“A romák az összkomfortos lakásban feltüzelik a parkettát, és a nappaliban fektetik le a lovat aludni”.
“Felszedik a parkettát, kiveszik az ajtót, ablakot, radiátort meg mindent. Amit el lehet adni azt eladják, amit el elehet égetni, azzal fűtenek, beleértve a méregdrága parkettát is. A házból fél év alatt putrit csinálnak, aztán kezdik elölről a panaszkodást. Ez egy gyakran megfigyelhető dolog. … A hatvanas és hetvenes években jópár telepet felszámoltak, és beköltöztették őket a városokba panelházakba. Hol főztek még évekkel később is? Lent az udvaron cserpákokban meg bográcsban. Ja, meg gáztűzhely helyett parketta tüzénél a nagyszobában. Ez egy példa Szegedről.”
A romák efféle előítéletes megítélése a legmagasabb körtökben sem ritka – mutat rá a Nyitott Társadalom Intézet (OSI) Az EU csatlakozási folyamat nyomon követése: Kisebbségek védelme című tanulmánya. Egy 2001-es interjúban az akkori magyar kormányfő a nélkülöző romák támogatására indított lakásépítési programról beszélve kijelentette: „Szomorúan sok lakás sorsa lett az Magyarországon, hogy szépen fölépítették, beköltöztek a roma családok, és akkor azt látták az emberek, még egy év sem kellett, hogy elteljen, hogy ezek a lakások teljes egészében lezüllöttek, föltépkedték a parkettát, tönkrementek a nyílászárók”.
“Szegények nincsenek, csak cigányok”
A szóbeszéd annak ellenére kapott ilyen magas helyről megerősítést, hogy semmiféle adat nem áll rendelkezésre arról, hogy a parkettafelszedés széles körű jelenség lenne. Egy biztos csak: a 1960-as, 1970-es évek vidéki vagy országos lapjai tele voltak parkettát felszedő cigányokkal – mutatott rá egy interjúban Bernáth Gábor. A szóbeszéd eredete tehát erre az időszakra tehető, az akkori hatalom ilyen mítoszokkal próbálta leplezni a tényt, hogy a szocializmusnak is megvannak a maga szegényei. Az akkori ideológia szerint ugyanis szegények nem voltak, csak cigányok, de ők saját hibájukból kerültek ilyen helyzetbe. Persze nem elképzelhetetlen, hogy egy-két rászoruló család néhol lebontotta lakása egy részét, és az építőanyagot eladta, ezek az esetek azonban nem általánosíthatók, és nem olyan gyakoriak, mint azt a szóbeszéd sugallja.
Furcsa csavar a történetben, hogy a legendát olyan pesti lakótelepekkel kapcsolatban is mesélték, ahol bizonyítottan nem is voltak parkettásak a lakások. Ladányi János A lakásrendszer változásai és a cigány népesség térbeni elhelyezkedésének átalakulása Budapesten című, 1988-as tanulmányában leírja: a hetvenes évek közepéig cigányok új pesti lakótelepeken egyáltalán nem kaptak lakást; erre csak azt követően került sor, hogy a privilegizáltabb helyzetű csoportok megindultak a város kedvezőbb fekvésű részei felé. Romákat a cigánytelepek lebontása után kezdtek lakótelepekre költöztetni, de új lakásokba csak azokat engedték, akik „megérdemelték”. A romákat, akik „úgyis csak tönkretennék a szép, új lakótelepi lakást”, többnyire a régiek felé irányították. Ha valamelyik roma családot mégis új lakásba költöztették, ők hamarosan továbbléptek onnan, vagy mert nem tudták fizetni a magas rezsiköltséget, vagy mert a modern lakások elosztása nem felelt meg a cigány nagycsaládok életrendszerének.
Lakossági fórumok visszatérő témája
“Némi túlzással azt mondhatnánk, hogy alig volt ankét, ahol fel ne merült volna (…) a felszedett és eltüzelt parketta esete (40 vitán 37 említés)” – jelenik meg a legenda a Jel-kép című közvélemény-kutatási lap 1980/2-es számában. – “… az ország bármelyik csücskében volt ankét, szinte mindig akadt felszólaló, aki tapasztalta, vagy tudni vélte, hogy a cigányok felszedik és eltüzelik új lakásaikban a parkettát, amiből általában le is vonták azt a következtetést, amit a legrövidebben ‘kár beléjük!’ szavakkal foglalhatunk össze. Tényként leszögezhető: előfordult valóban olyan eset, hogy felszedtek és eltüzeltek parkettát új lakásban. Anyagaink közt van is egy ilyen, enyhén önkritikus elsőkézbeli beszámoló: ‘Akkor a bátyámnál nem volt tűzrevaló, amikor elmentem meglátogatni – honnan hozzunk? Hát az erdőből nem lehet, mert megbüntették 500 forintra – fölszedte a padlót. Utána mit csinált? Hozott egy kocsi homokot, kitöltötte‘ (Resző u. Munkásszálló.) Már ez a rövid utalás is jelzi a valóságos eset összetevőit: az ínséget (nincs tüzelő), a hagyományos, megszokott megoldás kudarcát (nem lehet fát hozni az erdőről), és egy másik hagyományos megoldás vonzását (a földes padlóét). De ez így egy emberi probléma, emberi dimenziókkal. Semmi köze ahhoz az önmagán túlnövő, országos funkcióhoz, amire szert tett, és teljesen független attól is, hogy hányszor történt meg a valóságban ilyen eset. A cigányoknak juttatott parkettás lakások feltehető száma alapján nem sokszor. (A kedvezményes lakásépítési akcióban felépült, igen szerény kivitelű, ún. Cs-házak legtöbbje hidegpadlós.) Érdektelen, legföljebb minimális jelentőségű a valóságban lezajlott parkettafelszedés vagy felszedések. Fontos viszont, mint feszültségek tünete, annak jele, hogy a hírközlő eszközök és a tömegszervezeti propaganda nem tudta össztársadalmilag elfogadtatni a cigányságnak nyújtott támogatást” – írja a tanulmány szerzője, Szekfű András.
Többet mond el a terjesztőkről
A Tényleg.com-on Nagy Pál történész foglalkozott a témával 2016-ban, rámutatva, hogy “a cigányok lakáshasználatáról keringő történeteket a kutatók városi legendának, vándormondának tartják, a civilizációs fölényét reprezentáló többség kisebbséggel szembeni lenézését látják bennük”. Szerinte az ilyen típusú történetek többet árulnak el a terjesztőkről, mint a történet szereplőiről.
Vannak azonban olyan történeti adatok is, amelyeknek a tényszerűsége nem vethető el – folytatja Nagy Pál, és cikkében néhány példát is hoz. Többek között egy 1947-es, a Népjóléti Minisztériumban tartott tanácskozást, amelyen állítólag ez hangzott el Góczán József minisztériumi segédtitkár hozzászólásában: „A közegészsegügyi kérdés mellett nagyfokban sociális kérdés. Ezen irányban történtek már intézkedések pld. Mezőkövesd községben, ahol 11 db. 1 szoba konyhás házat épitettek a cigányoknak. Ezeket a beköltözöttek nem gondozzák, az ablakokat, ajtókat leszedik, és eltüzelik, helyüket piszkos ronggyal tömik be.”
Emellett a szerző idéz még két sajtócikket, és egy bírósági tárgyalást hasonló visszaélésről, amelyekből viszont szerinte sem az nem derül ki, hogy az azokban említett parkettafelszedés valóban megtörtént, sem az, hogy annak esetleges elkövetői valóban cigányok lettek volna. Megemlíti viszont azt, hogy 1997-ben Miskolc-Perecesen maga is járt olyan lakásban, ahol a cigány lakók tüzet raktak és a falak feketék lettek.
Összefoglalásként viszont megállítja: “abban nem kételkedhetünk, hogy Magyarországon voltak példák szélsőséges lakáshasználatra. Néhány esetben ez cigányoknál fordulhatott elő. Az viszont, hogy a cigányok között széles körben elterjedt volna a parketta felszedése és elégetése, valóban nem más, mint legenda” – írja.
Nemzetközi példák
Hasonló történeteket említ To Good To Be True című könyvében Jan Harold Brunvand legendakutató is. Egy angliai szóbeszéd szerint például szociális munkások állami házakban fűvel betelepített szobákat találtak, amit lusta tulajdonosaik azért alakítottak át, hogy a kutyákat ne kelljen sétálni vinni.
Egy svéd legenda szerint jugoszláv falvakból származó bevándorlók tyúkjaiknak földet hordtak a lakásba, a falakba pedig lyukakat vágtak, hogy rokonaikkal kommunikálhassanak, és a telefonon is osztoztak. Nem jártak jobban a Svédországba települt finnek sem: róluk azt híresztelték, azért szedték fel a parkettát, és tettek a helyére homokot, hogy gyerekeiket ne kelljen a játszótérre vinni, a konyhájukban pedig szaunát alakítottak ki. A lappokat azzal hozták hírbe, hogy állítólag nem tudták: a vécét le kell húzni, így amikor a csésze tele lett, ürítést kértek a ház kezelőjétől.
Fotó: fortepan.hu
Ha fontos számodra a kamuhírek elleni harc, támogasd a munkám havonta egy kávé, egy magazin vagy egy könyv árával.
Elkepzelhetonek tartom, hogy tobben lattatok mar lovat.
Ez pedig az én történetem: Kenderesen vettem egy parasztházat, csak mert nem került sokba. Jó állapotú, kedves kis ház volt. Az első télen egy cigány család beköltözött, és ellopták a kerítést tüzelőnek. Hiába tettem ki a őket, mivel nem laktam ott, a 2. évben fogták, és lebontották a házat!!! Először az ajtókat, ablakokat, aztán a tetőt, végül az egészet elbontották. Ez olyan, mint egy csehszlovák vígjáték, pedig való igaz. Nem csak úgy hallottam valakitől, nem kiataláltam, henem velem történt meg.
Szóval ezek után sok mindent el tudok már képzelni…
Sárospatakon egy ideig nem volt belőlük sok, az utóbbi 10 évben viszont egyre több és több. Az, hogy mennyire szocializálatlanok a kisebbik gond, a nagyobb az, hogy emellett tényleges veszélyt jelentenek a velük, körülöttük, mellettük lakó emberekre. Pár hete iszonyú ordibálást, zajt hallottam az utcáról, kimentem megnézni, hogy mi történik; kb 40 cigány nézett 1 balhét kettő szereplővel (mindkettő cigány). A kapuból kilépve az egyikük vérébe léptem, utcahossznyit csorgatta. Azonnal visszamentem a házba, másnap hallottam, hogy meghalt az illető. De itt csak egymást ölték. Viszont sokan emlékszünk még az olaszliszkai esetre a tanárral, akit 2 kislánya előtt vertek agyon a cigányok, mikor az autójával véletlenül elsodort egy cigánygyereket és kiszállt a kocsiból. És még sorolhatnám.
Egy remek film jutott eszembe, a pacsirták cérnaszálon, Menzel kíváló alkotása. Van benne egy cigánylányos vonulat. Feleségül vesz a muksó egy cigánylányt és beköltöznek az új lakótelepi kéglibe.
Igen,sajnos a leírt esetek nem legendák!Bár némi kiegészítést megérnek.Romániában tényleg kilógtak,kilógnak a kályhacsövek az ablakon,de ez ahogy vki említette a Ceausescu rendszerben kezdődött,amikor nem volt távfűtés,sőt estétől reggelig áram sem!Így nem csak cigányok szorultak rá a kályhákra.
Az ablakokat,ajtókereteket ma már eladják,az többet hoz,mintha elégetnék.Parketta hálistennek kevés helyen van mostanában,de amit felszedtek annak nagyrészét szintén eladták!Hernád menti üdülőtelepen feltörték az összes házikót és vittek minden mozdíthatót.Plussz- és ezt még senki sem említette-a legtöbb helyiségbe beszartak.Nem szórakozásból,ezt a nyomozó mondta,hanem ők így vezetik le a feszültséget amit a betörés közben éreznek,és ez nem vicc!!
Miskolcon egy cigómentes panelsorra beköltöztettek egy guberáló-kukás cigócsaládot.Egy év alatt lehetett őket kitenni,az összehordott szemét miatt a csótányokat még most sem sikerült kiirtani.
A segélyekhez,állami pénzekhez is szólnék,szintén nem “legendásan”.
Saját szememmel láttam önkormányzati kimutatást,ahol több cigánycsaládnak is 4-500 ezer forintnyi pénzt fizettek ki!!
Ha pl. van hét-nyolc lurkó,akkor abból két három halmozottan fogyatékos és nem csak szellemileg!!A cigányasszonyt már várandós korában rugdossák,hogy sérült gyereket szüljenek,de nem ritka,hogy a szemre mégsem elég nyomi gyerekeket születés után közvetlenül “továbbalakítják”!!Mivel a sérült gyerekek nevelése extra pénzzel jár!Tovább növelhető a bónusz ha a cigány lemond saját gyerekéről és valamelyik rokon veszi ki őket nevelésbe,így a nevelt gyerekek után többet kapnak,természetesen a gyerekek csak névleg kerülnek a rokonhoz,ott nevelkedik velük tovább!!
Szép példák kerekednek itt a legendák keletkezésére és továbbfejlődésére.
Nagoyn tetszett az elgázosított, majd felrobbant disznó , vagy a csillárról lógó ló.
Biztos valamilyen hintaló lehetett mert a valódi pacit elég nehéz lenne úgy felkötni hogy nem lóg le a legnagyobb része és a csillár sem tonnás terhekre van kitalálva.
Talán kellene gondolkodni kicsit azon hogy azt a furcsa szervet ami a fejünkbe termett használni kezdjük :-)
Megdöbbentő ez a butasággal és gonoszsággal vegyült ismerethiány amit itt páran képviselnek
Persze vannak hihetetlen dolgok és nyilván kitalált dolgok, pl. a csillárról lógó ló.
Disznóvágás viszont volt garázsokban (nem cigányok) sőt Pécsett jogászkollégiumban (UNIV) 2004-től a koli megszűnéséig, a buli kedvéért (jah ők sem cigányok).
Parkettafelszedést nem láttam, az viszont konkrétan szó szerint igaz, hogy lelakják a házakat. Minden mindig csupa szemét, mocsok. Nem takarítanak, mindent szétdobálnak, tönkretesznek. Pécsett Györgytelepen, a Hősök tere mögötti városrészen ólakban és kamrákban laknak komplett családok. Nyáron bűzlik az utca a kábelégetéstől (hulladékfán égetik a műanyagkábelről a műanyagot, hogy a csupasz drót maradjon csak eladásra).
Konkrétan életveszélyesek, betörnek, lopnak, utána fillérekért eladják a lopott holmit, és eljátékgépezik. Ha bűnmegelőzési célból felhívnád a lakosság figyelmét, hogy cigánytól ne vegyen fűkaszát, se egyéb műszaki cikket, mert az lopott, akkor téged égetnének meg máglyán. Trükkös lopük, betörők, zsebesek, erőszakos koldusok, táskakitépők; saját fajtársaikat kényszerítik kurválkodásra. Beltenyésztett terhelt kölykeikkel vannak tele az árvaházak. A segélyösszegen túl mérhetetlen pénzeket kapnak kamu-rokkantságra, ingyen orvosi ellátás, ingyen iskola stb. És emellett mérhetetlenek a károk, amelyeket okoznak.
Megértő vagyok: ez nem faji kérdés. Sőt vannak magyar bűnözők is. Sőt a hozzászólók döntő többsége el sem tudja képzelni azt a nyomort, azokat az állathoz sem méltó körülményeket, amelyekben ők élnek.
Ez nem urbanlegend, ez nem az én hiszékenységem, ez nem a tanulatlanságom. Ezt nem apám látta 77-ben romániában, nem a feleségem mesélte kislánykora Debrecenéről; ez az új évezred valósága pl. Pécsett (ill. az Ormánságban), de szerintem máshol sem lehet jobb a helyzet. Jah nem hallomástanú vagyok, hanem állami szerv tagja; átlag heti három-négy alkalommal járok konkrétan putrik belsejében, illetve gyakolratilag minden munkanapomon találkozom cigányokkal. Erről ennyit.
De biztos annak van igaza, aki azt hallotta, hogy minden cigányokkal kapcsolatos anomáliáról a magyar rasszizmus tehet; illetve hogy ilyen anomáliák csak a magyar rasszisták képzeletében léteznek…
http://www.bama.hu/baranya/kozelet/botranyos-lakmusz-program-tonkretett-lakasok-felszedett-parketta-217384