Hozzászólás: A hajózhatóvá tett Ipoly

Szerző: Tarjáni Képek - Nógrád megye, és Salgótarján képekben » Ipolytarnóciak emlékei V.

Tue, 29 Jan 2008 16:37:03 +0000

[...] hogy szinte teljesen kiszáradt, volt amikor az idegen szemlélő hajózható folyónak látta. A legenda szerint az Ipoly ezért lett határfolyó, mert a határmegállapító bizottság repülőgépen járta be [...]

Szerző: jegyu

jegyu — Tue, 12 Sep 2006 08:17:18 +0000

(Másik oldalról azonban kérdéses, mennyi stratégiai értéke lehetett egy határtól néhány kőhajításra lévő vasútvonalnak.) […]

A válasz a kor csodafegyvere, a páncélvonat. Ez a pár kőhajításra lévő vasútvonal hadászatra tökéletesen alkalmas volt. Magyarország amúgy totálisan le volt fegyverezve, a csehek katonai ereje kb. negyvenszerese volt a magyarnak, a határzónában magyar fegyver nem lehetett stb.

Szerző: pancer1

pancer1 — Fri, 25 Aug 2006 10:51:00 +0000

Ezt a hajózható Ipoly legendát nekem még egy főiskolai történelemtanár is igy adta elő mint ahogy a legenda szól róla. Pedig ennek a tanárnak ez a korszak volt a szükebb szakterülete…

Szerző: rajder

rajder — Thu, 17 Aug 2006 17:48:04 +0000

Nekünk történelemórán “hivatalos verzióként” tanították a középiskolában: Ferenc József egy hadgyakorlat alkalmával a megáradt Ipolyon egészen Balassagyarmatig hajóztatott fel egy egészen kisméretű monitoron , és ezután a katonai térképeken az időszakosan hajózható kategóriát kapta meg ez a folyócska. Mindez valamikor 1890 – 1914 között történt, sajnos nem emlékszem pontosan az évszámra. A mai eszemmel persze egy csomó kérdést tennék fel a tanáromnak. Természetesen ez is legendás történet, de áttételesen az ELTE-ről származik:)

Szerző: Abajgán

Abajgán — Tue, 15 Aug 2006 18:48:55 +0000

Államiságunk ezer éves történetében ez volt az egyik olyan cselekmény amely a hithű erkölcsökkel rendelkező szlovákságot is bőszítette. Mert a tétellek nem igazolódtak be ezért lehetetlen most elképzelni, hogy a mostani NATO ill. EU tagság előnyei nem kimondottan arra mutatnak, hogy ilyen butaság előordulhatnak két nép és két nemzet közös, de remélem, hogy már szebb történetében!

Szerző: nagyvili

nagyvili — Tue, 15 Aug 2006 17:57:41 +0000

Annak idején én “követtem el” a témaindító levelet, úgyhogy elöljáróban, meg szeretném köszönni a részletes választ.

Másodszor, kiegészíteném a Trianon-legendáriumot egy másik saját gyűjtéssel.
2004-2005-ben dolgoztunk egy interjúsorozaton, aminek épp az volt a célja, hogy bemutassuk a határok miatt megszakadt emberi, társadalmi, gazdasági stb. kapcsolatokat. Ennek keretében vetődtünk el a szlovén hatá menti Tornyiszentmiklósra. Az itteni pici határátkelőhelyen dolgozó határőrök mesélték, hogy a magyar-szlovén határ sem épp egyenes a környéken, hanem van benne egy érdekes kunkor. Meg is mutatták a domboldalon, furcsa vonalban futó határköveket. A történet szerint egy határ menti falu bírája lobbizta ki, hogy a földje is a faluval egy országba kerüljön. Szerintem sejtette, amit a többség nem, hogy 45 után úgyis eltörlik a határbirtokosi rendszert és nem mehetne át művelni…

Szerző: (p)ec

(p)ec — Thu, 10 Aug 2006 19:46:55 +0000

“de azért elég sokfelől hallottam már a sztorit… ”

Ezzel nem a hitelessége mellet érvelek, csak hogy talán érdemes vele foglalkozni.

Szerző: (p)ec

(p)ec — Thu, 10 Aug 2006 19:45:27 +0000

Ja, egyébként egy téma: Castrot állítólag egyszer úgy akarta megmérgezni a CIA, hogy valami olyan szert kevernek a kajájába, amitől kihullik a haja, meg a szakálla, s így elveszti karizmáját. Ez mondjuk több ponton is sántít. Ha már bele tudnak csempészni valamit az ételébe, az miért nem méreg? Mellesleg parókát és állszakállat csináltatni sem gond egy ország első emberének, de azért elég sokfelől hallottam már a sztorit…

Szerző: (p)ec

(p)ec — Thu, 10 Aug 2006 19:43:02 +0000

“Sokak szerint a vasútvonal szétszabdalása miatt vált Magyarország ennyire Budapest központúvá.”

Ez tény. A reformkorban Széchenyi és Kossuth, mint annyi más kérdésben, a vasúti vonalak kiépítésének módjában is más véleményen voltak. Kossuth egy sok azonos rangú központtal rendelkező vasúthálózatot képzelt el (szemléletesen egy négyzetrács-szerűséget), míg Széchenyi a Pest-Buda középpontú, koncentrikus körvonalakból, illetve sugárirányú vonalakból állót. Széchenyi elképzelése valósult meg az 1850-es és ’60-as években. Ebben is lettek volna nagyobb központok, ezek közül a legnagyobbak kerültek azonban határon túlra.

Ez olyasmi, minthogy a malomipari központok az országban maradtak, a hatalmas búza-termőterületek azonban nem, és több más ipar nyersanyaga és feldolgozó üzemei kerültek így a határ két oldalára. Trianon után pedig a sértődött szomszédok kereskedni sem igazán voltak hajlandóak, ami ebből a szempontból mindenkinek hátrányos volt…

Szerző: UL

UL — Wed, 09 Aug 2006 14:21:21 +0000

Az örömlányos legenda is megtalálható az Ablonczy-tanulmányban, de a Legendavadászatban is idézzük.