2007. szept. 19.
Hitek és tévhitek a vitaminokról
marinovÉlelmiszerek vitamintartalmát elemző melléklettel jelenik meg holnap a friss HVG. Néhány érdekes tévhit és hiedelem a lap válogatásából.
Nyersen rágcsálva a legjobb?
A nyers sárgarépa önmagában való elrágcsálása távolról sem a legjobb A-vitaminbeviteli módszer. Az A elővitaminja, a béta-karotin ugyanis jobbára csak zsírsavak jelenlétében szívódik fel, tehát hasznos lehet kevés zsiradékon roppanósra párolni a sárgarépát.
Veszít-e vitamint a zöldség főzés közben?
Az alapanyagok vitaminvesztése már a mosás-tisztítás fázisában elkezdődik; előbbi 4-6 százalékkal csökkenti a friss zöldségek aszkorbinsav-tartalmát, a hámozás és a szeletelés pedig akár 10 százalékosra növelheti a veszteséget. Ennél jóval nagyobb kárt tesz a C-vitaminban maga a főzés, kivéve a pár perces mikrohullámú melegítést. A legrosszabb vitaminmegőrző hatásfoka a hosszan tartó főzésnek van.
Csak a zöldség és a gyümölcs?
A közvélekedéssel ellentétben a zöldfélék mellett nem csupán a belsőségek, de a húsok is többféle vitamin forrásai. Az A-, D-, B1-, B2-, B6- és B12-vitaminokat is tartalmazó marhahús beltartalmát például leginkább azzal lehet megőrizni, ha forró zsiradékban forgatva sikerül gyorsan lezárni a pórusait.
Túlzásba vitt vitaminfogyasztás
Nem tévhit: a túlzott bevitel egyes esetekben komoly mellékhatásokhoz vezethet. A C-vitamin napi ajánlott beviteli értéke 60–90 milligramm. Ennek több százszorosát nem ajánlatos fogyasztani, mert bár a felesleg kiürül a vizelettel, a túlfogyasztás például veseproblémákat okozhat. De igaz ez a zsírban oldódó vitaminokra is: a túl sok A-vitamin például májpanaszokat, terhes nőknél pedig akár a magzat károsodását okozhatja.
Segít-e a megfázás ellen?
Azt, hogy a rendszeresen szedett aszkorbinsav alkalmas a megfázás és az influenza elkerülésére, tüneteinek enyhítésére, Linus Pauling amerikai kémikus dobta be a köztudatba. A legújabb kutatások azonban már ezt a klasszikus alapvetést is kikezdték. A nyár közepén ausztrál és finn tudósok tették közzé, hogy a C-vitamin-tabletta rendszeres szedése pénzkidobás. Komolyabb dózis bevételének szerintük legfeljebb erős stressz, komoly fizikai megterhelés vagy nagy hideg esetén van értelme. (A témáról egyébként a tavalyelőtti szigetes megbetegedésem kapcsán már itt szó esett)
A héjában a vitamin?
A szentencia gyökere a 19. század végére nyúlik vissza, amikor is egy Jáva szigetén szolgáló holland katonaorvos észrevette, hogy a halálos beriberiben szenvedő, fényezett rizzsel táplált katonákéhoz hasonló betegség tüneteit produkáló tyúkok meggyógyultak, amikor – takarékossági okokból – hántolatlan rizzsel etették őket. A többféle B-vitamint is tartalmazó rizs héjából ugyanakkor hiba lenne általános következtetéseket levonni, a legtöbb vízben oldódó vitamin ugyanis nem a növények héjában halmozódik fel.
Kérdés azonban, teszi fel a HVG-s cikk szerzője, van-e egyáltalán értelme ezen rágódni. A vitamintartalmat tízdekányi tömeghez viszonyítva szokás megadni, és például az almánál vagy a paradicsomnál a héj olyan kis százalékát teszi ki ennek, hogy mégoly magas vitamintartalma is elhanyagolható. Számos más termésnél pedig akkor sem merülne fel a héj elfogyasztása, ha kizárólag abban lenne vitamin.
További részletek – köztük egy saját vitaminvizsgálat eredményei és vitaminábécé – a holnapi HVG-ben.
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
Én csak fényt, meg energiát eszem, de nem napi 3 étkezés kereti közt, hanem 12 ízben, és a teljes 24 órás napi ciklusra osztom el egyenletesen. Tehát két óránként fogyasztok, és ezt hét percen keresztül teszem.
A regeneráció drasztikusan lerövidült, mindössze 3 óra alvásra van szükségem, de ezt kiválthatja 4 óra merengés, vagy valami magas esztétikai értékkel bíró mű elmélyült befogadása.
Ha alszom, azt 20 perces ciklusokra osztom, és az alvásciklusokat egyenlően osztom el a napszakok közt.
Ezt már 15 éve folytatom, és semmilyen vitamint nem fogyasztok, sem természetes, sem szintetikus formában, mint ahogy táplálékot sem.
Időm nagy részét egy ionizált csőben töltöm, ami meggyorsítja az energia lecsapódását a léthez szükséges alapelemekre, és az egyetlen dolog, amire komoly gondot fordítok a szervezetemben; a 4 testnedv egyensúlyban tartása.
“C-vitamin napi ajánlott beviteli értéke 60–90 milligramm”
Aha. Ld. a Hitler és a katonák sztorit erről. (Ajánlott MINIMUM beviteli érték 60mg.)
Továbbá, ha már az urbanlegends.hu-n vagyunk, honnak is szedtétek, kedves fiúk és lányok, ezt az adatot? Esetleg valami autentikus(nak tűnő) hivatkozás? (Esetleg beálltatok az ellentáborba, és emiatt hiányzik a forrásmegjelölés?)
Csak mer’ pl. ugyanezen “köztudomású” források szerint pl. a dohányosoknak elszívott szálanként 70-100mg többletre van szüksége C vitaminből.
Azé’ az oldal jó – de ha már csináljátok, akkor komolyan (vagy legalább hihetően!) tegyétek.
[...] arról korábban a HVG vitamin mellékletében beszámolt: a túlzott bevitel egyes esetekben komoly mellékhatásokhoz vezethet. A C-vitamin napi [...]
Influenzához: én úgy tudom D vitamin javallott influenza ellen…
A mondott C vitamin adag a skorbut elkerüléséhez elég. Felnőtt ember kb. 200mg-ot vehet fel egyszerre, de attól még ügyesen elosztva napi 2-4 g-nak is hasznát veheti.
Az A vitamin túladagolása lehet halálos is.
A D-vitamin (konkrétabban a D3 vitamin) nagyon fontos, gyakorlatilag mindenkinek hiánya van belőle és ez okolható számtalan nyavalyáért. Napi 5000NE szükséges felnőttnek, nyáron szerencsére egy napozásból előállít a szervezet egyheti adagot, hanem télen muszáj pótolni.
Az E-vitamin eseteben nem konkrétan a túladagolásra kell vigyázni, hanem hogy a különböző tokoferolokat arányosan pótoljuk, az olcsón előállítható alfa-tokoferol egyoldalú adása veszélyes.
A B-vitaminokat tudtommal nem lehet ártalmas mértékben túladagolni.
Uff, én beszéltem. Nézzen utána mindenki ott, ahol szerinte hiteles.
Szentgyörgi Albert napi 1000 mg C vitamint szedett, nem hatvanat. Azt mondják értett hozzá. Még díjat is kapott. Dik!
Kedves marinov,
Latom, hogy nem értesz a témához, és a fáradságot sem vetted, hogy utánanézz a vitaminoknak a szakirodalomban. Ajánlanám azt a Linus Pauling nevű kémikust, akiről elfelejtetted megemlíteni, hogy 1954-ben kémiai Nobel-díjat kapott. Arról sem szóltál, hogy Szentgyörgyivel közösen (megosztott orvostudományi Nobel-díj 1937-ben a C-vitamin azonosításáért) vallották, hogy vitaminokat nem a hiánybetegségek megakadályozásához szükséges mennyiségben kell szedni, hanem annak alkalmanként többszázszorosát kell bevenni, még pedig naponta.
A Douglas és Hamila tanulmányra való hivatkozásod is hibádzik. Nem olvastad sem a cikket (2005), sem az ott alkalmazott dózis mennyiségét és gyakoriságát. A szerzőpáros válaszát sem olvastad a jogosan felmerülő kritikákra (pl. Steve Stickey és Hilary Roberts cikke a PLoS Medicine szaklapban). Az igazat megvallva nem hivatkozol semmire sem. Az írásod emlékeztet a városi legendákra.
Végül érdekes lenne tudni, hogy ezt a városi legendát, amit itt fölröppentettél, ki finanszírozta.
Fontos megjegyezni, (Aha utal is rá), hogy az RDA értékek amit olvasunk a műzlisdobozon, az valójában a minimum(!) napi mennyiség. Ami kb annyit jelent hogyha 60mg a RDA C-vitaminból, akkor ha én napi 59mg-ot eszek akkor orvosilag nekem C-vitamin hiányom van. Ez természetesen mindenre érvényes.
Örökös vita a vitamintúladagolás, de ha jól tudom vitamintúladagolás miatti halálesetek száma még a 10-et sem érte el évtizedek alatt. Globálisan persze.