Világválság: Marx tanai újra támadnak, ezúttal a neten

marinov

Egy frissen (ki)talált idézet hozza lázba az internet népét. Ezúttal a nagy megmondó a filozófus Karl Marx, de aztán kiderül, mégse.



“A tőkések a munkásosztályt egyre több és több drága áru, épület, és technika megvásárlására fogják buzdítani. Ezzel együtt arra ösztönözve őket, hogy egyre több drága hitelt vegyenek fel mindaddig, amíg a hitelek visszafizethetetlenekké válnak. A bedőlt hitelek csődbe juttatják a bankokat, amelyek emiatt államosítva lesznek, és mindez végeredményben a kommunizmus születéséhez vezet.” Karl Marx, 1867 Félig megvolnánk…” – olvasom a wiw üzenőfalán.

Bedőlt hitelek? Nagyon frissen hangzik ez, az értelméről nem is beszélve. Az 1867-es Tőke című műben nincs semmi ilyesmi. Aztán rákeresek a neten, a magyar web hemzseg az idézettől. Megtalálom a szöveget angolul is, ezen a nyelven is végigfutott az interneten. A Belgraded blog mindjárt fel is tette a kérdést: kié lehet valójában a rejtélyes Marx-idézet? A válaszra nem kellett sokat várni. A blog egy olvasója rámutat: az idézet a politikai szatírákat és kamu híreket közlő News Mutinity című weboldal Americans to Undergo Preschool Reeducation in Advance of Country’s Conversion to Communism című cikkében jelent meg.

És mire idáig jutok, egy újabb keresés megmutatja, hogy már magyar nyelven is foglalkoztak a témával, pár napja a BUKSZ blog is ugyanerre a következtetésre jutott.

Update: érdemes követni a kommenteket, ide fogom gyűjteni az idézet sajtóbeli  megjelenéseit.

Update 2.: A Marx-krimi folytatása

Címkék: , , , ,



Megosztások: , Megosztom az iWiW-en

15 hozzászólás

  1. Anonymus szerint:

    Azért én is találtam valamit.
    Imre

  2. Verus szerint:

    Az idézet érvelési hibáját egyébként úgy hívják: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csúszós_lejtő

  3. olvasó szerint:

    1867-ben milyen drága technika megvásárlására biztatta bárki a munkásosztályt…?

  4. TLaszlo szerint:

    “mégis Marxnak lesz igaza?

    bizonyos, hogy a huszadik századi “szocializmus” egész története Marx tagadása volt, hiszen a Gothai program kritikájában Marx a proletárdiktatúra elméletét összeköti az állam elhalásának elméletével. Ha győz egykor az általa elképzelt proletárforradalom, akkor a rövid ideig tartó proletárdiktatúra idején elkezdődik az állam elhalása, mert elnyomó funkciói szűnnek majd meg. Nos, ezt tagadta a huszadik századi szocializmus. De Marx már 1844-ben, a Gazdasági-filozófiai kéziratokban kizárja annak lehetőségét, hogy fejletlen régióból kiindulva menjen végbe a kapitalizmus meghaladása, mert egy ilyen társadalom csak a nyomort tudja majd újraelosztani, valamint megindul a harc a szűkös javakért, és “visszaáll a régi szemét”. Lenint tehát nyugodtan tekinthetjük tökéletes antimarxistának, aki az egyik legfontosabb tételét tagadta meg példaképének. A XX. századi szocializmus inkább tekinthető degenerációnak, atavisztikus torzulásnak, kisiklásnak, tragikus zsákutcának, semmint a kapitalizmus meghaladása “normális” kísérletének, még Marx paradigmarendszerében is tekintve a történteket.
    Természetesen a proletárforradalom elmélete egy XIX. századi nyerskapitalizmus visszásságaira adott válasz volt, és ne feledjük, hogy ez a kor a dickensi nyomor és kizsákmányolás világa volt. Marx nem láthatta előre, hogy a XX. században bekövetkezik széles néptömegek életszínvonalának gyors emelkedése a kapitalizmus körülményei között, és hogy kialakul a politikai demokrácia intézményrendszere. Azt sem láthatta előre, hogy megfordul a tőkekoncentráció-és centralizáció folyamat, a tőke “szétkenődik”, “szétterül” részvénytőke formájában”

    folyt. Gazdag László: A kapitalizmus elérte lehetőségei határait?
    http://www.neplap.net/blog/marxnak-lesz-igaza-a-kapitalizmus-elerte-lehetosegei-hatarait

  5. UL szerint:

    Ide a kommentek közé fogom gyűjteni az idézet sajtóbeli megjelenéseit:

    Napi Ász, 2009. 02. 04. A nap mondatai, 3. oldal

    KARL MARX a kommunizmushoz vezető útról: – A tőkések a munkásosztályt egyre több drága áru, épület és technika vásárlására fogják buzdítani. Ezzel együtt arra ösztönözve őket, hogy egyre több drága hitelt vegyenek fel mindaddig, amíg a hitelek visszafizethetetlenekké válnak. A bedőlt hitelek csődbe juttatják a bankokat, amelyek emiatt államosítva lesznek…

    Népszava, 2009. 01. 31. Szerintem, 11. oldal – Török Kálmán olvasói levele

    MTV1, A TV ügyvédje, 2009. 02. 09.

    Juszt László.: – Valaki felhívta a figyelmemet egy klasszikusra, egy idézetre. Én nem állítom, hogy a forrása az-e amit mondok, de nagyon valószínű: “A tőkések a munkásosztályt egyre több és több drága áru, épület és technika megvásárlására fogják buzdítani. Ezzel együtt arra ösztönözve őket, hogy egyre több drága hitelt vegyenek fel mindaddig, amíg a hitelek visszafizethetetlenekké válnak. A bedőlt hitelek csődbe juttatják a bankokat, amelyek emiatt államosítva lesznek és mindez végeredményben a kommunizmus születéséhez vezet.”
    Csató Mária, független banki szakértő.: – Ez egy nagyon jó
    Juszt László.: – A forrás azt mondja, hogy ez Marx Károly.
    Csató Mária, független banki szakértő.: – Marx. Marx, igen.
    Juszt László.: – Igen.
    Csató Mária, független banki szakértő.: – Ez egy nagyon logikus eszmefuttatás, amit egyébként Marxtól megszokhattunk mindenféle területen.
    Juszt László.: – Nem tudom, hogy ő volt-e tényleg, Utána kéne valahogy nézni. Megpróbáltam délután, de nem találtam.
    Csató Mária, független banki szakértő.: – Én pedig csak ígérni tudom, de mindenképpen meg fogom próbálni.
    Juszt László.: – Jó. Elgondolkodtató mondat mindenesetre, akárkitől származik. Hát idáig csak nem jutunk el.

  6. [...] az észrevételt az Urban Legends írásának, aki megemlíti, hogy BUKSZ blog is ugyanerre a következtetésre [...]

  7. Géza szerint:

    Valaki megkérdezte a News Mutinity készítőit, akik azt mondták, nem ők találták ki, ők is úgy kapták e-mail-ben.

    http://clockbackward.wordpress.com/2009/02/04/did-karl-marx-predict-financial-collapse/

    Tehát nem innen indult. Kérdés, hogy honnan.

  8. California szerint:

    Ma lesz a XXI. században az RTL-en is.

  9. [...] rákeresek, még mielőtt nagyközönség előtt terjeszteném. Az első találat máris az UrbanLegends volt, ahol elég rövid úton levezetik, hogy ezt az idézetet a politikai szatírákat és kamu [...]

  10. soldanus szerint:

    Nincs hiteles forrásom, csak fejből írom.
    Egy régebbi Lenin – könyv akadt a kezembe. Ott nyílott ki, ahol Lenin, kortársát, és politikai pályatársát, Kautsky-t dorongolta le azzal, hogy nincs, és nem is lehet igaza.
    Kautsky, egy politikai vitában, azt merte állítani, hogy még nincs vége a kapitalizmusnak, még van benne annyi fejlődési potenciál, hogy elfogadhatóra fejlődik, és megtartja a hatalmát.
    Ennyi idő után, már látszik, hogy akkoriban nem Leninnek, hanem Kautskynak kellett volna hinni inkább. Ráadásul, nem olyan beképzelten, előre győzelemmámoros, proletár világforradalmi nekiállással, ami sokakat elriasztott, még a gondolatától is.
    Történelmi távlatban, a kialakult, és ilyenre fejlődött kapitalizmusnak, nincs helye a világban. Ki, és mikor talál ki egy olyan társadalmi berendezkedést, ami végül is közelebb visz a társadalmi igazságossághoz, nem is sejtem. Azt azonban tudom, hogy nem élem meg.
    Ha ma élne Kautsky, még ma is mondhatná, hogy a kapitalizmusnak, még vannak tartalékai. Sőt, ereje, gazdasági hatalma, követői, hogy ne engedjen szóhoz jutni más eszméket.
    Sajnos, a zűrzavarok korát éljük.
    Valakik tudnak úszni az árral, valakik fulladoznak, valakik megfulladnak.

  11. szeverini szerint:

    A Marx-idézet a FigyelőNete is megjelent már egy Popper Péterrel készült interjúban, ímhol: http://www.fn.hu/kultura/20090325/popper_mindig_jott_egy_eros/
    … “Kérdés: Min dolgozik most, válság idején? Válasz: Épp a válság lélektani hatásairól írok könyvet. Nagyon érdekes mottót tettem a könyv elejére (magamban röhögve, hogy a kiadó majd úgyis kihúzza): „A vállalatok, különösen a nagyvállalatok mindent elkövetnek majd, hogy a lakosságot minél nagyobb vásárlásokra buzdítsák. Minél több árut vegyenek, olyanokat is, amikre nincs igazi szükségük. Ezt úgy érik el, hogy lazán és szinte korlátlanul hiteleket biztosítanak a lakosság számára. Egészen addig, míg az emberek és a vállalatok adósságállománya úgy megnő, hogy visszafizethetetlenné válik. Ha a hiteleket nem tudják visszafizetni, akkor a bankok sorra összeomlanak. Ha a bankok sorra összeomlanak, akkor egy egész Európára kiterjedő pénzügyi-gazdasági válság következhet be.” 1867-ben születtek ezek a sorok, a New York Financial Times hasábjain jelentek meg, és a szerzőt úgy hívták, hogy Marx Károly. Ugye, hogy nincs új a nap alatt?”

  12. szeverini szerint:

    Lásd az előző bejegyzésem (Popper-interjú az fn.hu-n): Az eredeti cikket azóta, nagy örömömre, módosították. Az előzőleg bemásolt sorokat már csak itt találod meg :O)

  13. [...] “A tőkések a munkásosztályt egyre több és több drága áru, épület, és technika megvásárlására fogják buzdítani. Ezzel együtt arra ösztönözve őket, hogy egyre több drága hitelt vegyenek fel mindaddig, amíg a hitelek visszafizethetetlenekké válnak. A bedőlt hitelek csődbe juttatják a bankokat, amelyek emiatt államosítva lesznek, és mindez végeredményben a kommunizmus születéséhez vezet.” Karl Marx, 1867 Félig megvolnánk…” – szól az idézet, amiről  február elején már sikerült pár dolgot kideríteni. [...]

  14. Kommentelő szerint:

    Az igazi hiba ott bukik ki, hogy semmi értelme olyan bankok államosításának, amelyek csődbe mentek. Ezt azért Marx eléggé nyilvánvalóan tudta (volna)… Teljesen más volt a kommunizmus érvelési levezetése.

  15. kovi szerint:

    MARX IRTA,VAGY NEM, HA BELEGONDOLUNK IGAZ!! JÖVENDŐLÁTÓ,? VAGY JÓ PÉNZÜGYI SZAKEMBER!? DE NE FELEDKEZZÜNK MEG P.L.VERNE GYULÁRÓL,KI ÉVTIZEDEKKEL JÁRT ELÖTTÜNK A HOLDON,MÉLY TENGEREKBEN, VAGY 80 NAP ALATT A FÖLDKÖRÜL!! BŐVEN BEVÁLT NEKI!!!

Szólj hozzá

Az oldalról



Az Urbanlegends.hu egy városi legendákból, hoaxokból, mítoszokból, tévhitekből tallózó, azok keletkezéséről, terjedéséről beszámoló oldal. Nem akarja megváltoztatni a világot: összegyűjti a tudomány és a józan ész álláspontját az embereket érdeklő kérdésekről, az értékelést pedig az olvasóra bízza. Az oldal szerkesztője, Marinov Iván újságíró.

Hirdetés

Hirdetés