2006. júl. 6.
Arany és a walesi bárdok
marinovÉvszázados irodalmi kánont ír felül A walesi bárdok új értelmezése – olvasható egy múlt héten megjelent HVG-cikkben. Arany eszerint az eddig véltnél jóval nagyobb megértést tanúsított a zsarnok Ferenc József császár iránt.
Aranyt a tankönyvekből a nemzeti ellenállás és a költői helytállás megtestesítőjeként ismerjük, aki a legenda szerint Őfelsége 1857-es látogatásakor megírta a zsarnokság elleni balladáját, amit azonban a cenzúra sokáig nem engedett megjelentetni. Az Irodalomtörténet című szaktudományi folyóirat legfrissebb számában azonban Milbacher Róbert pécsi kutató olyan értelmezéssel állt elő, amellyel szerinte feloldható Arany lojalitást reprezentáló Köszöntő-dala és a királyellenességet közvetítő híres ballada közötti ellentmondás – mutat rá cikkében Murányi Gábor.
Az irodalomtörténet-írás már jó ideje tisztázta: A walesi bárdok születésének fentebb ismertetett verziója csupán legenda; nem igaz, hogy Arany a költeményt 1857-ben, a császárlátogatás évében írta meg. A bárdokat újraértelmező Milbacher szerint az elsőként 1863 novemberében “óangol” balladaként közzétett művet valójában egy 1859-es Széchenyi István-pamflet ihlette. A ballada első részének gondolatmenete és szóhasználata híven követi a gróf szóban forgó írását, a “koronád legszebb gyémántja” szófordulat például csakúgy előfordul a Széchenyi-pamfletben, mint az a balladai sugallat, hogy az uralkodót udvaroncai vezetik csak félre. Irodalmárok egy része szerint a költemény írásképe alapján feltételezhető, hogy a félbehagyott balladát Arany az uralkodóval való első kiegyezési kísérlet kudarcának tekinthető 1861-es országgyűlés után fejezte be.
Milbacher azonban mindezek ellenére nem kívánja a nemzeti ballada “jogos toposzát” megkérdőjelezni. Szerinte a ballada “azt a folyamatot mutatja be, ahogyan az önmagát »jó királyként« értelmező Edward” éppen a bárdok elbeszélésének, felvilágosításának következtében döbben rá, hogy “őt bizony bűnös zsarnoknak tartják”, összeomlásig vezető bűntudata pedig nagyon is emberi. Ez – az irodalomtörténész értelmezése szerint – a maga korában egyfajta Deák-párti kiegyezéses üzenet is lehetett a költőtől Ferenc József címére.
A teljes cikk elolvasható itt.
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
Gondolta a fene
tök jó volt újra elolvasni a verset!
Gyurcsány is olvashatná [tom, tom orbán is]
- Miért nem mondták a wallesi bárdok, hogy éljen Eduárd?
- Mert nem tudtak magyarul.
Bocs, nem az enyém.
John Gold! Téged is Riba tanított?
Bocs, VMG-s poén…
tök jó segit a házi dogában!
Már nem is azért, de a kutya ott van elásva szerintem, hogy ez a vers egy ÉRTELMEZÉSE, nem pedig az ÉRTELME. Az, hogy mit olvas ki belőle ez a Milbacher Róbert, az egy dolog. Annyit számít, mint hogy te, vagy én mit olvasunk ki belőle. Ami lényeges lehetne, hogy a mű megírója mit gondolhatott. Ezt ugye nem lehet kideríteni.
Következtetés:
Senki nem mondja meg, mit értsek egy versen!
“Senki nem mondja meg, mit értsek egy versen!”:
ez most aktuálisan ballada, de nem is az a lényeg ^^
Azért Milbacher Róbertnek lehet több háttértudása van, mint egy egyszerű olvasónak.:)
Ha figyelmesebben olvasnál, Géé, észrevennéd: nem azt mondta meg, mit kell érteni a versen, hanem a költemény keletkezésének hátterét próbálja feltárni. Egyébként kétszer is összekeverted a “nem” és a “ne” tagadószók használatát. Inkább erre figyelj máskor oda!
Örülök, hogy újra elolvashattam. Annak pedig még jobban, hogy több mint 20 év után is fejből tudom a háromnegyedét