2007. dec. 30.
A lovasszobrok legendája
marinovMegmutatják-e a lovasszobrok lovainak lábai, hogy gazdájuk milyen körülmények között halt meg? Avagy: négy láb jó halál, két láb hősi halál?
“Ha egy lovasszobor lábai közül kettő nem érinti a talapzatot: emberünk harc közben halt meg. Ha egy lába van csak, ami nem érinti a talajt, akkor egy harctéren szerzett sérülés miatt halt meg. És ha mind a négy lába a földön van a lónak, akkor a gazdi természetes halállal halt meg” – leplezi le a fátylat egy “titkos szobrászkódról” egy legenda. Ami még csak nem is magyar, mint azt egy fórumozó kiderítette, a Snopes.com-on is fent van (itt csupán a mellső lábak üzennek).
Az oldal szerkesztője első körben megvizsgált néhány tucat washingtoni lovasszobrot, és azt találta, hogy több mint harminc alkotásból csak 10 szoborra illik a recept. Ez véleménye szerint pontosan megfelel a statisztika szabályainak: mivel ugyanis három variáció létezik (1. egy mellső láb van a levegőben, 2. mindkét mellső láb a levegőben, 3. mindegyik láb a földön van), annak az esélye, hogy a minta igaz legyen, 1:3-hoz. Így aztán meg is jegyzi: tradíció helyett inkább racionálisan nem magyarázható, véletlenszerű mintáról érdemes beszélni, amely népszerűségét annak köszönheti, hogy egy beavatottak által ismert, titkos kódot oszt meg szélesebb körben. Ráadásul nem is újfajta legendáról van szó: egy csaknem százéves, lovagszobrokkal kapcsolatos – szintén alaptalan – szóbeszéd szerint az alkotások készítői a lovagok karjainak/lábainak keresztezésével azt jelezték, melyik lovag hány hadjáratban vett részt.
De hogy magyar példák is legyenek, a játék kedvéért íme egy lista. A gyűjtés alapja Prohászka László Lovas szobrok című könyve volt, ehhez vettem még, amit a neten felleltem. Figyelem: az alábbi lista nem bizonyít semmit; mert egyrészt nem reprezentatív, másrészt vajon ki mondja meg, hogy egy időskori szélütés harci sebesülésnek köszönhető-e, a pestis vagy a megfázás harci sebnek számít-e, vagy hogy áldozatnak csak a halottak számítanak-e vagy a fél lábbal hazatérők is, stb, stb, stb.)
Savoyai Jenő (Róna József 1900, Budapest)
négy láb lent, szélütés – PIPA
Andrássy Gyula (Zala György, Budapest, elbontották)
bal mellső láb fent, időskori betegség – HIBA
E szoborról egyébként ezt írja Lovas szobrok lovai című, 1907-es írásában Lovik Károly:
Ha elnézem Zala György szobrát, sehogyse tudom azt a képet kapni, hogy ez a ló előrehalad. Ez a paripa mégcsak egy helyben se piaffirozhat, mert ezt a csánk kevéssé való hajlítottsága akadályozza meg. A mozgás ellen szól az első jobb láb állása is, amely visszatartólag működik. A helyes egyensúly képét megzavarja a fej alacsony és hibás tartása.
E lovasszobor “különös történetéről” filmetűd is készült a Magyarok cselekedetei sorozat keretén belül, ilyen archívum mellett azonban sosem tudjuk meg, miről is szólt az etűd. Hacsak nem…
Honfoglaló vezérek (Zala György 1894-től, Budapest)
Árpád és a vezérek lovai négy lábon állnak, komoly munka lenne utánanézni, melyik vezér hogy halt meg, így ezt nem értékelem (de nagyon meglepődnék, ha mindannyian természetes halált haltak volna)
Szent István (Stróbl Lajos 1906, Budapest)
négy láb lent, természetes halál – PIPA
(kőszobránál ugyanez)
A 7-es császári és királyi Vilmos huszárezred hősi emléke (Istók János 1930, Budapest)
négy láb lent, emlékművet általában az áldozatoknak emelnek, tehát HIBA
Kálmán herceg (Róna József 1931, Gödöllő)
négy láb lent, harctéri sérülésekbe halt bele – HIBA
Erdélyi kettes huszárok emlékműve (Petri Lajos 1934, Budapest)
két mellső láb fent, a kettővel előbbi indoklásra építve akkor legyen az első világháborúban igen komoly veszteségeket szenvedő hadtest értékelése egy PIPA
Görgey Artúr (ifj. Vastagh György 1935, Budapest)
négy láb lent, természetes halál – PIPA
Hadik András (ifj. Vastagh György 1936, Budapest)
négy láb lent, természetes halál – PIPA
(e szoborral kapcsolatban egy másik legenda is él, melynek fényes és méretes eredménye megtekinthető itt)
II. Rákóczi Ferenc (Pásztor János 1937, Budapest)
két mellső láb fent, természetes halál – HIBA
Hunyadi János (Pátzay Pál 1956, Pécs, Budapest)
egy mellső láb fent, elhunyt nem sokkal a nándorfehérvári diadal után, a táborban szerzett pestisben, tehát szőrösszívűeknek HIBA, engedékenyeknek PIPA
Bocskai István (Marton László 1969, Hajdúszoboszló)
négy láb lent, vízkórságban szenvedett, ez okozta halálát, de azt is híresztelték, hogy megmérgezték. Legyen ez egy PIPA.
Zrínyi Miklós (Tóth Béla 1989, Zalaegerszeg)
két láb fent, vadászbalesetben hal meg 1664-ben – HIBA
Lackfi István (2000, Keszthely)
egy láb fent, felkoncolták – HIBA
Szent László (Győrfy Sándor 2000, Kisvárda)
jobb mellső láb fent, a népmondák és legendák népszerű alakja betegségben hal meg – HIBA
Esterházy József (Tóth Béla 2001, Tatabánya)
négy láb lent, országbíró volt haláláig, nem volt adat arról, hogy csatában halt volna meg. PIPA
(Megjegyzendő: Tóth Béla 1989-ben, Zrínyi szobránál még “nem használta a szabályt”, 2001-ben azonban már igen)
Többet is lehetne gyűjteni, és majd valószínűleg ide is írjátok, amit ti találtatok.
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
És tényleg van olyan, ahol még támaszték sem kell
http://www.gyorfilajos.hu/A/imagepages/image3.htm
Én ebben nem lennék olyan biztos. Felvettem a kapcsolatot egy művészettörténésszel. Kicsit utána olvasgattam a neten, de minden ellenpélda közül, amit hoznak, amit te hoztál, azok mind 1800 után készült szobrok.
Ha ma egy lovasszobrot készítenék… mondjuk… Gyurcsány Ferencről, akkor elkészíteném a szobrot és ráültetném Gy. F.-et, és mindenki, aki arra járna, az tudná: ez itt a miniszterelnök lovasszobra. Vagy, a biztonság kedvéért, még oda is írhatnám alá, hogy ennek a szegény bronzlónak az a kárhozat jutott, hogy a hátán X. Y. ül az idők végezetéig.
Korábban, amikor még nem voltak elterjedve az efféle félelmetesen fejlett kifejező eszközök, mint az írás, amikor az emberek nem látták lépten-nyomon a megszoborható arcokat, akkor állandó jelzőkkel aggatták fel őket. Gondolok itt arra, ha egy képen látok egy öreg, rövid ősz hajú férfit, akinek a kezében kulcsok vannak, akkor a fejemre csapok és azt mondom: Ni’mmá! Ez meg itten Szent Petya! Vagy ha fiatal, és nyilak vannak a kezében, akkor meg Szent Sebestyén. Ha mérleget tart, akkor egy nagyon igazságos ember volt, törvényhozó, vagy hasonló. Ha a mérleg a földön hever, nála meg egy kard van, akkor egy kegyetlen, erőszakoskodó, az igazságot sárba tipró alak volt. Engem a lovasszoborral kapcsolatban a reneszánsz és azelőtti idők érdekelnek. Esetleg még utána is. Szerintem az lesz mérvadó.
Ha lesz valami, akkor jelentkezem.
van, aki így képzelte el Gyurcsány lovasszobrát:
http://www.budapestphoto.eu/Gyurcsany%20Ferenc%20lovasszobra.htm
mátyás király, és a kolozsvári fadrusz-szobor: négy láb lent, természetes halál – pipa
A lovasszobor régen komoly kihívás volt statikai szempontból!
Egyenlőre annyi, hogyha volt valaha ilyen, akkor az csak a manierizmusban lehetett.
A lovasszobrok egy része statikai okokból a farokra támaszkodik (mármint a lóéra), mint pl. a Parlament előtti II. Rákóczi Ferenc-emlékműnél. Erről mit mond a hagyomány?
Nagy Péter Szentpétervárott.
Két láb és farok.
Egyébként természetes halállal halt meg.(Ha Oroszországban cárok a 18.sz-ban természetes módon meghalhattak!)
Sziasztok!
Az én információm szerint ez a szabályrendszer a reneszánsz és a barokk szobrászatra jellemző, de példákat még nem kerestem, mindjárt néhánynak utánanézek, és közlöm veletek.
Hello!
A Hadik féle legenda, amiről beszélsz, amely a ló azon nemes szervének fényvisszaverő képességének okára vonatkozik. Nos, azt hiszem első kézből tudok róla beszámolni, ha érdekel.
# nelli:
2007. december 31. 15:31
mátyás király, és a kolozsvári fadrusz-szobor: négy láb lent, természetes halál – pipa
HIBÁS! mérgezés! valami ajándékba kapott gyümölcs, talán füge, elfogyasztása után halt meg. mindenkit meglepett, tehát nem természetes, hacsak az adott korban a mérgezés nem számított természetes halálnak. Természetesen megmérgezték.. XP
[...] A lovasszobrok legendája [...]
2. Lajos király se a Csele patakba fúlt, Szapolyai öccse ölte meg Szekszárdon, a templom fel újításakor meglelték hamvait 1926 ban Forrás:Supka GÉZA Habsburgok.
lényeglátó, ez jó! Sosem értettem, hogy az a kis patak hogy áradhatott annyira meg, hogy bele lehessen fulladni.
Anonymus … ha természetes “bio” mérget használtak, akkor az természetes halál nem? Abban az időben nem volt még tele minden a szintetikus anyagokkal
Vadászó Diána szobra Tatán az Esterházy kastély előtt(volt bolondokháza) 4 láb lent. Úgy tudom, az illető hölgy halhatatlan…most mi van…?
Amivel foglalkoztok, az vízgereblyézés. Ez csak néhány “művész” titkos megállapodása, és arra jó, hogy beszámítják-e egymást a “műveltek” klubjába. A lényeg – mármint a ló és a lovas helyes testtartása – csak egészen ritka esetben fedezhető fel a szobrokon vagy festményeken.