2008. jan. 10.
Spárta és a gyerekdobálás
marinovTavaly december közepén görög régészek kitalációnak nyilvánították a Taigetoszról mélybe dobott, fogyatékos csecsemők történetét.
Az AFP hírügynökség magyarul csupán néhány szakoldalon – köztük a remek Múlt-kor portálon – megjelent híre szerint a helyszínen vizsgálódó régészek semmilyen bizonyítékot nem találtak e kegyetlen bánásmódra. Ötéves kutatásuk során ugyanis csak 18-35 év közötti felnőttek – valószínűleg árulók, foglyok, bűnözők – maradványait azonosították, újszülöttektől származó csontot nem találtak. A kutatók ezért úgy vélik, a rituális gyermekgyilkosságok helyett a környező falvakba vihették a sérültnek vélt gyerekeket.
A kutatásról Teodorosz Pitsziosz, az athéni orvostudományi intézet antropológusa adott hírt a sajtónak, aki emellett az antropológiai múzeum kurátora és a görög antropológiai társaság elnöke, publikációs listáját itt találjátok. Egy német szakportálon a kutató néhány fényképét is publikálták, többek között az alábbi fotót.
(Köszönet attaknak és Verusnak)
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
Én ezt most nem értem. Ez friss felfedezés? Nekünk már azt tanították, hogy a kiszűrt gyerekeket a közhiedelemmel ellentétben nem megölték, hanem egy bizonyos helyre szállították, ahol aztán aki akarta (általában rabszolgakereskedők), azok elvitték és fölnevelték őket. Más hasonló információ?
én csak annyit tennék hozzá, hogy egy csecsemő (gyermek) csontváz sokkal hamarabb elbomlik, így nem biztos, hogy megmarad.
Balu; mi is úgy tanultuk, hogy ~pásztoroknak adták azt a néhány csecsemőt/év, akik nem feleltek meg.
Inkább azt mondanám, egyfajta tudományos megközelítése a témának. Mivel elég friss, reakciókat a kutatásra egyelőre nem találtam.
Egyszerű PR-fogás, szerinted mikor ezt az ellenfél meghallotta (holott nem hiszem hogy igaz volt) nem sz.rta össze magát? Dehogynem…
maurus: Mennyi az a sokkal hamarabb? Itt nem évmilliókról van szó, csak évezredekről, szóval ha tömegével dobálták volna le a gyerekeket, akkor bomlás ide vagy oda, lett volna pár csont.
Arról nem is beszélve, hogy erre valószínűleg a kutatók is gondoltak. Minden bizonnyal nem akarnak ők sem nevetségessé válni.
arra azért kíváncsi volnék, ki írt először a gyerekdobálós legendáról, vagyis kitől szármzik, van erről valakinek valami infója?
A Múlt-kor-link szerint (a cikk első sorában) Plutarkhosz, de én olvastam őt és nem azt írja hogy ledobták a szakadékba, hanem hogy kinn hagyták a hegyen, és egy vadonban hagyott újszülött csecsemőből szerintem nem sok olyasmit hagynak a vadállatok, amit 2500 évvel később megtalálhatnánk.
Nekünk még a ledobósat tanították.
Baluval értek egyet. Egyébként, ha jól emlékszem, az Oidipusz legendában is úgy van, hogy kirakták, aztán pásztorok találták meg és felnevelték.
én is az uj felfedezésre szavazok,nemhiszem,hogy gyerekgyilkosok lettek volna.
Az Oidipusz legendában Küthaironnak hívták a hegyet.
Nem mellesleg ő Tébai volt…
A mi tankönyvünkben is dobálás volt még!
Viszont a van hasonlóság a két eset között…
De ez akkorid szörnyű nem?
Semmivel nem szörnyűbb, mint a prenatális emberölés, ami polkorrektül ma általános “művi abortrusz”. Az anyjuk szíve alól kiölt magzatokból ma meg ránctalanító krémeket készítenek. Pl. Franciaországban. Az angolok balhéztak is egy időben miatta, hogy a saját gyerekeikbők préselt anyaggal kell magukat kenniük, úgyhogy a brit exportot már leállították. Ma kelet-európai és fejlődő országokból származó magzatok az alapanyagok. De ez köztudomásúlag humánus, demokratikus, PC eljárás. Akinek meg nem tetszik, vagy egyáltalán szóvá meri tenni, az ugyebár nácifasiszta homofób szexista hímsoviniszta antiszemita szélsőséges futballhuligán.
És aki el K…ja az eüt, azt honnan dobják le ?
Kitalátornál a pont.
Egyébként régen (nem is annyira régen… középkor) a “szörnyszülöttek” sorsa is hasonló, ha nem rosszabb volt…
A Nevető emberes cirkuszi mutogatás sem sokkal jobb.
A kukoricasorok közé kitett gyerek hétköznapi gyakorlat volt, nemcsak Petőfi írta, de ma is kerülnek elő halott vagy jobb esetben haldokló csecsemők pöcegödörből, fagyasztóládából, kukából…, hogy a szervdonornak, pedofiloknak eladottakról ne is beszéljünk. Nem is illik.
Pfuj, de barbárok voltak a spártaiak, ugye?
(Az más kérdés, hogy ElQuró puszta léte is súlyos érv az abortuszpártiak javára…
Bővebben: http://kitalator.blog.hu/2007/12/17/aktual_izelodes)
Lehet, h általánosban vagy középiskolában még a ledobálós verziót tanítják, de magára adó töritanár már az utóbbiban sem.
Az viszont biztos, hogy már régen tudjuk, hogy nem ledobásról volt szó, a friss hír legfeljebb egy újabb bizonyítékot jelent.
Mi még a ledobálósat tanultuk…de a felesleges, vagy beteg gyerekek elhagyása nem csak Spártában volt szokásban és nem is csak az ókorban. Utal erre az Oidipusz legenda is, vagy még a János vitéz is.
Spártában csak a tökéletesen egészséges és erős gyerekből lehetett felnőttként harcos és így teljes jogú polgár, tehát az idegenek könnyen kitalálhatták ezt a legendát.
A gyermekkitevés nem spártai találmány. (V.Ö.: Orestes-story)Nem a gyenge, nyomorék stb. gyermekek sorsa volt, hanem mindazoké, akiket a szüleik valamilyen okból nem tudtak vállani. A Tajgetosznak nem a szakadékos oldala a lényeg, hanem a lankás, pásztorok által látogatott oldala. És általában a későbbi újrabeazonosításhoz jellegzetes tárgyakat is pólyáztak melléjük.
Amúgy a magyar népmeseként is ismert Jancsi és Juliska történet is az erdőbe (szegénység miatt)kihajtott gyermekek története…
Aha. Nem olvastam az előttem szólót.(Írót.) Bocsi.
Az ókori Görögországban szokásban volt a nemkívánt csecsemők kitétele, akiket az arra járók hazavihettek, felnevelhették őket, akár rabszolgának is. Spártában is ez volt a lényeg, köztudomásúlag az Eurotas völgyén kívül elég gyenge volt a föld eltartóképessége. Ha viszont helóták nevelték fel a kitett csecsemőt, úgy spártai polgár gyermekéből helóta lett. Bizonyára sok gyermeket a vadállatok falhattak fel, a csecsemők csontjai pedig néhány év alatt elenyésznek, elporladnak, bár a környező közeg nedvességtartalma ezt jócskán befolyásolhatja, mint sok más körülmény is. A klasszikus spártai rendszer egyébként a Kr. e. VII. századtól, az I. messzénéi háborútól volt érvényben a Kr. e. IV. századig. Ez kerekítve cca. 300 esztendő. Legenda a spártai vaspénz is, az csak néhány évig volt érvényben, jelentéktelen gyakorlati haszna volt egy olyan poliszban, amelynek gyakorlatilag nem volt kereskedelme, a belső áruforgalom pedig kimerült az szolgáltatásjellegű adókban (lsd.: a helóták agrártermékekkel, a körüllakók kézműipari produktumokkal látták el a spártai dórokat).
Ha már végigmentünk Kvazimodotól, Jancsi és Juliskán át
egészen Jánosvitézig…….
1) nekem is a “ledobálósat” tanították 35ével ezelött.
(valaki írja már meg mikor tanították neki a “pásztoroknak adták” sztoris változatot!?)
2)Érdekes hogy a Kvazimodo,Jancsi-Juliska,Jánosvitéz, melett senki nem említette a 3.birodalomban fogyatékkal született gyermekeket akiket beinjekcióztak vagy elgázosítottak…..
Mert midkettő célja ugyan az volt nem? Megszabadulni a “nem életre való” gyermekektől.
3)Ha most az első két pontot “egybegyúrnánk” akkor az jönne ki hogy szépitjük a dolgokat ?????!!!!!!!
1946-ban élt már az a kifejezés hogy holokausz tagadás??
(elhatárolódnék minden ideológiai vitátol, és reméllem senki nem értelmezi másként a felvetésemet mint ahogyan azt én szerettem volna, pusztán érdekes történelmi összefűggésként!!!)
üdv
Nekünk is dobálos verzió volt, de egy otthagyom az erdőben verziót jobban feldolgoztam volna
Szóval nincsenek csontok, de ha voltak is, elporladhattak azóta, magyarul nincsenek tárgyi bizonyitékok.
Maradnak a történetirók handabandázásai, amik vagy igazak vagy nem. Egy újabb homály, lehet találgatni, ebben erősek vagyunk…
Monnyuk kirakni humánusabb, mint ledobni, elvégre az a farkas akár fel is nevelhette a “rosszcsontokat” (maugli)…:)
Én anno egy töris portálon azt olvastam, hogy Spártában minden újszülöttet be kellett mutatni (azt hiszem) a vének tanácsának, ahol ha a gyermeket gyengének ítélték, kirakták a taigetoszra, majd pár nap múlva visszamentek, s ha a baba még élt, akkor mégis elég erősnek bizonyult, s visszavitték.
Amúgy gimiben én is ezt a verziót tanultam, viszont általánosban még szó volt, az esetleges ledobálásról is.
Tasnádi István: Taigetosz Csecsemőotthon. olvassátok el
sziasztok sefitetek nekem keresek egy ojan képet ahol megmutatják hogy milyen volt spárta ha tuttok valamit szoljatok
köszii
sziasztok…
ha valaki tud valamit Spártrárolakkór írja ki azüzenőfalra köszi
ha valaki nem tud semmit Spártáról, akkor ezt ne írja ki az üzenőfalra! köszi.