Egészség sxc.hu

2007. szeptember 19. szerda | Szerző: marinov

60

Hitek és tévhitek a vitaminokról

Élelmiszerek vitamintartalmát elemző melléklettel jelenik meg holnap a friss HVG. Néhány érdekes tévhit és hiedelem a lap válogatásából


Nyersen rágcsálva a legjobb?

A nyers sárgarépa önmagában való elrágcsálása távolról sem a legjobb A-vitaminbeviteli módszer. Az A elővitaminja, a béta-karotin ugyanis jobbára csak zsírsavak jelenlétében szívódik fel, tehát hasznos lehet kevés zsiradékon roppanósra párolni a sárgarépát.

Veszít-e vitamint a zöldség főzés közben?

Az alapanyagok vitaminvesztése már a mosás-tisztítás fázisában elkezdődik; előbbi 4-6 százalékkal csökkenti a friss zöldségek aszkorbinsav-tartalmát, a hámozás és a szeletelés pedig akár 10 százalékosra növelheti a veszteséget. Ennél jóval nagyobb kárt tesz a C-vitaminban maga a főzés, kivéve a pár perces mikrohullámú melegítést. A legrosszabb vitaminmegőrző hatásfoka a hosszan tartó főzésnek van.

Csak a zöldség és a gyümölcs?

A közvélekedéssel ellentétben a zöldfélék mellett nem csupán a belsőségek, de a húsok is többféle vitamin forrásai. Az A-, D-, B1-, B2-, B6- és B12-vitaminokat is tartalmazó marhahús beltartalmát például leginkább azzal lehet megőrizni, ha forró zsiradékban forgatva sikerül gyorsan lezárni a pórusait.

Túlzásba vitt vitaminfogyasztás

Nem tévhit: a túlzott bevitel egyes esetekben komoly mellékhatásokhoz vezethet. A C-vitamin napi ajánlott beviteli értéke 60–90 milligramm. Ennek több százszorosát nem ajánlatos fogyasztani, mert bár a felesleg kiürül a vizelettel, a túlfogyasztás például veseproblémákat okozhat. De igaz ez a zsírban oldódó vitaminokra is: a túl sok A-vitamin például májpanaszokat, terhes nőknél pedig akár a magzat károsodását okozhatja.

Segít-e a megfázás ellen?

Azt, hogy a rendszeresen szedett aszkorbinsav alkalmas a megfázás és az influenza elkerülésére, tüneteinek enyhítésére, Linus Pauling amerikai kémikus dobta be a köztudatba. A legújabb kutatások azonban már ezt a klasszikus alapvetést is kikezdték. A nyár közepén ausztrál és finn tudósok tették közzé, hogy a C-vitamin-tabletta rendszeres szedése pénzkidobás. Komolyabb dózis bevételének szerintük legfeljebb erős stressz, komoly fizikai megterhelés vagy nagy hideg esetén van értelme. (A témáról egyébként a tavalyelőtti szigetes megbetegedésem kapcsán már itt szó esett)

A héjában a vitamin?

A szentencia gyökere a 19. század végére nyúlik vissza, amikor is egy Jáva szigetén szolgáló holland katonaorvos észrevette, hogy a halálos beriberiben szenvedő, fényezett rizzsel táplált katonákéhoz hasonló betegség tüneteit produkáló tyúkok meggyógyultak, amikor – takarékossági okokból – hántolatlan rizzsel etették őket. A többféle B-vitamint is tartalmazó rizs héjából ugyanakkor hiba lenne általános következtetéseket levonni, a legtöbb vízben oldódó vitamin ugyanis nem a növények héjában halmozódik fel.

Kérdés azonban, teszi fel a HVG-s cikk szerzője, van-e egyáltalán értelme ezen rágódni. A vitamintartalmat tízdekányi tömeghez viszonyítva szokás megadni, és például az almánál vagy a paradicsomnál a héj olyan kis százalékát teszi ki ennek, hogy mégoly magas vitamintartalma is elhanyagolható. Számos más termésnél pedig akkor sem merülne fel a héj elfogyasztása, ha kizárólag abban lenne vitamin.

További részletek – köztük egy saját vitaminvizsgálat eredményei és vitaminábécé – a holnapi HVG-ben.

Hírlevél + Facebook + Médiaajánlat:



A cikk szerzője:

Végzettségét tekintve szociológus-közgazdász. Korábban dolgozott az Internettónál és a hvg.hu-nál, jelenleg a HVG Business és HVG Jövő lapok szerkesztője. Kedveli a történelmi és a városi legendákat. Szabadidejében könyveket fal, kosárlabdázik és vörös-fehér focicsapatok fanatikus rajongója.



60 Responses to Hitek és tévhitek a vitaminokról

  1. Demiurgosz mondja:

    Én csak fényt, meg energiát eszem, de nem napi 3 étkezés kereti közt, hanem 12 ízben, és a teljes 24 órás napi ciklusra osztom el egyenletesen. Tehát két óránként fogyasztok, és ezt hét percen keresztül teszem.
    A regeneráció drasztikusan lerövidült, mindössze 3 óra alvásra van szükségem, de ezt kiválthatja 4 óra merengés, vagy valami magas esztétikai értékkel bíró mű elmélyült befogadása.
    Ha alszom, azt 20 perces ciklusokra osztom, és az alvásciklusokat egyenlően osztom el a napszakok közt.
    Ezt már 15 éve folytatom, és semmilyen vitamint nem fogyasztok, sem természetes, sem szintetikus formában, mint ahogy táplálékot sem.
    Időm nagy részét egy ionizált csőben töltöm, ami meggyorsítja az energia lecsapódását a léthez szükséges alapelemekre, és az egyetlen dolog, amire komoly gondot fordítok a szervezetemben; a 4 testnedv egyensúlyban tartása.

  2. Aha mondja:

    “C-vitamin napi ajánlott beviteli értéke 60–90 milligramm”
    Aha. Ld. a Hitler és a katonák sztorit erről. (Ajánlott MINIMUM beviteli érték 60mg.)

    Továbbá, ha már az urbanlegends.hu-n vagyunk, honnak is szedtétek, kedves fiúk és lányok, ezt az adatot? Esetleg valami autentikus(nak tűnő) hivatkozás? (Esetleg beálltatok az ellentáborba, és emiatt hiányzik a forrásmegjelölés?)

    Csak mer’ pl. ugyanezen “köztudomású” források szerint pl. a dohányosoknak elszívott szálanként 70-100mg többletre van szüksége C vitaminből.
    Azé’ az oldal jó – de ha már csináljátok, akkor komolyan (vagy legalább hihetően!) tegyétek.

  3. Pingback: A multivitamin-őrületről | Urban Legends

  4. El Mariachi mondja:

    Influenzához: én úgy tudom D vitamin javallott influenza ellen…

  5. pucros mondja:

    A mondott C vitamin adag a skorbut elkerüléséhez elég. Felnőtt ember kb. 200mg-ot vehet fel egyszerre, de attól még ügyesen elosztva napi 2-4 g-nak is hasznát veheti.
    Az A vitamin túladagolása lehet halálos is.
    A D-vitamin (konkrétabban a D3 vitamin) nagyon fontos, gyakorlatilag mindenkinek hiánya van belőle és ez okolható számtalan nyavalyáért. Napi 5000NE szükséges felnőttnek, nyáron szerencsére egy napozásból előállít a szervezet egyheti adagot, hanem télen muszáj pótolni.
    Az E-vitamin eseteben nem konkrétan a túladagolásra kell vigyázni, hanem hogy a különböző tokoferolokat arányosan pótoljuk, az olcsón előállítható alfa-tokoferol egyoldalú adása veszélyes.
    A B-vitaminokat tudtommal nem lehet ártalmas mértékben túladagolni.

    Uff, én beszéltem. Nézzen utána mindenki ott, ahol szerinte hiteles.

  6. dik mondja:

    Szentgyörgi Albert napi 1000 mg C vitamint szedett, nem hatvanat. Azt mondják értett hozzá. Még díjat is kapott. Dik!

  7. gaal12 mondja:

    Kedves marinov,

    Latom, hogy nem értesz a témához, és a fáradságot sem vetted, hogy utánanézz a vitaminoknak a szakirodalomban. Ajánlanám azt a Linus Pauling nevű kémikust, akiről elfelejtetted megemlíteni, hogy 1954-ben kémiai Nobel-díjat kapott. Arról sem szóltál, hogy Szentgyörgyivel közösen (megosztott orvostudományi Nobel-díj 1937-ben a C-vitamin azonosításáért) vallották, hogy vitaminokat nem a hiánybetegségek megakadályozásához szükséges mennyiségben kell szedni, hanem annak alkalmanként többszázszorosát kell bevenni, még pedig naponta.

    A Douglas és Hamila tanulmányra való hivatkozásod is hibádzik. Nem olvastad sem a cikket (2005), sem az ott alkalmazott dózis mennyiségét és gyakoriságát. A szerzőpáros válaszát sem olvastad a jogosan felmerülő kritikákra (pl. Steve Stickey és Hilary Roberts cikke a PLoS Medicine szaklapban). Az igazat megvallva nem hivatkozol semmire sem. Az írásod emlékeztet a városi legendákra.

    Végül érdekes lenne tudni, hogy ezt a városi legendát, amit itt fölröppentettél, ki finanszírozta.

  8. Andrs mondja:

    Fontos megjegyezni, (Aha utal is rá), hogy az RDA értékek amit olvasunk a műzlisdobozon, az valójában a minimum(!) napi mennyiség. Ami kb annyit jelent hogyha 60mg a RDA C-vitaminból, akkor ha én napi 59mg-ot eszek akkor orvosilag nekem C-vitamin hiányom van. Ez természetesen mindenre érvényes.

    Örökös vita a vitamintúladagolás, de ha jól tudom vitamintúladagolás miatti halálesetek száma még a 10-et sem érte el évtizedek alatt. Globálisan persze.

  9. bnc mondja:

    Az, hogy napi 60mg aszkorbinsav elég egy mai felnőtt embernek, nettó baromság. Fel sem szívódik 100%-osan a bevett mennyiség, plusz gyorsan ki is ürül a szervezetből utánpótlás híján. A dohányzás, stressz, megfázás vagy a sport is megemeli a szükséges adagot. Nem értem, hogy 2012-ben miért kell még mindig ezt nyomatni, mikor annyi sportoló, vagy maga a feltalálója is több grammot szedett naponta, egyikük sem szólt, hogy veseköve lett volna tőle.. Vagy ennyire nagy biznisz a 40-60mg-os Béres vagy bármilyen más patikai C-vitamin, ami semmit nem ér, de a pénzt elkérik érte?

    Azon viszont felsírtam, hogy “a béta-karotin ugyanis jobbára csak zsírsavak jelenlétében szívódik fel” állításból csak az következhet, hogy vágjuk bele egy olajos serpenyőbe és irtsuk ki a maradék vitamint is belőle.. Ne kockázzuk fel más nyers zöldségekkel együtt és öntsük le olívaolajjal, még csak véletlenül se.

    Ha már egészségről van szó, akkor az ilyen konformista “mindent puhára főzni” mentalitás eleve sántít és a (gyógy)szergyárak napi ajánlásait is illik a helyén kezelni. Nehogy véletlenül beszedjük a szükséges mennyiségű vitaminokat, mert még a végén nem lesz szükségünk NeoCitran-ra meg ColdRex-re.

    A multivitaminos cikk is olyan hangulatban íródott, hogy egy semmit nem mozgó, egészségtelenül zabáló egyénen önmagukban nem segítenek a vitaminok. Még szép.. Meg hogy a rendszeres mozgás sem segít elkerülni a betegségeket, viszont a Zimmunrendszer az igen. Véletlenül sem erősíti immunrendszerünket a mozgás, nem. Elég egy köztes tényezőt beiktatni a mozgás és az egészség közé (az immunrendszert) és máris tagadni lehet a közvetlen kapcsolatot. Nem értem, ezeket nem gondolja át leírás előtt senki?

  10. Emerson mondja:

    Valahol olvastam és azóta nem hagy nyugodni a kérdés. Tényleg van olyan, hogy vitaminrezisztencia? Vagyis aki rendszeresen szed multivitamint vagy bármit, ami által a napi vitaminszükséglete fedezve van, tehát nem adagolja túl az egy idő után hozzászokik és ennek elhagyásával gyengébb lesz, mint vitamint nem vagy kevésbé szedő embertársai. Ugyanis míg az ő szervezetük a raktározáshoz alkalmazkodott, mivel ritkán jutnak vitaminokhoz, addig a rendszeres vitaminszedő szervezete ahhoz, hogy bátran ürítheti a vitaminokat, mert úgyis jön az utánpótlás.

    Ez igaz? És van erről valami hivatalos tanulmány? Voltak-e már ilyen irányú független kísérletek?

    Nem tudom már hol olvastam, de nem az illető nagyon jól levezette az egészet, még arra is kitért példával, hogy a rendszertelen táplálkozásból eredő elhízás is ugyanerre az okra vezethető vissza és ez vitaminbevitel esetében fordítottan érvényes. Ahogy a rendszertelen étkező jobban bírja az éhezést, míg az óramű pontossággal étkezőnek már fél óra eltérés után is korog a gyomra. Még az ősemberekre is kitért, hogy több millió évnyi rendszertelen étkezést néhány ezer éves múltra visszatekintő rendszeres étkezés váltott fel, amihez kevésbé alkalmazkodtunk. Vagyis a rendszertelenség kevésbé káros, mintha rendszeres vitaminszedés következtében kiszolgáltatjuk testünket a hozzászokás veszélyének és ha egyszer megszűnik az utánpótlás, elraktározott vitaminok nélkül maradunk és hosszú idő, míg a táplálékkal bejuttatott, kisebb mennyiségű vitamint újra elkezdi raktározni a szervezetünk.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé)

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Back to Top ↑