Egészség sxc.hu

2007. szeptember 19. szerda | Szerző: marinov

60

Hitek és tévhitek a vitaminokról

Élelmiszerek vitamintartalmát elemző melléklettel jelenik meg holnap a friss HVG. Néhány érdekes tévhit és hiedelem a lap válogatásából


Nyersen rágcsálva a legjobb?

A nyers sárgarépa önmagában való elrágcsálása távolról sem a legjobb A-vitaminbeviteli módszer. Az A elővitaminja, a béta-karotin ugyanis jobbára csak zsírsavak jelenlétében szívódik fel, tehát hasznos lehet kevés zsiradékon roppanósra párolni a sárgarépát.

Veszít-e vitamint a zöldség főzés közben?

Az alapanyagok vitaminvesztése már a mosás-tisztítás fázisában elkezdődik; előbbi 4-6 százalékkal csökkenti a friss zöldségek aszkorbinsav-tartalmát, a hámozás és a szeletelés pedig akár 10 százalékosra növelheti a veszteséget. Ennél jóval nagyobb kárt tesz a C-vitaminban maga a főzés, kivéve a pár perces mikrohullámú melegítést. A legrosszabb vitaminmegőrző hatásfoka a hosszan tartó főzésnek van.

Csak a zöldség és a gyümölcs?

A közvélekedéssel ellentétben a zöldfélék mellett nem csupán a belsőségek, de a húsok is többféle vitamin forrásai. Az A-, D-, B1-, B2-, B6- és B12-vitaminokat is tartalmazó marhahús beltartalmát például leginkább azzal lehet megőrizni, ha forró zsiradékban forgatva sikerül gyorsan lezárni a pórusait.

Túlzásba vitt vitaminfogyasztás

Nem tévhit: a túlzott bevitel egyes esetekben komoly mellékhatásokhoz vezethet. A C-vitamin napi ajánlott beviteli értéke 60–90 milligramm. Ennek több százszorosát nem ajánlatos fogyasztani, mert bár a felesleg kiürül a vizelettel, a túlfogyasztás például veseproblémákat okozhat. De igaz ez a zsírban oldódó vitaminokra is: a túl sok A-vitamin például májpanaszokat, terhes nőknél pedig akár a magzat károsodását okozhatja.

Segít-e a megfázás ellen?

Azt, hogy a rendszeresen szedett aszkorbinsav alkalmas a megfázás és az influenza elkerülésére, tüneteinek enyhítésére, Linus Pauling amerikai kémikus dobta be a köztudatba. A legújabb kutatások azonban már ezt a klasszikus alapvetést is kikezdték. A nyár közepén ausztrál és finn tudósok tették közzé, hogy a C-vitamin-tabletta rendszeres szedése pénzkidobás. Komolyabb dózis bevételének szerintük legfeljebb erős stressz, komoly fizikai megterhelés vagy nagy hideg esetén van értelme. (A témáról egyébként a tavalyelőtti szigetes megbetegedésem kapcsán már itt szó esett)

A héjában a vitamin?

A szentencia gyökere a 19. század végére nyúlik vissza, amikor is egy Jáva szigetén szolgáló holland katonaorvos észrevette, hogy a halálos beriberiben szenvedő, fényezett rizzsel táplált katonákéhoz hasonló betegség tüneteit produkáló tyúkok meggyógyultak, amikor – takarékossági okokból – hántolatlan rizzsel etették őket. A többféle B-vitamint is tartalmazó rizs héjából ugyanakkor hiba lenne általános következtetéseket levonni, a legtöbb vízben oldódó vitamin ugyanis nem a növények héjában halmozódik fel.

Kérdés azonban, teszi fel a HVG-s cikk szerzője, van-e egyáltalán értelme ezen rágódni. A vitamintartalmat tízdekányi tömeghez viszonyítva szokás megadni, és például az almánál vagy a paradicsomnál a héj olyan kis százalékát teszi ki ennek, hogy mégoly magas vitamintartalma is elhanyagolható. Számos más termésnél pedig akkor sem merülne fel a héj elfogyasztása, ha kizárólag abban lenne vitamin.

További részletek – köztük egy saját vitaminvizsgálat eredményei és vitaminábécé – a holnapi HVG-ben.

Bill Gates sokszor 245 eurója
Wiw-petíció Gera mellett

Hírlevél + Facebook + Médiaajánlat:


60 hozzászólás ehhez: Hitek és tévhitek a vitaminokról

  1. Pingback: kobak pont org » links for 2007-09-25

  2. Bunny mondja:

    Szerintem nagy balgaság vitaminokon élni, vannak dokik, akiknek ez a mániájuk (spec. állatorvosra gondolok, de a lényegen nem sokat változtat). Változatosan kell táplálkozni, a hiedelmekkel ellentétben az ember mindenevő, nem csak “ragadozó” és méginkább nem “növényevő”. De már szinte minden vitaminozott (kakaó, kenyér, tej, stb.) ha még erre külön is vitamint szedünk… USA-ban már a 80-as években is telenyomták az élelmiszereket vitaminnal, mondjuk az ottani emberek szerintem 70%-a nem is tudja, milyen íze van a valódi zöldségeknek, gyümölcsöknek, mindent por formájában szereznek be…
    Szélsőséges esetekben nyilván kell egy kis plusz, de normálisan működő embernek nem. Szerintem. :)

  3. Bándy Annamária mondja:

    Sziasztok!
    Én is a Lenkei filozófia “hívő”-je vagyok. Hitler is 60 mg C-vitamint adott a katonáknak, szegények mégis megfagytak az orosz télben. Az RDA szerint is 60 mg a napi adag. Sajnos Magyarország ezt is átvette, ezért nem lehet pl: a C vitamin esetében 60 mg-nél magasabb értéket mutató táplálékkiegészítőt kapni a gyógyszertárakban.

    Ami véleményem lényege: mi mérni tudjuk a különféle táplélékkiegészítők, vitaminok, csodaszerek hatékonyságát. Megmérjük az antioxidáns szintet, közben mindenki szedi amit szed és megmérjük 3 hónap múlva. Az alapszint, illetve az emelkedés, vagy csökkenés mutatja a hatékonyságot. Méréssel nem lehet vitatkozni, ideológizálni. A műszer elött mindenki egyforma! A mérés ára 1.500,-Ft/fő. Jelentkezni: 06-20-9212-614

  4. Gazsó mondja:

    Kedves hozzászólók!
    Néhány megjegyzést kell fűznöm az olvasottakhoz.
    Először is: Szent-Györgyi tudtommal nem vizsgálta az egyes aszkorbinsav-dózisok hatását. Épp ezért rá, mint szaktekintélyre hivatkozni nem korrekt, mert más volt a szakterülete. Vizsgálta a c-vitamin hatásmechanizmusát és a citrát-kör több lépését. Elkeserítő ez a tekintélyelvűség. (Amúgy állítólag Curie asszony sírjánál a mai nappig kattog a Geiger-Müller számláló. Nobel djas volt: irány Csernobil?!?). Az említett kutatók (és nem “kutatók”!!!)viszont épp az adagolással foglalkoztak. Tények: napi 10mg C-vitamin a skorbutot GYÓGYÍTJA (Crandon és mtsai). Tehát napi 60mg nem a skorbut megelőzéséhez szükséges minimális adag.
    A megfázás időtartamát napi 200mg c-vitamin kissé csökkenteni látszik, a megelőzésre azonban a rendelkezésre álló adatok szerint vuszont nem alkalmas, csak fokozott fizikai megterhelésnek kitett csoportok esetén. Ezt nem HVG-s újságírók találták ki (ld: Douglas és Hemila cikkének hivatkozási listáját és magát az említett írást). Az, hogy a Lenkey-készítmény közérzetjavulást és immunrendszer-erősödést okoz, fölösleges vitatni. A tények szerint viszont kiseb adagok is hatékonyak és nem kell számolni a nagy dózisok okozta rizikóval. Okozhat: ez annyit jelent, hogy nem mindig okoz, de kisebb-nagyobb esély van rá- nem tudom, ebben mi a “trükk” és miért nem érthető. Leírtak esetet, amikr napi 8g C-vitamin orális bevitele véres vizeletet idézett elő. Ennek valószínűsége nem túl nagy, de mindenki eldöntheti: kockáztatja-e a veséjét -úgy tűnik- fölöslegesen. És még egy megjegyzés: a gyógyszerlobbinak nem érdeke, hogy meggyógyuljunk? Gondolkodjunk már: a sok “hatástalan” gyógyszer által elárasztott piacra valaki bedob egy tényleg hatásosat: ki nyeri a versenyt? És ugyanezzel az erővel: miért egy c-vitamin kereskedőnek higgyünk, aki szerint sok-sok pénzért meg kell venni a készítményeit? Ő biztos grál lovag…

  5. Gráci mondja:

    Ahogy egy orvos ismerősöm mondta:
    aminek hatása van, annak mellékhatása is van.
    A megavitamin-készítmények roppant gyors és intenzív hatása lehet pozitív; oly kívánatos, hogy jobban bírjuk a terhelést: 7 meg 6 óra alvással, még többet hajtani, még többet… De meddig? Vajon mi fog mélyen, belül intenzívebben megkopni, elhasználódni?

    Van egy szekta: a szcientológusok.
    Az alapító az “ép testben ép lélek” elv alapján, gyakorlatilag vallási tanítássá és követelménnyé emelte az egészséget; konkrétan a méregtelenítést és a NAGY ADAGOS vitaminszedést. Az USA-ban az 1950-es évektől kezdve vannak hívei e “tannak”, de sok más országban is évtizedek óta térítenek. Mondhatni, lezajlott egy nagy volumenű emberkísérlet, bár korántsem ellenőrzött és szabályozott körülmények között, de a minta igen nagy. A szcik sok zöldséggel kampányolnak és manipulálnak, de azzal véletlenül sem, hogy egészségesebbek v. tovább élnek, mint az átlag. Sőt, soraikban igen kevés időset látni (bár ennek más okai is vannak, de ez Mo-n csak 20-30 év múlva lesz látványos); az alábbi listán: http://www.whyaretheydead.net/ meg lehet számolni a rákban elhunytakat; de a magyar szcik között is vannak daganatos betegek.
    Oberfrank Margit, prominens magyar szcientológus volt, bele is halt. Nyugodjon békében.
    Pedig biztos, hogy nagyon sok vitamint fogyasztott.

  6. Gráci mondja:

    Helyesbítés: O. M. természetesen daganatos betegségben hunyt el, nem abban, h. szcientológus volt.

  7. Kata mondja:

    Hi!
    Érdekes volt végigolvasni a hozzászólásokat. Nem kell messzire menni, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végeztek vitamin-, mikroelemtartalom mérést a gabonaféléknél, zöldségeknél, gyümölcsöknél a 60-as években, majd a 90-es években. pl a búzánál 50%-os volt a csökkenés. A mesterséges vitaminok felhasználásához plusz energiára van szüksége a szervezetnek és a legtöbb részét “méreganyagként” elraktározza – esetleg hízunk is tőle. Egyébként a B-vitamin tabletták gyomorban nem szívódnak fel. Együnk természetes dolgokat és tegyük mellé a természetes étrendkiegészítőket. Ne csak vélt egészségesek legyünk 20-30 évesen. “Étkedben az életed”. Ha segíthetek hívj skype:jonaskati

  8. Gazsó mondja:

    Kedves Kata!
    PONTOSAN mi csökkent 50%-kal????
    Kizárt, hogy minden mikroelem és vitamin koncentrációja pont ennyivel csökkent volna. Ez az adat finoman szólva is elnagyolt és gyanús. Hol közölték és kik az eredményt?
    Egy nemrégiben napvilágot látott mérés pedig ennek épp ellentmond (ld. HVG).

  9. Névtelen mondja:

    Nos, ha meg akarjuk nezni mennyit ernek a vitaminok, eleg megnezni egy 50 eves amerikait meg egy ugyanolyan magyart, hogy melyik nez ki jobban, fiatlaosabbnak. Persze nyilvan stressz meg egyeb faktorok is kozrejatszanak, de ez a hvg-s duma nagyon lapos. Ki akarja magat A vitaminbol halara zabalni? Lejart lemez, hogy nagy adag karos. Beszeljunk inkabb a resveratrolrol, alfa-liposavrol, maitake-gomba kivonatarol, ginzengrol, es egyeb inyencsegekrol. Meg pl. Ester C-rol a C vitamin eszteresitett formulajarol (nem savanyu) amirol az itteni gyogyszertaros meg csak nem is hallott. Ha a hvg vmi ujat akar mondani, hat kosse fol a gatyajat.

  10. firtato mondja:

    Szerintem a józan ész a nyerő,lehet a növényeket enni de ha kell be szedjük a pirulákat is,a szabadlevegőn való tartózkodás a legjobb napi 8 órát vagyok kint évek óta nem voltam beteg,nehéz fizikai munkát végzek,szerintem a sok mozgás a nyerő és a reklámok szelektálása.

  11. Mátéka mondja:

    Hello!
    Nem szedek mesterséges vitaminokat durván két éve. Elötte a gyúrás miatt nagy dózisban ettem c, b1, b6, b12, magnézium, cink, meg egy rakás egyéb vitamint. Ezek általában kombinációkban kaphatók jó pénzért.
    Almát, sárgarépát, barna rizst, spenótot, teljes kiörlésü tészát és saját készítésü rozskenyeret eszem, valamint ritkábban hústerméket. Nem eszem cukrot, sem olyan terméket amiben glükózszirup, vagy édesítö van. (minden kész kaja, és egyáltalán szinte minden)
    jól megvagyok nélkülük. ha ritkán rámjön az édességétvágy, mézzel csinálok magamnak mákos, vagy diós tészát, ilyesmiket. Nassolok földimogyorót például.
    Jobban nézek ki, mint valaha, és a közérzetem is remek.
    Ezen kívül stabilizátort, e anyagokat sem eszem. Mirelit halat, zöldséget igen, konzervet nem.
    Az ember gyomra nem tablettákra van tervezve, hanem evésre.
    Üdvözlök mindekit, jó testi és lelki egészséget kívánok:
    Szabados Máté

  12. m-atreides mondja:

    Hali!
    Mindenhol vannak ferdítések, éppen kinek az érdekében születik meg egy-egy cikk, publikáció, stb, ebbe nem is mennék bele részletesebben.De egy hozzászólásra reagálnék én is, mégpedig amiben a termesztett növények beltartalmi értékeit vitatják.

    Az ilyen vizsgálatok, kutatások általában diplomamunkák, phd-dolgozatok anyagai, ilyen formában az adott egyetemek honlapjain szabadon hozzáférhetők. Viszonylag sok ilyen vizsgálat folyik ma az országban, és igen, az eredmények sok esetben megdöbbentőek, nagyon nagy fokú, sokszor 50%-osnál is nagyobb vitamin- és ásványianyag-tartalom csökkenéssel találkozhatunk.

    Ennek az oka pedig a termesztéstechnológiák változásában keresendő. Megpróbálom úgy leírni, hogy a laikusok számára is érthető legyen, mert bár az agrárosokat többnyire földtúró parasztoknak tartják, azért ez nem ilyen egyszerű.

    A természetes eredetű táplálékok csak annyi értékes anyagot tartalmaznak, amit az alapanyagaik. A dúsítást nem részletezem, a kakaó 100 grammjában van 50 mg hozzáadott c-vitamin, ez azt jelenti, hogy a 200 grammos c-vitaminszükségletet (pl megfázás esetén) kicsit több, mint negyed kiló kakaó megevésével fedezhetjük. Szóval a hozzáadott vitamin marketingnek jó, másra nagyon nem.

    Állati eredetű termékek:
    -ásványi anyagok: ezekkel egyszerűbb a dolog, ezek szervetlen anyagok, még a szintetikus tápon nevelt állatokban is megvan, hiszen a saját szervezetébe beépítve az ember számára is emészthetővé válik a cucc. Persze kérdés, mennyi van benne. Egy telepen nem az a cél, hogy a felnevelt marha igazán egészséges és tartalmas és laktató legyen, hanem hogy a lehető legolcsóbban érjék el a lehető legnagyobb tömegnövekedést. Így az állat igényeit fedezik csak, legtöbbször azt is éppen-hogy.

    -vitaminok: ez is egyszerűnek tűnik, hiszen minden állati szervezet (az emberi is) képes bizonyos vitaminok testen belüli szintézisére, azaz rendelkezésre álló nyersanyagokból előállítja magának a szükséges mennyiséget. Sajna ez nem minden vitaminnál van így, jópárat külső forrásból kell biztosítani, ennek a táplálék az útja. A táplálék elsősorban a növényi eredetűt jelenti.

    Növényi eredetű termékek:
    -ásványi anyagok: ha a talajban nincs megfelelő anyagtartalom, akkor a növényben sem lesz. A nagy biomókusoknak megjegyzem, hogy a műtrágya bizony a legtöbb esetben bizony hasznos, sőt, egészségesebb lesz tőle a növény, de persze mindenkinek joga van olyan biogabonát ennei, amit pl a kénhiány miatt megtámadtak bizonyos gombabetegségek, és szépen termelik a toxinokat. Ez természetesen nem ilyen fekete-fehér, de a lényeg érthető. Tehát a talajból tudja felvenni a növény a cuccot, máshonnan nem. A lombtrágya megint jól hangzó marketingszöveg, de a hatáfoka talán a szintetikus c-vitamin 15%-ánál is roszabb. Ha a talajban nincs ásványi anyag, a növényben sem lesz.

    -vitaminok: ez kapcsolt áru, a növények ásványi anyagból építik fel a vitaminokat, ha az nincs, vitamin sincs.

    És miért nincs elég anyag a talajban? Mert kizsarolják, és nem pótolják. Még 50-60 évvel ezelőtt is a szervestrágyázás volt a tápanyagpótlás egyetlen módszere. Rengeteg nyomelemet tartalmazott, nemcsak a növényre, hanem a talajra is jó hatással volt. A műtrágyázás bizony sokat dobott a terméseken, de ez azzal járt, hogy nem kaptak a földek szerves trágyát, mert minek, a műtrágya többet dob, és egyszerűbb kijuttatni. Igen ám, de ezzel a talajéletet, minden élelmiszer elsődleges forrását gyengítették meg. A búza pl azért termett 3 tonnát egy hektáron, mert a talaj tápanyagtartalma arra volt elég. Így abból a búzából igazán jó liszt készülhetett, magas ásványianyag- és vitamintartalommal. Aztán jött a műtrágyázás, és a búza hipphopp termett 6 tonnát. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi tápanyag kétszer annyi terményben oszlik el. Így már le is felezték a liszt tápértékét. Ez pedig az idők során csak fokozódott, egyre jobban, ahogy a szervestrágyázás eltűnt, és a műtrágya került előtérbe. A növény mindenképpen kiszedi a maximumot a talajból, ami kell neki, így egyre kevesebb marad ott.

    A biotermesztés nagy előnye, hogy a talajt is “kezelik”, nem csak a terményt, így a biotermékek tápértéke lassan közelíti az eredeti szintet.

    És még valami a búzáról, pontosabban a teljes kiőrlésű lisztről.

    A liszt úgy készül, hogy fogják a búzaszemet, amely tápanyagtartalmának kb 2%-a a héj, ezt ledarálják, megy a korpába; 90% a csíra, ezt kiszedik; 2-3%-ot lekoptatnak a lisztes táplálószövetből is, tehát a búzaszem teljes tápértékének mindössze 5%-a kerül bele a fehér lisztbe. Beszédes arány, nem? Valamint a polcokon látható barna liszt legtöbbször csak fehérliszt és korpa keveréke, igaz, így már feltornázták 7%-ra a tápanyagtartalmat :)

  13. celle mondja:

    Ezért kell olyan vitaminokat enni, amelyek nem szintetikusak és nem is kivonatok, hanem mövényi koncentrátumok. Fitofaktorostul… :-) A magam részéről nem érzem magam szélsőséges esetnek, de hogy a tél, a munka, a hajtás, a város (és még a rendszeres testmozgás is!)rengeteget kivesz belőlem, az tuti. Nem eszem annyit és olyan változatosan, hogy két szál sárgarépa meg fél liter tej kellő szinten tartson.

  14. Dale Cooper mondja:

    Ave!

    Egyetérteni tudok csak m-atreides írásával.
    Sokkal bonyolultabb a nagyjából 75 ezer éves Homo Sapiens Sapiens biokémiája (a gépkocsi ipar ugye alig több, mint 100 éves), mintsem hogy egy-egy anyag felfedezése, vagy hatásainak felismerése a többi millió összefüggésből kiragadva meghatározó lehessen. A kutatások tehát önmagukban nem rendelkeznek nagy információ értékkel, csak a többi rengeteggel együtt, azzal szerves összefüggésben. Az, hogy ki, milyen következtetést von le egy-egy kutatási eredményből, az nagyban függ az érdekeitől, ill. a kenyéradójának érdekeitől.
    Nyilván egy Dr. Lenkei könyv is eléggé marketing szagú, de jól érzékelteti azt a szörnyű helyzetet, ami manapság az élelmezésben, orvosképzésben, gyógyszeriparban tapasztalható.

    És igen, nincs gyógyszerlobbi. Mint ahogy olajlobbi sincs, meg fegyverlobbi se, meg kábítószer lobbi se. Az USA hadserege nem az olajért ment Irakba, és nem az olaj miatt támogatja/támogatta a közel-keletieket, és nem az olaj miatt döntött kormányokat közép-amerikában. Valamint Magyarország sem adott el fegyvereket és olajat a Balkánra nemzetközi embargó idején.

    Ébresztő jóemberek!

    Jut eszembe gyógyszerlobbi és műtrágya. Az egész az első világháború vegyipari kapacitásának lekötésével kezdődött, mert a háború befejeztével kezdeni kellett valamit a termelőkapacitással. A kapitalista kitalálta a műtrágyát… (volt épp egy amúgy valós kutatási eredmény akkortájt, ami rámutatott a termésátlag és bizonyos elemi anyagok összefüggéseire) A kapitalista meg rácsapott: nem kell a drága pénzen létrehozott termelőkapacitást felszámolni, hanem továbbra is pénzt hoz, csak nem nitrogénes lőport gyárt, hanem nitrogénes műtrágyát.

    Igen, bármit túlzásba lehet vinni. Nem állítom, hogy kizárt dolog a vitaminok túladagolása, azt viszont állítom, hogy egy halálos betegség bekövetkeztének elodázása nem egyenlő az egészséggel. Röhejes arra hivatkozni, hogy 10 mg-mal már nem alakul ki skorbut. Ez valóban tény, de a skorbut hiánya nem egyenlő az egészséggel.
    Mennyi az annyi?
    Tessék végigböngészni a házi kedvenceknek készített kajákat. Nekik több vitamin jár, mint az embernek?

    Biokémiai bonyolultságról: csak most kezdjük ízlelgetni, miféle összetett rendszerrel van dolgunk. Talán még a Mindentudás egyetemén is volt egy előadás az asszimetrikus molekulák biológiai hatásáról…

    Igen, használok táplálékkiegészítőket. Mivel nincs tizen-huszon-harminc-egynéhány hektár földem, amin nevelgethetném a mindennapi betevőmet. Nem tehetek róla, de jó nyelvem van, és megérzem a különbségeket.

    Tudomásul kell venni, hogy a termelő/tenyésztő érdeke az, hogy adott helyen, adott idő alatt, a lehető legtöbb, legjobban eladható élelmiszert állítsa elő.

    Amíg torz mentalitással csak az árat, színt, súlyt nézi a fogyasztó, addig élni fog a fenti termelői-kereskedői szemlélet.
    Az ár/érték arány a lényeg, nem a puszta ár (szín, súly, édesség).

    Igen, lehet olyan táplálékkiegészítőket kapni ma Magyarországon, ami a lehető legközelebb áll a természeteshez, nincs benne növényvédő szer, amit természetes érlelésű növényekből, ilyet evő állatokból készítenek. Igen, nem olcsó.

    Józan ész, kritikai realizmus. Egy info nem info.

    Cooper

  15. Dale Cooper mondja:

    Miért a vacakot árulják a gyógyszeriparban érdekeltek? Miért nem olyan egyszerű, hogy jön a jó, és annyi?

    Próbálj meg bevezetni a piacra egy új táplálékkiegészítőt, majd megtudod…

    Engedélyezés, bevizsgálás, határértékek, új minta, új csomagolás, ez most ezért nem szabvány, ez most azért nem jó, új minta, új eljárás, stb.

    A média hatalmáról, az információ hatalmáról rémlik valami?

    A saját háziorvosom undorodik a gyógyszeripar nyomulásától…

    Fáj a fejed? egyél marokszám gyógyszert!
    Ismerős?

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Back to Top ↑

Ezt olvastad már?

Wiw-petíció Gera mellett

Először csak viccnek gondoltam, de hiába kerestem a szmájlikat a szövegben, nem találtam. Aztán petíció ellepte a wiwes üzenőfalakat és...

Close