2009. márc. 15.
Görgey, az áruló – egy mítosz vége
marinov1849. augusztus 13-án Világosnál Görgey Artúr tábornok a honvédsereg főerőivel feltétel nélkül letette a fegyvert. Sokáig a magyar történelem legszörnyűbb árulásaként kezelték a hadvezér e lépését, pedig Görgeynek nem volt más választása – mutat rá a hvg.hu egy cikkében Katona Tamás.
Mindenki elszaladt, ő itt maradt, s aki a csődöt felszámolja, azt ütik — foglalja dióhéjba meggyőződését a hvg.hu-n Katona Tamás történész. Az Ausztriába internált Görgey csak a kiegyezés után térhetett haza. Deák Ferenc nagyra tartotta, s ezért, amikor az új, a magyar királyi honvédség megszervezése került sorra, négy volt 48-as vezérrel egy-egy tervet dolgoztat ki. De a közvéleménybe már annyira beivódott az áruló mítosz, hogy állásba nem tudott elhelyezkedni — tekeri vissza a történelem kerekét Katona Tamás.
„Ha nem akarunk szembenézni a tényekkel, akkor minden hadjáratunkat tulajdonképpen megnyertük, ám mindig akadt valami gonosz, fondorlatos áruló, Károlyi Sándor, Görgey stb. Ezzel remekül meg lehet kerülni, hogy szembesüljünk saját múltunkkal. De így nem lehet tanulni a történelemből. Ugyanilyen magyar legendagyártó őrültség, hogy mindenkit Bécs tett el láb alól, Zrínyi Miklóstól Széchenyi Istvánig” — vélekedik Katona Tamás, akinek meggyőződése, hogy a nemzeti romantika találta ki ezt az áruló mítoszt. Ha volt hadvezér, aki engedelmeskedett Kossuthnak, az épp Görgey, nem pedig Bem, és nem Perczel Mór, aki át akarta venni a hatalmat és szétkergetni az országgyűlést. Mégsem ők lettek az árulók.
A Görgeyről kialakult kép még életében megváltozott, a Horthy-korszakban pedig valóságos kultuszt igyekeztek támasztani neki. 1945 után a kommunisták visszatértek a nemzeti romantikához, amelynek lényege az, hogy Kossuth kiváló ember volt, de nem számolt le a „belső ellenséggel”. Ha Görgeyt kivégezteti, akkor megnyertük volna a szabadságharcot. A Kádár-rezsim alatt Katona Tamás szerint síri csönd honolt a kérdésben, de ma már magára valamit adó történész nem tartja árulónak Görgeyt, méltó helye van a magyar történelemben. „Mátyás király és Bethlen Gábor óta ekkora hadvezér nem nyargalt magyar csatatereken” – állítja Katona.
További olvasnivalók:
- A Görgey-kérdés – Beszámoló egy könyvről
- Szentgyörgyi István: A kémikus Görgey
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
+1, nekem szimpatikus Görgey.
Mátyás rendben van. Kedves Katona Tamás, a törökbarát Bethlen háromszor támadt O eredménnyel a Királyi Magyarországra, viszont harc nélkül átadott két kulcsfontosságú várat dél- keleten a töröknek. Ki is itt az áruló?
Görgey letette a fegyvert, miután a politikusok elszaladtak. Ki itt az áruló? Aztán kivégeztek 13 jobbára külföldi tábornokot, akik komolyan gondolták a szabadságot. Bár véleményem szerint a fegyveres harc felesleges és káros volt. A kiegyezés már 48-ban megtörténhetett volna. Az angolok óva intették Kossuthot, hogy szétverje a Monarchiát. Tudjátok mit mondtak? Ha elkergetitek a császárt, majd jönnek az oroszok. Ugye, milyen igazuk volt,
Nem ártott volna forrásokat is idézni, mert én azt hallottam, hogy konkrétan Kossuth Lajos terjesztette el ezt a mondát az emigrációs levelezésével és beszédeivel. Nem rosszindulatból, hanem azért, hogy az ország ne magát hibáztassa, ne süllyedjen depresszióba. Így megmaradt a nemzetbe vetett hit, nem mi buktunk el, hanem elárultak.
Persze az, hogy Kossuth és Görgey már a szabadságharc alatt is kakaskodtak, eléggé hihetővé is teszi ezt a magyarázatot.
Mindenesetre én Görgey gyerekeit sajnálom, akiknek abban a környezetben kellett felnőniük, hogy “apád hazaáruló volt”.
Kedves DJS,
A forrás maga Katona Tamás, a korszak – Hermann Róbert mellett – egyik legnagyobb szakértője.
A kicsit mindig ütik, utána a legrosszabb, ha magában keresi a hibát
Görgeyről más számtalanszor bebizonyították, hogy egyáltalán nem volt áruló. Az volt a személyes tragédiája, hogy nem végezték ki Aradon, hanem internálták, így a forradalom életben maradt, de emigrált vezetői őt találták meg bűnbaknak. Kossuth – saját bűntudatától hajtva – élen járt Görgey démonizálásában. Kötelező olvasmány: Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története, Budapest, 1936. Átdolgozott, bővített kiadása: Osiris-Századvég, Budapest,1994.
ha Gorgey nem volt az az aljas arulo (aminek be lett allitva),csak egy egyszeru,kituno-de realista hadvezer,akkor foltetlenul el kellene komolyan gondolkozni Kossuth jellemerol is ,es felellossegeirol,valamint(…)viselkedesenek,eros befolyasanak–hosszu tavon kihato mythikus torzito hatasainak- szinte mai napig hato kihatasarol.(sohasincs felelos,keressuk,talaljuk az osszeskuveseket, arulokat,totalis aldozatok vagyunk…–csupan magunkkal nem tudunk oszinten szembenezni,valami felelosseget,realitast elvalalni….Kossuth se tudott-a hiusaga,az oszinteseg,az alazat hianya miatt.(narcistikus szemelyisegzavar(…),ahol masok elete,szenvedese ,becsulete,egy Szechenyi elet figyelemeztetesei,dramaja–a keseru igazsag.. a semmibe kodlottek… —a mythos,a csalhatatlan Apa image delejeben:rosz szinte hypnotizalo peldat adott az utana jovo generacioknak,beleertve az intelektualis,politikai,psychologiai vezeto aramlatokat,iranyzatokat.Szemben az oszinte felelossegvallalassal, a megkovetessel,az alazattal,valami tisztesseggel…megertessel,elfogadassal etc,etc——–egyszoval a hit,valamifajta becsulet,realitas—es a megbekeles kezdetenek alapjaival.Mai napig hianycikk mindenutt,de Nallunk igazabol!!(A Kossuth kep finomabb arnyaltabb ,bator foldolgozasat a magyar torteneszeknek,pszycholusoknak figyelmeben ajanlanam)
[...] Pár – e felületen is érdekes – részlet az interjúból, a korábbi Görgei-anyaghoz: [...]