2006. okt. 20.
“Felszedik és elégetik a parkettákat”
marinov„Hallani a televízióban, hogy bizony amelyik cigány nem volt érett arra, hogy ilyen helyen lakjon, azok felszedték a parkettát, avval tüzeltek a szoba közepén, ott főztek kondérban.” Ősrégi mítosz.
“A romák az összkomfortos lakásban feltüzelik a parkettát, és a nappaliban fektetik le a lovat aludni”.
“Felszedik a parkettát, kiveszik az ajtót, ablakot, radiátort meg mindent. Amit el lehet adni azt eladják, amit el elehet égetni, azzal fűtenek, beleértve a méregdrága parkettát is. A házból fél év alatt putrit csinálnak, aztán kezdik elölről a panaszkodást. Ez egy gyakran megfigyelhető dolog. … A hatvanas és hetvenes években jópár telepet felszámoltak, és beköltöztették őket a városokba panelházakba. Hol főztek még évekkel később is? Lent az udvaron cserpákokban meg bográcsban. Ja, meg gáztűzhely helyett parketta tüzénél a nagyszobában. Ez egy példa Szegedről.”
A romák efféle előítéletes megítélése a legmagasabb körtökben sem ritka – mutat rá a Nyitott Társadalom Intézet (OSI) Az EU csatlakozási folyamat nyomon követése: Kisebbségek védelme című tanulmánya. Egy 2001-es interjúban az akkori magyar kormányfő a nélkülöző romák támogatására indított lakásépítési programról beszélve kijelentette: „Szomorúan sok lakás sorsa lett az Magyarországon, hogy szépen fölépítették, beköltöztek a roma családok, és akkor azt látták az emberek, még egy év sem kellett, hogy elteljen, hogy ezek a lakások teljes egészében lezüllöttek, föltépkedték a parkettát, tönkrementek a nyílászárók”.
A legenda annak ellenére kapott ilyen magas helyről megerősítést, hogy semmiféle adat nem áll rendelkezésre arról, hogy a parkettafelszedés széles körű jelenség lenne. Egy biztos csak: a 1960-as, 1970-es évek vidéki vagy országos lapjai tele voltak ezekkel a parkettát felszedő cigányokkal – mutatott rá egy interjúban Bernáth Gábor. A szóbeszéd eredete tehát erre az időszakra tehető, az akkori hatalom ilyen mítoszokkal próbálta leplezni azt a tényt, hogy a szocializmusnak is megvannak a maga szegényei. Az akkori ideológia szerint szegények nem voltak, csak cigányok, de ők meg a saját hibájukból kerültek ilyen helyzetbe. Nem elképzelhetetlen, hogy néhol egy-két rászoruló család lebontotta lakása egy részét, és az építőanyagot eladta, ezek az esetek azonban nem általánosíthatók, és egészen biztosan nem olyan gyakoriak, mint azt a szóbeszéd sugallja.
Furcsa csavar a történetben, hogy a legendát olyan pesti lakótelepekkel kapcsolatban is mesélték, ahol bizonyítottan nem is voltak parkettásak a lakások. Ladányi János A lakásrendszer változásai és a cigány népesség térbeni elhelyezkedésének átalakulása Budapesten című, 1988-as tanulmányában leírja: a 70-es évek közepéig cigányok új pesti lakótelepeken egyáltalán nem kaptak lakást; erre csak azt követően került sor, hogy a privilegizáltabb helyzetű csoportok megindultak a város kedvezőbb fekvésű részei felé. Romákat a cigánytelepek lebontása után kezdtek lakótelepekre költöztetni, de új lakásokba csak azokat engedték, akik „megérdemelték” ezt. A romákat, akik „úgyis csak tönkretennék a szép, új lakótelepi lakást”, többnyire a régiek felé irányították. Ha valamelyik roma családot mégis új lakásba költöztették, ők hamarosan továbbléptek onnan, mert vagy nem tudták fizetni a magas rezsiköltséget, vagy a modern lakások elosztása nem felelt meg a cigány nagycsaládok életrendszerének.
Tömeges parkettafelszedésekről mindenki hallott már, a bizonyítékok azonban rendre elvesznek a nagybácsik testvéreinek unokaöccsének barátja felé vezető rögös úton.
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
http://www.bama.hu/baranya/kozelet/botranyos-lakmusz-program-tonkretett-lakasok-felszedett-parketta-217384