Sokak szerint a fekete pápaként emlegetett jezsuita rendfőnök még a katolikus egyház fejénél is befolyásosabb. A Jézus Társasága és a pápa között a történelem folyamán rendszeresek voltak a csendes csörték, de rossz hírét keltették a rendnek az évszázadok során velük érdekellentétbe kerülők is: a protestánsok, a francia szabadkőművesek vagy a jezsuiták ingyenes oktatása miatt piacukat vesztő iskolamesterek. Harcos ellenreformátori hevületük alapot adott annak a mai napig a magyar köztudatban élő tévhitnek, miszerint ők voltak az inkvizíció vezéralakjai – magyarázza a lapnak Gergely Jenő egyháztörténész.

A rend ellenségei által szakmányban gyártott pamfletek őse az 1614-es Monita Secreta (Titkos rendelkezések) című irat. Az antiszemita Cion bölcseinek jegyzőkönyvéhez hasonlóan utóbb önálló életre kelt kötet szerzője a történészek szerint a jezsuita rendből 1611-ben eltávolított lengyel Zahorowski Jeromos volt. Bár az exszerzetes túlkapásait még a protestánsok többsége sem hitte el, az évszázadok során mégis sokan merítettek írásából. Egyebek mellett a jezsuiták nyakába varrták a francia forradalom túlkapásait, Abraham Lincoln és Kennedy meggyilkolását, a két világháborút, legutóbb pedig a 2001. szeptember 11-ei terrortámadást.

Az amerikai szélsőséges protestánsok között népszerű Alberto Rivera egyenesen azt állította, egykor katolikus papként szolgált, de amikor rájött, hogy szabadkőművesek irányítják a Vatikánt (is), kilépett. Szerinte a jezsuiták találták ki a kommunizmust, a nácizmust, és élénk színekkel festette le, amint a fekete pápák titkos szeánszokon Lucifert imádják. Riverát egyébként már az 1960-as évek elején csalásért körözték több amerikai államban, önéletrajzában pedig több mint félszáz ellentmondásra derült fény.

A teljes cikk elolvasható a lapban.

Fotó: pexels.com