2006. aug. 19.
A Dunába dőlő Gellérthegy
marinovSzóbeszéd a várospusztító Gellérthegyről és a katasztrófát megjósoló japán tudosókról. Hogyan terjednek a rémhírek, miként segítheti – jobb esetben gátolhatja meg – mindezt a média?
“Sok éve egyszer elterjedt már a rémhír, hogy halálra van ítélve ez a város. Megírta a Newsweekben egy japán tudós, hogy-mint lesz a dolog. Hogyan kell elpusztulnia sajnos a szép Budapestnek. Hamar itt van most már a vég. Mégpedig miért, a hőforrások miatt. Egyszercsak mindenki ezt beszélte. Budapest fürdőváros, nesze nektek! Ábrák szemléltetnék a dolgot a cikkben és légifölvételek. Törésvonal stb. Összefuthattam akárkivel, senki se volt ne tudott volna idézni belőle. Tektonikailag az egész terep teljesen instabil. A Gellérthegy a Dunába csúszik, kő kövön nem marad. Nem is baj, ennyiben, hogy már nem ott lakunk. Sokan vették ki akkoriban soron kívül szabadságukat, és utaztak el nyaralni az ország távoli végeibe. Akadtak, igaz, szkeptikusok is. De én, ami engem illet, én egy az egyben elhittem az egészet. Mintha csak a tulajdon halálhíréről értesülne az ember. Hát persze, hogy igaz.
Szerettem volna látni azonban azért magát a cikket, kvázi a gyászjelentést. Kiadókban, akárhol volt hozzáférhetésem nyugati folyóiratokhoz, mindenütt több szám is hiányzott, annak az ominózusnak a keltét pedig senki se tudta. Nem a Newsweekben volt, hanem a Time-ban, mondta valaki. Szembejön a Váci utcán Blattländer Guszti egyszer, derűsen mint mindig, érdekli őt is a dolog; akkortájt született a második gyermekük, fiú az is. Mondja a Gorkij könyvtárat, ahol még tényleg nem voltam, ott minden megvan, mondja, ketten mentünk búvárkodni már. – Sem a Newsweekben, sem a Time-ban, sem a Life magazinban, de még a Spiegelben sem, érted, vagy nézhettem napilapokat, az Observert, az Express-t, sehol nem találtam nyomát sem annak a cikknek. Meg sem jelent soha, ezek szerint, és talán nem is létezik az a japán tudós! Örült ennek Blattländer is.” (Forrás)
Az 1980 januárjára beharangozott bicskei (Gellért-hegy-ceglédi) földrengés híre, amelyet állítólag egy japán tudós számított ki, nagy pánikot okozott országszerte – mutat rá Dobos Ilona néprajzkutató Paraszti szájhagyomány, városi szóbeliség című művében. Dobos szerint a földrengés híre a szomszédos országokba is eljutott: nem egy lengyel turista állítólag emiatt mondta le szilveszteri pesti utazását, a szerzőnőt magát pedig kassai vendégségbe hívták határontúli ismerősei a veszély idejére.
A tömegkommunikációs eszközök egyszerűen képtelenek voltak megállítani a hírek terjedését, a lapok, a rádió és a tévé hivatalos cáfolatai csak olajat öntöttek a tűzre. A valószínűleg valamilyen félreértésen alapuló rémhír történetét Hann Endre dolgozta fel. Utánakapartam 1981-es, belső használatra készült tanulmányának, és találtam is egy példányt a Szabó Ervinben. Az Egy „földrengés hatásai – A tájékoztatási rendszer paradoxonairól egy rémhír kapcsán című kiadványban Hann rámutat: noha sem a magyar, sem a külföldi sajtóban nem jelent meg olyan közlemény, amely komolyan foglalkozott volna a földrengés-előrejelzéssel, az emberek nagy többsége mégis a tömegkommunikációból értesült a várható katasztrófáról.
A kutató a sikertelen kommunikáció egyik okaként a befogadói oldalon lévő hatékonyságrontó tényezőket (iskolázatlanság, hiszékenység, felületes rádióhallgatás, újságolvasás) jelöli meg. Ezekre a tömegkommunikációnak fel kellett volna készülnie, de ez sem sikerült: a határozatlan, félreérthető közlemények, ironikus cikkek csak tovább fokozták a bizonytalanságot. Mindehhez hozzájárult még az emberek médiumokkal szembeni állandó gyanakvása („nem zörög a haraszt”), e három tényezőnek köszönhetően pedig a cáfolatkampány csak megerősítette a rémhírt.
Az alábbiakban Hann Endre tanulmányából közlök érdekes interjúrészleteket, a fontosabb motívumok köré csoportosítva:
A japán tudós több embernél is felbukkant:
„Én úgy emlékszem rá, hogy az újság is azt írta, hogy japán tudósoktól ered.”
„Hát utána már hallottam azt is, hogy küldtek ki tudósítót Japánba, és hát megérdeklődték, hát hogy állítólag…”
„Akitől én hallottam, hogy lesz földrengés, az azt hiszem a 168 órában hallotta, vagy valahogy ott foglalkozott a rádió vele. Hogy valami tudós azt mondta, hogy a japán műszerek kimutatták, de hogy állítólag nem mutatták ki, de lehetséges, hogy lesz földrengés.”
Hann megemlíti a háttérrádiózás szerepét is a rémhír terjedésében, rámutatva, hogy a figyelmetlen rádiózás közben gyakran előfordul a félrehallás. Ha például a hallgató személyes érintettsége kapcsán csak a „Bicske” szó hallatán kapja fel a fejét, akkor a „Rémhír, hogy Bicskén földrengés lesz” mondatból csak annyit hall, hogy “Bicskén földrengés lesz”. Ha ekkor átszalad a szomszédjait figyelmeztetni, hogy hallgassák a rádiót, mert róluk beszélnek, akkor a cáfolat többi részéről is lemarad, és a szóbeszéd elindul:
„Van itt egy fiatalasszony, aki a szomszédból átszaladt, hogy a rádiót kapcsolják föl gyorsan, mert ezt mondja. De mire fölkapcsoltuk, már mást mondott. De hogy ő hallotta, azt mondta.”
És végül, a sajtó szerepe, hogyan kezelte a rémhírt, címek a lapokban:
Földrengés lesz Budapesten? (Magyar Hírlap, 1979. szeptember 27.)
Földrengés (Népszabadság, szeptember 30.)
Előre jelezhetők-e a földrengések? (Népszabadság, október 7.)
Valahol mindig reng a föld (Nők Lapja, október 20.)
Mégis mozog a föld (Élet és Irodalom, október 13.)
A földrengések alattomossága (Képes Újság, október 27.)
Előfordult, hogy a hír cáfolata előtt hosszú sorokon át idézték a híresztelést:
„Tudományos hírmagyarázónk írja: A legutóbbi napokban az a hír terjedt el Budapesten, hogy japán kutatók állítása szerint 1980. január 10-én Budapesten erős földrengés várható. Egyesek még azt is tudni vélik, hogy a ’jóslat’ szerint a Gellérthegy felszín alatti folytatásában, a Duna által képviselt törésvonal mentén fog elhelyezkedni a rengés fészke.” Az olvasó csak a következő bekezdés végére jut el ahhoz a mondathoz, hogy „a híresztelés minden alapot nélkülöz”.
Hannék egyébként az interjúkban Árkus szeptember 30-ai glosszájára találták a legtöbb utalást, annak ellenére, hogy az egy ironikus cikk volt. Annak egyes állításait ugyanis az olvasók egy része tényként kezelte, és így is adta tovább. Árkus iróniája ugyanis főleg az értelmiségi humorérzékre épített, de mivel egy milliós tömeglapban jelent meg, sokan félreértették.
„Csak az Árkusnak a cikkét olvastam az újságban. Csak beleolvasgattam, hogy Bicskét érinti tulajdonképpen a legjobban“.
A rémhírek esetében nem fontos, hogy elhiszik-e azt az emberek, vagy sem. A lényeg, hogy az is beszél róla és továbbadja, aki kételkedik az igazságában – mutatnak rá tanulmányukban Sükösd Miklós és Dányi Endre szociológusok. Hiteles, áttekinthető és szabadon hozzáférhető információforrás hiányában a megalapozatlan értesülések egyébként is sokkal könnyebben terjednek el. Mivel a 70-es évek végén ilyenekről nem beszélhettünk, nem csoda, ha a folyamatos cáfolatok ellenére rövid időn belül szinte az egész ország erről beszélt.
A 2003-as paksi atomerőművet érintő, „óvodai rémhír” kapcsán a Népszavának nyilatkozó Veér András pszichiáter elmondta: a nem tudatos rémhírterjesztés során a mesélők saját szorongásukat vetítik ki a világra. Szerinte kialakulhat valakiben az a kóros elképzelés is, hogy ő mentheti meg a világot, és ezért kürtöli szét az általa igaznak vélt rémhíreket.
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
Emellett nem szabad szó nélkül elmenni, mert ha bármi valóságos alapja is van, akkor igenis kell félnünk és rettegnünk! Például nem véletlen, hogy olyan sok meteorkatasztrófás filmet mutatnak a tévében, itt is biztos a CIA mag az FBI így leplezve készíti fel az embereket a bibliában is megjósolt meg Nostredamus által is megjósolt nagy katasztrófára. Nem szabd erre legyinteni, mert könnyen baj lehet!
Nekem annyi emlékem van erről, hogy azt mondták, hogy a japánok a saját földrengéseiket sem tudják előre jelezni, nemhogy a miénket. Mondjuk akkoriban 9 éves voltam.
Az ezt követő romániai földrengés utáni kedvenc viccem:
Ceausecu kap egy táviratot a japán szeizmológusoktól
“Márciusban várhatólag Richter 9″
Ceausecu novemberi válasza:
“Jelentésüket köszönjük. Cionista összeesküvést sikerrel felszámoltuk. Richtert és kilenc társát kivégeztük. Választávirat azért késett, mert itt közben kurva nagy földrengés volt.”
Abajgán, ezt nem mondod komolyan!
Annyi valóságalapja van, hogy bármikor lehet földrengés, és szinte bárhol. Erre alapozni katasztrófára való felkészítést kb annyi, hogy ne menj ki az utcára, mert fejedre eseik egy virágcserép.
Az aszteroidára való “filmes” felkészítés meg még ennél nagyobb blődség. Mire készít fel? Ha a közeledbe esik meghalsz egyből. Ha máshová akkor pár év múlva? Ja, és persze a happyend: az usában természetesen fel lehet szaladni egy magas hegyre, amin megmenekülsz. De erre senki nem gondol.
Ennyire nem lehet pesszimistán élni.
Vagy talán viccelt Abajgán…
hát, remélem
érezd az iróniát, öcsi
vagy csak tud vmit:S
Emlékeim szerint az volt a legszebb a Bicskei rémhírben, hogy szökőárt jósoltak (emlékszem, 9 évesen azt se tudtam, mi az a szökőár; aztán utánakérdeztem, s ezután azt nem értettem, hogy hogyan lehet ezt a legkisebb mértékben komolyan venni)
Ezt én úgy hallottam, hogy nem földrengés miatt, de bele fog csúszni a Dunába a Gellért-hegy és ez miatt a Duna el fogja önteni egész pestet több méteres magasságban. További következmény, hogy megváltozik a nyomvonala és a Tiszával már hazánkban találkozni fog.
jaj. szoval akkor feljunk mindentol, mint amerika. legyunk mi is olyan betegek, sot, adjunk mindenkinek fegyvert, hogy meg tudja vedeni magat.
Most pedig itt lett az 820! ki gondolta vona, hogy 820 lesz? Ugye a tragédia bármikor bekövetkezhet. Ha itt is lett volna városi figyelmeztetés, akkor kevesebb az áldozat! Jó ezt előre tudatni a néppel, hogy bajja eshet!
Jaj, ezek a kommentek néhol elég sötétek. Persze, felkészíteni a népeket az aszteroidabecsapódásra, hát hogyne
Arról nem is beszélve, ha van alapja, akkor féljél meg rettegjél te (és vigyen el egy szívroham), én meg inkább felkészülök rá. Utálok félni és rettegni, de te biztosan szereted, a beírásod alapján
abajgán drága! mi az a 820?
különben épp mostanában húzott el egy aszteroida a föld mellett (értsd néhány százezer km) persze csak utólag beszéltek róla, de sok helyen szépen megfigyelhető volt…igazán lenyűgözö látvány…ha igy halunk meg legalább szép halálunk lesz:)
orvos látott már? paranoid gondolataid vannak
Nemrég beszéltem egy amúgy a földközeli kisbolygókat kutató csillagásszal, és (pontos számokra sajnos nem emlékszem) azt mondta, hogy a most ismert pályájú aszteroidák közül a legnagyobb valószínűséggel (10% körül volt a szám) egy néhány km átmérőjű fog becsapódni. Azt is hozzátette, hogy ez nyolcszázhuszonvalahány év múlva várható. Persze nyilván csak a CIA mondatta vele.
Megyek, ások bunkert.
Abajgán!
Jobb ha most rögtön véet vetsz az életednek, akkor nem kell átélned semmilyen borzalmat, tömegpusztító fegyvereket és természeti katasztrófákat.
820=8.20=Ausztus Huszadika
Abajgán szerintem valami szerzetes lehet
pf
LOL
Nem értem, itt TÉNYLEG senkinek nem tűnt fel az Abajgán kommentjeiből ordító irónia??????????????
A katasztrófafilmek helyett nézzetek inkább NatGeot:
” Majd lesz egy bazinagy földrengés/aszteorida/vulkánkitörés/cunami annál is nagyobb mint ami a dínókat is kiirtotta, ez kontinenseket fog elsöpörni, de azt nem tudni mikor, lehet, hogy holnap reggel, de lehet, hogy tízezer év múlva, de meg fog történni.”
Kedves Abajgán
Rendszeresen olvasok különböző fórumokat a neten, de talán eddig 2-3 szor szóltam hozzá. A te hozzáállásod sajnos arra késztetett, hogy ismét írjak. Sajnállak az miatt, hogy miket élhetsz át, egy-egy bulvársajtóban megjelent hír után. “kedves Maya, szerintem ez nem irónia hanem inkább orvosi eset.
Én éreztem Abajgánnál az iróniát
és inkább azt sajnálom aki nem érzi és nekiáll nyomatni az okosságokat Abajgán lelkéröl 
LOL
(Bár az is lehet ha azokban is van irónia és most engem fog sajnálni valaki
)
Szerintem mindenkin lehet röhögni!
persze csak irónkusan mondom…főleg önirónikusan…de hát miért is sírnánk!?
Szerintem mindenkin lehet röhögni!
persze csak irónkusan mondom…főleg önirónikusan…de hát miért is sírnánk!?
csá
Háát,én már elég későn írok,de sztem Abajgán +abojdult xD na viccet félre téve ha igazság alapja is van akkor tele lehet a gatyánk :S
Háát,én már elég későn írok,de sztem Abajgán +abojdult xD na viccet félre téve ha igazság alapja is van akkor tele lehet a gatyánk :S
Háát,én már elég későn írok,de sztem Abajgán +abojdult xD na viccet félre téve ha igazság alapja is van akkor tele lehet a gatyánk :S
Háát,én már elég későn írok,de sztem Abajgán +abojdult xD na viccet félre téve ha igazság alapja is van akkor tele lehet a gatyánk :S
de ennyiszer???
Üdv emberek! A nevem sys 2258-ból jöttem vissza az időben a ti jelenetekbe, kerek 250 évet. Amikor rátaláltam erre az webnot-ra (internetes oldalra), jót mulattam rajta. Tanitották a bölcseink, hogy a 20.-21. századi őseink pesszimisták voltak. Erről most személyesen is meggyőződtem. Megnyutatásul: 2258.07.22.-én a Gellért-hegy még mindig a helyén van. Igaz ugyan, hogy Gellért-szigetnek hivják mert a Duna körbeöleli. Tanultam még hogy a 2127-es globális földrengések után, Magyarország domborzata is nagyot változott, akárcsak a világunk többi országáé. De ez nekem már történelem. Ja! a 4-es metró épitését befejezték, és 2258.Május. 20.-án átadták a forgalomnak… Tervezik az 5-öst a várható keleti nyomvonal: Budapest-Debrecen-Moszkva-Tokio.
ÜDV
Na ez ellég nagy tévedéss!! legalábbis nekem megkell keresnem h a tudósok közül ÁLLÍTÓLAG KI MONDTA KI H:… ÉS MÉGIS MOZOG A FÖLD!!
ha valaki tuddja akko segísten! van 3 lehetőség :Galilei Newton v Kepler?? köcce előre is!
[...] A Dunába dőlő Gellérthegy [...]
[...] megerősíti, lévén hogy egy ironikus, több helyen kikacsintó publicisztikáról van szó. Mint arról már itt is szó esett, éppen Árkus humoros írásához kapcsolható a gellérthegyi földrengésről szóló rémhír [...]
[...] igazolni néhány, az évben tapasztalt különleges földmozgással. Magyarországon ekkoriban a Gellérthegy Dunába omlásával riogatták az [...]