Hozzászólás: Átverés vagy művészet? – a vendégszövegről

Szerző: Száva

Száva — Thu, 07 Jan 2010 02:27:43 +0000

Plágium.Ennyi.

Szerző: Eghain

Eghain — Fri, 17 Jul 2009 09:23:40 +0000

Én nem ítélem el azokat az írókat, akik vendégszövegeket alkalmaznak, de az biztos, hogy nem nézném jó szemmel, ha az én írásomat “lopnák” el. Az persze más dolog, ha mindenki által ismert, untig ismételt sorokat szőnek bele a saját művükbe, de ez a krimi-dolog szerintem elég felháborító. De ez csak az én véleményem.

Szerző: Balla D. Károly

Balla D. Károly — Wed, 18 Feb 2009 16:52:51 +0000

Tompaszöglet – egy új Esterházy !! Tudj meg róla mindent:

http://href.hu/x/84hk

Szerző: ember

ember — Sat, 07 Feb 2009 07:13:58 +0000

És ez micsoda? Hallottatok már erről?
http://bdk.blog.hu/2009/01/26/tompaszoglet

Szerző: hakapeszi

hakapeszi — Sat, 07 Feb 2009 02:10:05 +0000

Holnaptól kapható lesz az Esterhazy for PC nevű operációs rendszer, ami 100%-osan kompatibilis a MS Windows XP-vel, és majdnem úgy is néz ki.
De ez fele annyiba fog kerülni.

Na, mit szóltok hozzá? Van benne vendég-kód is, egy kevés, na és?

Szerző: mtibor

mtibor — Sun, 28 Dec 2008 03:33:21 +0000

Természetesen mindenkinek megengedhető, sőt alanyi joga, hogy kritizáljon, nemtetszését fejezze ki. Saját jogommal élve írom le, hogy mélyen sajnálom azokat, akik EP művét(műveit) lesajnálják. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy egy írásmű -például egy regény- is ugyanolyan egész műnek tekinthető, mint mondjuk egy festmény. Plágiumnak az tekinthető, ha valaki úgy vesz át egy bekezdést (oldalt stb) egy másik írásműből a sajátjába, hogy meghagyja a hangulatát, hasonló szövegkörnyezetben, hasonló mondanivalót sugallva helyezi el. Ha nem ezt teszi, nem a másik regény (mint komplett mű) mondanivalójának leutánzása a célja, akkor egyszerűen csak helyénvalónak érezte a saját művében is és az átvétel karakterek, vagy ha jobban tetszik szavak, mondatok halmazára vonatkozott. Mint ahogyan egy festményen lévő piros foltot sem tekintünk plágiumnak, még akkor sem, ha az korábban egy világhírű festményen ugyanott, ugyanolyan méretben már megjelent. Az a karakterhalmaz a regényben, még ha teljes betű szerinti átvétel is, csak ugyanilyen piros folt a regény egésze szemponjából. Mint ahogy az sem lenne plágium, ha egy író olyan könyvet adna ki, amelyikben egyetlen betű sem az ő saját szellemi terméke, de az átvett részek összerakásából önálló, egyedi művet jelentetne meg, hozna létre, a komplett mű az ő terméke lenne, mint egyedi és meg nem jelent. Az övé lenne a könyv, a regény. Ugyanolyan munka lenne összeraknia egy új művet meglévő bekezdésekből, mint másnak újat létrehozni a létező karakterekből.

Szerző: Sudi

Sudi — Thu, 18 Dec 2008 12:50:23 +0000

Maguk a szerzők se tudnak mit kezdeni az ilyennel (pl. Esterházyval). Vörös István mondta egyszer, hogy kicsit böki a csőrét, de legalább látja, hogy Esterházy elolvasta amit írt…
Amúgy ha a szövegben nem is jelöli, legalább a könyv végén szerepelhetne. Legalább egy lista.

Szerző: Boros Oszkár

Boros Oszkár — Wed, 12 Nov 2008 19:32:28 +0000

Hamarosan megjelentetem verskötetemet. Az első benne így kezdődik: “Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, / Még zöldel a nyárfa az ablak előtt…” De beemelem még a Zalán futását, a Toldit, a Mamá-t és az Eclogákat is.

Szerző: kereszt

kereszt — Sun, 12 Oct 2008 17:17:10 +0000

Miért? Az Ulpius ugyanezt csinálja, a Pamuk-féle Fehér kastélyt megjelentették Fehér vár címmel. A Cortazar-féle Bestiáriumban meg szinte ugyanazok a novellák vannak, mint a Nagyításban.

Szerző: maczko

maczko — Wed, 01 Oct 2008 11:48:57 +0000

Az milyen, hogy Szepes Mária: A változatlanság hullámhossza című könyve(1986 Kozmosz) megjelent Örök pillanat címmel (2004 copyright) n é m i változtatásokkal, de lényegében ugyanaz és én meg benyaltam és megvettem (aki marha az marha) – mondjuk simán kicserélték utána.