  5. kranhalf szerint:

    jarikgeza megragadta a lenyeget, koszonjuk szepen, ekezetek nelkul, hogy bele lehessen kotni

    flamewar!

  6. kati szerint:

    Nem is értem a hirtelen, semmiből jött agresszivitását. Rosszul aludtál, Gézu?

  7. s3r14L szerint:

    Szerintem halál mindenkire és különben is mi az a lottó és aki nem ír helyesen az mind rasszista és a te anyádat köcsög ! – ez a magyar mentalitás, büszke is vagyok rá !

  8. brandboy szerint:

    A legendát én a múltkor még kiszínezetebb állapotában hallottam a TV-ben, és még sokkal frankobb a sztori így:
    Szóval R.B. a forradalom napján ment fölvenni a pénzt. Akkoriban még a közbiztonság, és a közerkölcsök jobbak voltak, de azért a biztonág kedvéért két ÁVH-s tiszt kísérte volna haza a lottóigazgatóság belvárosi épületétől Soroksári otthonába a szerencsés nyertest.
    A Kossuth tér irányában a forradalmi tömegbe botlottak, ahol a tömeg vezetői, és a tömegből is sokan azt gondolták, hogy “társuk” az “őrizetes”.
    Miért fogtak el barátom ?- kérdezé tőle,és a nyakában lévő táskáról azt hitték ,hogy röplapokat tartalmaz.
    -Mi van benne bajtárs ?- amire zavartan csak annyit tudot felelni, hogy papírok.
    -Akkor szórjuk szét !-kiáltották többen is
    -Engedjétek el pribékek, harsogta a tömeg.
    Végül a lökdösődést, kavarodást kihasználva ki tudott szabadulni a forradalmárok gyűrűjéből R.B.

  9. Nagykun szerint:

    Brandboy! Ez nagyon jó történet…az ismerőseimnek elmeséltem…a szórjuk szétnél a lelki szemeink előtt repkedtek a bankjegyek…lett is belőle nagy kavarodás a Kossuth téren

  10. [...] Szabó Illés volt újságíró Telitalálat címmel könyvet írt, majd filmet rendezett. A Legendavadászatban aztán kiderült, hogy a részben fikciós műben sok igaznak mondott részlet nem [...]

  11. Gábor szerint:

    És egyébként milyen Szabó Illés könyve?

Szólj hozzá

Az oldalról



Az Urbanlegends.hu egy városi legendákból, hoaxokból, mítoszokból, tévhitekből tallózó, azok keletkezéséről, terjedéséről beszámoló oldal. Nem akarja megváltoztatni a világot: összegyűjti a tudomány és a józan ész álláspontját az embereket érdeklő kérdésekről, az értékelést pedig az olvasóra bízza. Az oldal szerkesztője, Marinov Iván újságíró.

Hirdetés

Hirdetés