Magyarok Afrikában – interjú

A genfi székhelyű Africa Research Institute (ARI) munkatársa, Varga Gábor szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság területén olyan törzs él, amely rokonságban lehet a szudáni és egyiptomi magyarábokkal – adta hírül az Index május elsején, majd őket követve még vagy tucatnyi weboldal.

Az UL-en zoon név alatt publikáló szerzőtárs, Dezső András által szélnek eresztett kamuközlemény szerint a magyarik nyelve megdöbbentő hasonlóságot mutat a magyar nyelvvel, a napot ők is napnak mondják, a vizet veznek nevezik. Zenéjükben is felfedezhető a magyar származás, a szinkópát mint ritmust ők is ismerik, de elnyújtottabb formában használják. Ismerik a fokhagymát is, igaz, elsősorban rossz szellemek ellen és gyógyításhoz használják. Andrást – és a film rendezőjét – faggatom a projektről.

Marinov Iván: Index.hu, Bloomberg, Inforádió, RTL Klub , Hírszerző.hu, Világgazdaság Online, Magyar Nemzet Online, Gondola. Néhány orgánum, amelyek beugrottak a hoaxnak. Kinek az ötlete volt, mióta és hányan dolgoztok a projekten?

Dezső András: Februárban keresett meg Kresalek Dávid filmrendező azzal az ötlettel, hogy a médiahackről forgat dokumentumfilmet. Kérte a segítségemet, pontosabban azt, hogy csináljak egy médiahacket, amit a filmes stáb dokumentálni tud az elejétől a végéig. Rajtam kívül két ember dolgozott a projekten, egyikük az Africa Research Institute kamu szájtját készítette el, a másik egy videofelvétel elkészítésében segédkezett. Körülbelül egy hónapot dolgoztunk rajta.

Kresalek Dávid, rendező: Úgy éreztem, hogy a média nem megfelelően működik Magyarországon. Egyrészt azért, mert az újságírók egy jelentős része nem megy utána alaposan egy-egy információnak, nem ellenőrzi azt megfelelő mértékben. Másrészt pedig hiányzik az oknyomozó újságírás, a pártatlan szemlélet. Gyakran egy forrással megelégszenek egy-egy anyag, hír megírásánál. Nagyon sok a kitalált hír, főleg a bulvársajtóban. Gyakran fontosabb a szenzáció egy-egy téma esetében, mint annak hitelessége. Az is foglalkoztatott, hogy a civilek hogyan tudják befolyásolni a profi sajtót. Ezért is volt fontos, hogy András “civilként”, a sajtókapcsolatai nélkül “dolgozzon” ezen a projekten.

Andrást régebbről ismertem, de azt csak később tudtam meg, hogy a városi legendákkal, médiahackekkel foglalkozó Urban Legends oldal egyik szerzője. Eredetileg csak szakértőnek szerettem volna felkérni, de  amikor megtudtam, hogy számos hack szerzője (Lakodalmas rock  dalszövegíró tanfolyam, Gyógyító Webgömb, UMCS), akkor arra kértem, hogy tervezzen és csináljon meg egy hacket a filmhez.

M. I.: András, te ugyan újságíró vagy, korábban azonban említetted: a projekt célja az volt, hogy médiakapcsolataid kihagyásával nyomulj be a sajtóba a madzsarik sztorijával. Mi ennek a folyamata? Hogyan jut el az infó a lapokhoz? Röviden meséljétek el a honlap, a sajtóközlemények kidolgozásának történetét.

D. A.: Egy nagyon fontos, mondjuk úgy, hogy a leglényegesebb szempont volt az egész sztoriban, hogy nem használok fel semmilyen sajtókapcsolatot, az e-mail címeket is – ahová a sajtóanyagokat küldtem – az internetről néztem ki. Szívesen mesélnék arról is, hogy mi ennek a folyamata, de erről fog szólni a film és azt nem szeretnénk lelőni. Azt viszont elárulhatjuk, hogy a projekt összesen 15 ezer forintból jött ki. A médiahack egyébként akkor jó, ha számos jelet hagyunk az újságíróknak arra, hogy leessen nekik: kamu a sztori. Az intézet honlapján névtelen „antropológusok” vannak, az intézet által szervezett afrikanisztikai programok előadói között pedig egy halom híres emberbe bukkanhatunk, például David Beckhambe vagy éppen Janet Jacksonba. Egyedül az indexes újságírónak jutott az eszébe, hogy második nekifutásra lecsekkolja a „tudósokat”, ő rá is jött, hogy kamu az egész. Neki az volt furcsa, hogy Varga Gábor túl gyorsan reagált a megkeresésére, illetve az is, hogy hiányzott a telefonszám az intézet honlapjáról. Tehát egyedül ő végzett „nyomozást” az ügyben, igaz, elsőként is ők hozták le a hírt egy angol sajtóanyag alapján, amit „belöktünk” a Google News-ba.

M. I.:  Az Egyiptom és Szudán határán élő, magát magyarnak valló népcsoport, a magyarabok történetével néhány éve tele volt a sajtó. Erre építhettetek, mint többszörösen dokumentált alapanyagra. De megvolt a veszély, hogy a törzzsel korábban foglalkozó, komoly kutatók lelepleznek titeket. Melyik jött be a kettő közül?

D. A. : Több veszély is volt a sztoriban. Ez volt az egyik. Elég lett volna, ha az újságírók egy második forrást, azaz egy valódi Afrika-szakértőt is felhívnak, de ez nem történt meg, bár az Index – leleplező hírében – azt írja, hogy beszéltek szakértővel. Igazából a madzsarik nem léteznek, ez szudáni arabul tudomásom szerint azt jelenti, hogy magyar. Most hívtak (Varga Gábort) egyébként a Magyar Rádió Krónikájától, hogy holnap foglalkoznának a témával. Mindjárt vissza is hívom őket, hogy ez egy médiahekk volt és nem megyek el az interjúra. Tehát még húzhatnánk a sztorit, ha akarnánk, de Dáviddal megbeszéltük, hogy már vége a sztorinak.

M. I.: Az internet felgyorsította a hírek áramlását, de egyben az olvasók híréhségét is. Gyorsabban, részletesebben, illusztrálva akarják az információkat – ezt kiszolgálni nem könnyű. Működhetnek-e a klasszikus újságírói szabályok az online újságírásban is?

D. A.: Ezt a hírt szerintem első blikkre én is bevettem volna szerkesztőként, de az is biztos, hogy az intézetnek jobban utánamegyek. Nekem gyanús lett volna, hogy nincs megadva a honlapon telefonszám, de a fokhagymás-gulyásleveses vonalat is már túlzásnak tartottam volna. Elég lett volna azt is megnézni, hogy ki regisztrálta a domaint, máris lebukunk. A kérdés nem az, hogy működnek-e az online újságírásban a klasszikus szabályok, hiszen ezt a hírt nemcsak az online média ette meg, hanem rádió és nyomtatott lap is. Elvileg működnie kellene a szabályoknak minden esetben. Egyébként mindennapos, hogy ha valaki valamit határozottan állít, és ezt jól becsomagolja, akkor a média azt tényként közli. Ez történt most is.

M. I.: Az online médiumokat nemcsak az olvasó híréhsége sürgeti, hanem egymással is folyamatos harcban állnak. A nagyobb hírgyűjtő oldalakat nézve a “sztoritokkal” ugyanaz történt, mint más hírekkel. Az egyes weblapok egymást idézgetve vették át a “szenzációs” értesülést, és az olvasókat egyre hatásosabb címekkel próbálták saját weblapjukra csalogatni. Sorrendben: egy kérdőjeles cím az Indextől (Magyar törzset fedeztek fel Kongóban?), aztán ez már nem volt elég, jött a kijelentő mód az MNO-tól (Magyar származású törzsre bukkantak Kongóban), ezután a Hírszerző fokozta a hangulatot (Szenzáció: magyar törzsre bukkantak Kongóban?), amit a VG még feljebb tolt (Döbbenet – Magyar törzs él elszigetelve Kongóban?). Találkoztatok egyáltalán olyan újságíróval, aki hozzáadott valamit a sztorihoz, függetlenül attól, hogy elhitte-e az alapsztorit vagy sem?

D. A.: Egyedül az Indexes újságíró, aki egyben le is leplezte a sztorit. Régről ismerjük egymást, gratuláltam is neki.

M. I.: A dokumentumfilm csak a hacket dokumentálja?

K. D.: Nem. Számos lap szerkesztőivel készítettünk interjúkat, kíváncsiak voltunk, ők mennyit tudnak a médiahackről, s arról is faggattuk őket, hogy a magyar sajtó helyzetét milyennek látják. De a film gerincét a konkrét hack dokumentálása képezi, s ebbe fognak illeszkedni a különböző lapoknál készített interjúk is.

M. I.: Mikor lesz látható a film?

K.D.: Jelenleg a forgatás utolsó fázisában vagyunk. Kb. egy hónap múlva tervezzük a sajtóvetítést.

M. I.: Egy kis előzetes a YouTube-on?

K. D.: A filmről nem, de a hack része még egy videofilm, amit hamarosan a “kutatóintézet” honlapjára is felteszünk. András ezzel buktatta volna le az egész hacket, de hát az Index megelőzött. A filmmel kapcsolatban még annyit elmondanék, hogy bár dokufilmet nehéz a mozikban forgalmazni, abban azért bízunk, hogy ez a téma érdekli annyira a közvéleményt, hogy összejön néhány mozivetítés.

Frissítés | Klip már itt is: