2006. szept. 18.
Tudatalatti üzenetek a moziban
neurotoxinHa felvillan a kép a moziban, azonnal Coca-Colát akarsz inni. Degeszre tömöd magad pattogatott kukoricával. Vagy akár leszúrod a feleséged, ha ŐK ezt akarják. Igaz? Nem igaz?
A hatvanas évek Amerikájában James Vicary komoly vitákat kavart kísérletsorozatával, melyben állítólag gyanútlan mozilátogatókat vett rá, hogy pattogatott kukoricát meg kólát vegyenek. A módszer meglehetősen egyszerű volt: egy moziteremben felállított vetítővel 1/3000 másodpercig, ötmásodpercenként olyan feliratokat vetített a filmbe, mint hogy: „Igyál Coca Colát!”, meg hogy: „Éhes vagy? Vegyél pattogatott kukoricát!” S bár ez az idő sokkal kevesebb, mint ami a tudatos feldolgozáshoz kell, a büfében állítólag 18,1 százalékkal megnőtt a kólaeladás, a pattogatott kukoricát meg vitték, mint a cukrot. Aztán amikor megismételték a kísérletet, és nem ment, megkérdezték újra, hogy lehet ez. Nagyjából azt mondta: úgy, hogy hazudott.
A szellem azonban már kiszabadult a palackból. Akkora volt a felzúdulás, hogy a fél világ törvényben tiltotta be a tudatalatti reklámot. Aki például Amerikában a csatornájára ilyen klipet engedett, könnyen elveszíthette műsorszórási engedélyét. Eközben természetesen senki nem engedett ilyet, mert senki se kérte, hiszen a dolog nem működött - hiába tűntek fel Vicary újabb és újabb követői.
Majdnem elmélet
A kutatói ösztöndíjakhoz valamivel foglalkozni is kell, így az egyre-másra ismételt kísérletek végül valamiféle eredményt is hoztak. A New Scientist közlése alapján egy tavaly elvégzett kutatás összeállítói (megjelent a Journal of Experimental Social Psychology; DOI: 10.1016/j.jesp.2005.12.2005) arra kérték kísérleti alanyaikat, hogy hajtsanak végre egy értelmetlen feladatot (számolgassák a nagy B-k között fel-felvillanó kis b betűket). Eközben néhol felvillantottak egy-egy üzenetet, mintegy 23 milliszekundum erejéig, ami még bőven kívül van a tudatosan felfogható tartományon. A felvillanó üzenet Lipton Ice volt, a kontrollcsoport a Nipeic Tol feliratot szemlélhette.
Ezek után már egy másik kísérletnek beállítva megkérdezték a résztvevőket, melyik márkát választanák, a Lipton Ice-t, vagy a Spa Roodot (egy, a kérdezett körben a Lipton Ice-éval megegyező ismertségű ásványvizet), illetve, hogy mennyire szomjasak. Utóbbit egy skálán kellett értékelniük. Az eredmény a vizsgálati csoportban: minél szomjasabb valaki, annál valószínűbb, hogy a Liptont választja. A Nipeic Tollal „befolyásolt” kontrollcsoport eközben nagyjából azonos arányban választotta a két italt, függetlenül a szomjúságtól.
Aztán a kísérletet megismételték úgy, hogy az alanyokkal a kérdezés és kísérlet előtt sós édességet nyammogtattak, majd ugyanezen a soron mentek végig. A szomjas csoport 80 százaléka választotta a Liptont, szemben a kontrollcsoport 20 százalékos eredményével. Tehát úgy tűnik, amennyiben releváns adatokat tartalmaz a felvillanó üzenet, hathat ránk a tudatalatti reklám. Igaz, nem vesz rá semmire akaratunkon kívül, de preferenciáinkat befolyásolhatja.
Mégis próbálkoznak vele
Annak ellenére, hogy a tudományos közösség meggyőző munkát végzett e mítosz leleplezésével kapcsolatban, a mai napig előfordul, hogy felbukkan egy-egy szubliminális reklám – olvasható az 50 pszichológiai tévhit című könyben. A 2000-es elnökválasztáson például a republikánosok próbáltak egy Al Gore-t támadó tévéreklámban a “rats” (patkányok) szócska elrejtésével negatív érzelmeket gerjeszteni a demokrata politikus iránt.
És mit mond minderre a szakma? Az 50 pszichológiai tény szerzői Bob Garfieldet, az Advertising Age magazin egy rovatvezetőjét idézve leírják: “A küszöb alatti reklámozás nem létezik, csupán az emberek tudatában, de legalábbis a fogyasztói hirdetésekben biztosan nem. Minek bajlódnának velük, amikor az embereket még úgy is nehéz meggyőzni, ha otromba képeket tolnak egyenesen az arcukba”.
- Tudatalatti animgifről és spammelésről itt.
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: Megosztom a twitteren , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
“egy moziteremben felállított vetítővel 1/3000 másodpercig” – ehez ugye olyan vetítőgép kell ami 1s alatt 3000 képet rak ki. A szabvány meg ugye 24 kép/s.
Valami el lett írva, az 1/3000 túl kevésnek tűnik.
Ez nem a mozigép, hanem egy másik vetítő (villantó) volt, az eredeti képre vetítve, másrészt Vicary az egészet csak hazudta. Én például simán tudok hazudni 1/10^9678 secundumos váltásokra képes vetítőgépet is.
A wikipedia szerint 0.03 mp. (http://en.wikipedia.org/wiki/James_Vicary). Az nagyjából hihető. 1/3000-hez komoly gép kell.
Nincs ezzel semmi baj. Olyan gépek vannak amik ezt símán bírják. Pl egy kézigránát felrobbantását felvevő gép 1/10.000.000 képet felvesz és normál sebbességen visszaadva csodálatos látvány.
Nekem a Harcosok Klubja jutott eszembe erről, aki látta, tudja mire gondolok!
Jaja, nekem is eszembe jutott Brad Pittnek a mozizós szerepe, hogy pronó képeket vágott bele a mesefilmekbe.
Érdekes elgondolás.
Én azt a verziót tudom, hogy amerikai mozikban a “fagylalt” szót villantották be a nézőknek, hogy majd megnő a büfé fagylaltforgalma. (Ennek nyilván kétrészes filmek esetében van értelme.) Állítólag valamivel több fagylalt fogyott, de megnőtt a panaszok száma is, hogy túl hideg a nézőtér. (In: Gordon Rattray Taylor: Biológiai pokolgép)
a harcosok klubjának első 20 percében 5-ször van bevágva brad pitt 1-1 képkockányira!
Igen, és a legvégén is van valami meglepetés, de az valószínű nem Brad Pitt…
Kölönte:
- nem felvevő, vetítő.
- ’60-as évek!!
- 10M nekem még ma is soknak tűnik. mostanában hallottam előadást mp-enként néhány tízezer képet készítő és feldolgozó kameráról. (bár ott lehet h a feldolgozás a pláne)
Sehol nem találok klipet egy lassított felvételen felrobbanó gránátról. Van valakinek?
Filmkamerák tudtommal max 300 kép / másodperces sebességre képesek. Ilyenkor már olyan hangosan zúgnak, mint egy traktor. Ne feledjétek, hogy a filmszalagot minden képnél meg kell akasztani és exponálni kell a bejövő fényt. És szerintem akkora szalag sincs, amin lenne 10 millió képkocka. Biztonsági kameráknál már hallottam 480 kép/mp-ről, de az elég rossz minőség. Szóval erről ennyit. Villantóztak.
A nagysebességű fényképezésről:
http://www.rit.edu/~andpph/text-hs-overview.html
wikipedia:
http://en.wikipedia.org/wiki/High_speed_photography
én láttam egy videót forgótükrös kameráról, amivel 10 millió felvételt lehet másodpercenként készíteni! Persze nem csinál 1 egész másodpercet, csak töredéket.
Atudatalatti reklámról volt egy Colombó nyomozós film is, ahol emlékeim szerint, sós volt a kaviár a vetítés előtti fogadáson és a filmbe volt bevágva néha egy-egy kocka valami italról, amire a manus a film közben kiment inni és akkor kinyírták.
Szinte hihetetlen a 10^7kép/s.
A szabvány 24, de igazából 48. Képduplázást használnak. Van ez a 23 milliszekundumos adat, ami közelít az 1/48hoz. Mondjuk ez még mindig nagyon messze van a 3000-hez. Szerintem is elírták, 1/30, vagy valami hasonló adat kéne hogy legyen.
“a kérdezés és kísérlet előtt sós édességet nyammogtattak”
Bocsi, de inkább “sós rágcsálni valót”, vagy valami hasonlót kellett volna írni.
Nekem Peter Falk jut eszembe erről, és a Columbo.
Abban láttam először ilyet. Ott a gyilkos így csalogatta ki az áldozatát a moziteremből…
“és kísérlet előtt sós édességet nyammogtattak”
Ezt a mondatot komolyan gondoltátok? Vagy a “sós édesség” olyan mint a kínai édes-savanyú leves? Vagy nem is létezik, UL csupán?
Ez olyan, mint a műanyagüveg
))))
Az ilyen típusú spameket szubliminális spameknek nevezték el: http://hu.spam.wikia.com/wiki/Szublimin%C3%A1lis_spam
Ez nagyon régi reklámtrükk. Egy Columbo filmben is volt róla szó. A dolog müködik s nem kell csak a másodpercenként felvillanó 24 képkocka közül ez egyiket kicserélni. Elvileg be van tiltva.
Sziasztok! Még egy filmes felidézése ennek a nagyszerű Josie és a Vadmacskák c. filmben található, ahol is a Megasound 2000 géppel reklámüzeneteket építenek be a csajok zenéje alá. Persze a végén leleplezik ezt, happy end, és még a Pentagon is abbahagyja ezt a fajta befolyásolást – mert közben rájöttek, hogy filmek alatt sokkal jobban hatnak az üzenetek…
A Walt Disney stúdió filmesei előszeretettel rejtettek pornóképet a gyermekeknek készült rajzfilmek képkockái közé. Erre a digitális technika megjelenésekor derült fény.
ez a disney-s dolog igaz, vagy csak kamu?
a másik a harcosok klubja abban is tényleg vannak ilyen képek?
Ennek a sztorinak még a magyar sci-fi irodalomban is van hatása. Lengyel Péter: Ogg második bolygója című könyvében – 1969-ben jelent meg – a többszáz éves útról visszatérő űrhajósokat próbálják meg átprogramozni ezzel a módszerrel.
“Szakemberek rájöttek” – ez korrektül le van hivattkozva
ha szakemberek rájöttek, akkor az úgy van. Pont.
nem tudom..én olvastam erről a kísérletről..és kiegészíteném annyival..hogy mikor az embereknek egy faygi reklámját mutogatták egy moziban..senki sem szeretett volna fagyit enni..de több mint harminc százalékuk azt nyilatkozta hogy fázott a vetítés alatt..