2006. máj. 21.
Nehéz nyelv-e a magyar?
marinovA magyar nyelv elsajátításának nehézségeiről szóló előítéletek tudományosan megalapozatlanok, a tapasztaalt egy kicsit mégis igazolja őket – a HVG újságírójának cikke egy sokat emlegetett hiedelemről.
Nehéz nyelv nincs, legalábbis a tudomány ugyanúgy nem foglalkozik az egyes nyelvek könnyebb vagy nehezebb voltának kérdésével, mint – idézi Nádasdy Ádám nyelvészt a cikk szerzője – a biológusok annak kutatásával, vannak-e a többinél éhesebb állatok. Anyanyelvét a világ bármelyik egészséges kisgyereke nagyjából ugyanannyi idő alatt sajátítja el, hiszen az újszülöttek hangképző szervei és agysejtjei egyformán alkalmasak bármely nyelv elsajátítására. Ha lennének nehezebb nyelvek, az érintett vidékeken a gyerekek később kezdenének el beszélni.
A cikkben megszólaltatott nyelvtanár, Szlobodáné Zsengellér Katalin szerint a magyar „nem nehéz, csak más.” A zavaró sajátosságok között előkelő helyen említi az alanyi és a tárgyas ragozást, továbbá az igekötők használatát. Tudni kell, mikor tapadnak az igéhez, és mikor kerülnek távol tőle, de arra is ügyelni kell, hogy a több más nyelvben is meglévő befejezettséget a magyar az igekötőkkel érzékelteti: nem mindegy, hogy “intéztünk” valamit vagy “elintéztük”. A magyarral ismerkedők helyzetét az is megnehezíti, hogy a szavaknak – mint Nádasdy mondja – sok ragozott, képzett alakjuk van.
Az idegen nyelvek nehéz voltát fontolgatva Nádasdy elismeri, hogy tudományos szemmel nézve érdekes kérdés lenne, de valójában a nyelvészek egyelőre nem találtak a többinél “logikusabb” nyelvet. Az viszont sokat segít a nyelvet tanulónak, ha ismerős szavakkal, szabályokkal találja szembe magát. A hollandoknak németül, a lengyeleknek csehül tanulni köztudomásúlag könnyebb, mint nem rokon nyelvet. Természetesen ez is a magyar ellen szól, amely legközelebbi európai rokonától, a finntől is oly régen különvált.
Nehéz megítélni, hogy vannak-e olyan nyelvek, amelyek nem pusztán akkor nehezek, ha távoli nyelvcsaládok ismerői közelítenek hozzájuk. A magyar tárgyas ragozáshoz mérhető egzotikumokkal jó néhány más nyelv is büszkélkedhet. A kínai írásjegyeken túl Nádasdy példái közé tartozik az arab és a héber nyelvnek az a sajátossága, hogy a mássalhangzók hordozzák a szó alapjelentését, a magánhangzók csak árnyalják azt. Így az arabban a k-t-b hangsor az írást jelenti, ezen belül a “kitáb” a könyvet, a “kátib” az írnokot, a “maktab” az irodát. Extra kellemetlenségeket okozhat a nyelvtanulóknak továbbá az angolban a kétféle múlt idő finom megkülönböztetése, az oroszban a folyamatos és a befejezett igealak vagy a német der-die-das, azaz a hímnem-nőnem-semleges nem közismert buktatói.
Épp a nyelvtani nem hiánya viszont a magyartanulás egyik könnyebbsége. Kiss Jenő nyelvész további példákat is sorol a magyar könnyű megtanulhatósága mellett érvelő, 1971-es tanulmányában. Egyszerű – mert túlnyomórészt a kiejtést követi – a helyesírása. A szóhangsúly sem gond: mindig az első szótagon van a nyomaték. Persze ennek az éremnek is két oldala van: a csodálkozó külföldiek eleinte bele is sétálnak abba a csapdába, hogy a magánhangzók ékezeteit hangsúlyjelnek vélik.
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
Olvastam már kb 6 variációt, hogy milyen nyelvel (ólatin, maja [!], stb) rokon a magyar, úgyhogy már a az obi-ugor manyszi/mansi, oszták, meg ilyen dolgokban sem hiszek. Az fix, hogy iszonyatosan régi – az uráli alapnyelv 6-700 éves, amiből állítólag jön a finnugor meg minden -, mert egy szóban kitudunk fejezni rengeteg dolgot. Mutatnék egy példát: Meghivattathatnátok. Kicsit csavart, nem hiszem hogy sűrűn használjuk, de szép hosszú mondat lenne más nyelveken. Szerintem tele van már helyesírási hibával az irományom, ami ez esetben kellemetlen, de későre jár.
Találkoztam külföldiekkel akik azt mondták, hogy a magyar nagyon szép nyelv és szívesen megtanulnák, de nagyon nehéznek tartják. Furcsa volt hallani hogy szépnek tartják a magyart, de jól esett:)
Én mindig is kiváncsi voltam hogy mások milyennek hallják a magyart:) ti nem?
Azok, akik a genetikai-életmódbeli-kulturális-stb. dolgokkal érvelnek a finnugor nyelvrokonság ellen, gondolkodjanak már el rajta, hogy a Delhiben élő kávébarna, 160 magas kulik meg az Izlandon forró teát kortyolgató, hófehér bőrű, szőke hajú, 190-es, alkoholista elektromérnökök nyelve is rokon egymással, ok?
Nyelvrokonsagnal azt hallottam, hogy torokokkel es sumerokkal probaljak osszeboronalni a magyart. Amennyit hallottam es lattam finnul, abbol semmi sem kovetkezik. Ugyanez vonatkozik a torokre is.
Bar en az indoeuropai nyelvcsaladbol inulok ki /lehet, hogy tevesen/, ott mindegyik nyelv kozott igen nagy a hasonlosag (gondolok itt a nemet-angol-holland-francia, vagy a szalv nyelvekre: orosz-ukran-szerb-horvat, olasz-spanyol-portugal, stb.). Nem ertek hozza, ez csak egy egyszeru foldi halando eszrevetele.
A magyar helyesirasrol: ha olyan egyszeru, miert van az, hogy a mai magyar tizenevesek, sot egyetemistak helyesirasa csapnivalo? A magyarok 60%-a hirbol sem hallott a nagykotojelrol, harmas mozgoszabalyrol, foldrajzi nevek kis- es nagybetu problemajarol. Rengeteg hasonulas, j vagy ly, egybe vagy kulon, ez azert nem olyan egyszeru.
A magyar nyelv nehézségéről ennyit:
A Word-ben tudtommal vagy 100* akkora a magyar helyesírásellenőrző file, mint az angolnál!
Az eredet kevert lehetett, de szkíta az garantáltan van benne, ez többféleképp bizonyított, nem csak nyelvészetileg! Finn-ugor is valószínű lehet, de semmi sem bizonyítja, nyelvhasonlóságon kívül semmi sem közös.
A finn-ugor találkozókon sem hiszi senki rajtunk kívül, hogy oda tartozunk. Annyira idegenek vagyunk ott, mint ha a holdról jöttünk volna.
Az meg, hogy átvettük a más nyelvét, háát!
Ebből ítélve a kutya is megtanulhatna nyávogni.
Külföldön például Urál-Altáji nyelvcsaládról beszélnek már réges-régen, és aki egy kicsit is tud törökül, annak rögtön feltűnik, hogy sokkal közelebb van, mint a finn (senki ne jöjjön a “150 évig itt voltak” dumával, mert egy nyelvtani rendszert nem lehet 150 év alatt megváltoztatni).
Valóban nincs semmi közünk a finnekhez embertanilag, kultírában(…). Ezért is támadják sokan ezt az elméletet.
“A valóság az ,hogy megtörtént egy 12 évig tartó nemzetközi
HUMÁNGENETIKAI vizgálat kutatás ami két szálon futott közös nagyon mély és nagylétszámú mintavétellel . Betegségek öröklődését és Nemzetek eredetét , keveredését ,rokoni kapcsolatait és származását kutatták .
Magyar részről Dr. Béres Judit humángenetikus Prof. Kiszelly
István Antropológus embertankutató , őstörténész. és még sokan mások vettek részt. Csak a számítógépes feldolgozás plusz több mint két évig tartott ! Az eredmények magyar vonatkozásai!!:
1. Génállományunk szinte a finugoroktól áll a legtávolabb !!!
2. Bizonyítást nyert , hogy nem jöttünk sehonnan !! Őshazánk a Kárpátmedence !!
3 . Elvándorlás volt és a visszatérők ugyanazt a Génállományt hozták vissza . ( szkíták , hunok , avarok , magyarok , jászok , kunok , stb.)
4. A Palócok és Székelyek nagyrészéről s a Csángókról nem mutatható ki ,hogy valaha is mozdultak , vagy jöttek volna valahonnan !!
5 . A többezer éves arheológiai leletekből kivont Mitrokordinális DNS (jelzőgén) vizsgálata elképesztő !!
A KÁRPÁTMEDENCEI MAGYARSÁG GÉNÁLLOMÁNYA TÖBB EZER ÉVE ÁLANDÓ !!! NEM VÁLTOZOTT !!
6 . A betelepülések , betelepítések hatása 0 !! Két három generáció alatt mindenkit beolvasztunk !!
7 . Mindenkitől különbözünk !! Az egyetlen EURÓPID nép vagyunk amely nem INDOEURÓPAI eredetü !!!
8. Az eredmény hatására az MAGYAR TUDUMÁNYOS AKADÉMIA ( Bár nagy hírverést nem csapott ) Genetikai és antropológiai szempontból visszavonta a finnugor származáselméletét !!!
Hirtelen ennyit röviden . Üdv Mindenkinek !”
Zsobez!
Erről a Humángenetikai vizsgálatról miért nem található sehol semmi?
Tedd közzé a forrást, légy szíves!
Ne hírtelen – hanem megfontoltan, ne ennyit, hanem többet, és bővebben! Vagy sajnos, egy kalap szar az egész hozzászólásod…
abból meg van bőven, nincs többre szükség!!!
Nagyon vágyom rá, hogy amit írtál igaz legyen!
A magyar egyáltalán nem nehéz nyelv. Ezt be tudom bizonyítani, hiszen spanyol vagyok és pár hónap alatt sikerült elsajátítanom. Csak szerintem inkább arról van szó, hogy a külföldieket nem nagyon érdekli (legalább ezt tapasztaltam, amikor ott éltem). Büszkén mondhatom, hogy az utóbbi idôkben Magyarországra küldtem néhány volt novendékemet és ezek közül öten vagy hatan is nekiálltak a nyelvtanulásnak.
Üdvözlet Salamancából, Spanyolországból!
Zsobesz!
Ezt mikor álmodtad? Ott kezdődik, hogy helyből semmi értelme sem lenne a rögzített házassági anyakönyvi kivonatoknak több száz éve, nem? Akkor nincsenek szlovák, német, zsidó, egyéb kisebbségek sem?
No meg a megtalált leletek sem valósak biztos, ha egyszer örökkön-örökké itt élt-él-élni fog a magyar nép…
Egy nyelv rokonságában egy másik nyelvvel nem számít egyáltalán a genetika! Jó lenne megjegyezni!
Egyébként népek nevét a magyar nyelv nem írja nagy kezdőbetűkkel.
Az ötös állítást egyszerűen sanszom sincs, hogy honnan vetted, mitokondrium, meg több ezer év… jó ég…
Egyszerűen átgondolatlan turbómagyar-vagyok-szittya-ősökkel hozzászólás.
Ténylegesen forrás kell ahhoz, hogy ez hihetőbb legyen egy jólsikerült kacagásnál.
da
Szerintem elég egyértelmű, hogy Zsobez szavaiban volt némi irónia.:) (legalább is nagyon remélem) pont a “turbómagyar-vagyok-szittya-ősökkel” féle emberek ellen szólt.
Hihetetlen, hogy valaki azt mondja, hogy átböngészte a magyar-finn szótárat, és nem talált hasonlóságot, tehát nyílván csak kamu a finn-magyar rokonság…
mivel már elég régen szétvált a két nép, az lenne a legfurcsább ha egyeznének a szavaink.
a középiskolás nyelvtankönyvben ha jól emlékszem kb 5 oldalban össze van foglalva a téma, sok-sok példával, és magyarázattal, szóval könnyen megérthető…
valahogy inkább annak hiszek mint az elvadult magyarkodásnak miszerint a szíriuszról, de minimum a suméroktól származunk.
Sziasztok!
Egy észttel találkoztam, aki elmesélte, hogy a magyar nyelv az az észtből fejlődött ki…Elég furi, mert nem tudok arról, hogy az észteknek (vagy a finneknek) lenne több ezer évres múltú rovásírásuk.
(Ami a summérral rokon…a francia és angol summérulógusok is magyar segédekkel fejtették meg a summér írást)
Tegnap egy magyar meg azt mondta, hogy magyarban csak egy múlt, egy jelen és egy jövő idő van…hmmmm
Nem vagyok nyelvész, és nem emlékszem, hogy igeidőket nagyon mélyen tanítottak volna a suliban…Most összeírok egy pár példát…
Ezek akkor milyen idők?
Rongyot rágott
Rongyá rágta
Rongyot rágatott
Rongyá rágatta
Rongyá rágatta volna
Rongyá lehettett/kellett volna rágni
A rongy el lett rágva
El lett volna rágva a rongy
A rongy „elrágódott” (más szóval jobb a példa, színez)
A rongy el volt rágva
Rághatta a rongyot
Rághatta volna a rongyot
Jó lett volna rágni a rongyot (a rongyot rágnia lett volna jó)
Rágnia kellett a rongyot
Rágnia kellett volna a rongyot
Kellet neki rongyot rágni?
Más…Nem beszélve a különbözo 3.sz../3.sz. felszólító stb. formákról
Rágja a rongyot!
Lenne szíves rángi a rongyot!….
Tessék szíves lenni rágni a rongyot!
A rongyot rágja?
A rongyot tetszik rágni? Stb. stb
Kihagytam valamit?
Zsobez ebbol indulhatott ki
http://www.chicagohungarians.com/radics/Origin1.htm
Hol is kezdjem…
A szkíta (vagy szittya, ha úgy jobban tetszik) nem 1 népet, hanem egy kultúrkört jelöl, amely a Kelet-Európa és Ázsia pusztáit lakta. Ehhez a kúltúrkörhöz sorolható a magyar is, úgymint a perzsa, a hun, a különböző török népek… és gondolom még sokan mások.
Közös kultúra, ami hosszabb-rövidebb idejű együttélésből következik. Ennek köszönhetők átvett szavak, népművészeti motívumok (pl.: szarvas, sólyom…). DE EZ NEM JELENT SEMMIFÉLE NYELVROKONSÁGOT!!!!!!!!!
Az, hogy a finnek hogyan néznek ki, és az hogy mi hogyan nézünk ki egyáltalán nem releváns. Gondoljunk már egy kicsit bele, hogy több évszázad alatt milyen szintű genetikai keveredés ment végbe (hála az égnek!) mind itt a Kárpátmedencében, mind Finnország területén (svédek, oroszok).
Az hogy a japán és a perzsa is ragozó nyel, rohadtúl nem jelent semmít. A kínai, az arab, és bizonyos mértékben az angol is hajlító nyelv. Mégsem rokon nyelvek.
Azoknak, akik meg a magyar nyelvet a summérral vagy a japánnal próbálja rokonítani, elárulom, h ugyanannyi érvet lehetne felhozni pl. a héber-magyar nyelvrokonsággal kapcsolatban. De gondolom a malájjal is hasonlóan rokonítható. Bármilyen alap nélkül, pusztán a véletlen hasonlóságok alapján.
Ha úgy vesszük, akkor a japánhoz is hasonlít egy kicsit a magyar nyelv. Japánban is mint magyarban, a toldalékok a szó végén vannak. Meg ott vannak a nevek. Japánban is első a keresztnév aztán jön a becenév. Ugyanaz, mint magyarban.
Szerintem is nehéz a magyar nyelv. Még a magyarok sem nagyon tudják kifejezni magukat. Jó példa vagyok erre ^^
Keresztnév helyett vezetéknevet akartam írni ^^ Bocsi ^^
Az viszont érdekes, hogy a világon öt nyelv használja a vezetéknév-keresztnév sorrendet: a magyar, a kínai, a kambodzsai, a koreai és a japán. Pedig logikusabb, mint a nyugaton elterjedt keresztnév-vezetéknév rendszer, lásd a sorbarendezésnél.
Egetrengető vita zajlik, mindenki nagyon okos és hangos. Igazság szerint néha eszembe jutott a mondás, miszerint a primitív embernek felesleges megmagyarázni, hogy primitív, hiszen úgysem érti, mert primitív! Mondom ezt én, a nyelvész, írtam már néhány tanulmányt, 8 évig tanultam, majd 3 évig tanítottam a finnugor nyelvek kapcsolatait, könyvespolcnyi irodalmat elolvastam az eltérő elméletekről, melyeknek se vége se hossza, minden évben születik egy új munka, szenzációhajhász förmedvény, ami bizonyítani próbálná hasonló lexémák logikát mellőző felsorolásával (melyeknek többsége onomatopoetikus – hangutánzó (!!) szó), hogy márpedig a magyar NÉP és NYELV (remekül összekeverik őket) rokon mondjuk a kaukázusival vagy az örménnyel vagy a butánival. Én már nem is erőlködöm, nem érdemes, itt nem.
Ez is egy jó nyelvész lehet… még hogy nincs olyan,h. nehezebb nyelv. dehogynincs. ez egyszerűen egy vicc,h. minden újszülöttnek ugyanannyi ideig tart megtanulni az anyanyelvét. mert, pl. mit is jelent,h.megtanulta? milyen szinten? mennyi szót használ, hogyan? hány ember van, aki suk/süköl, innák-ot mond innék helyett, stb…ők tudják az anyanyelvüket?
2. én tanultam angolt, németet, franciát, oroszt, és egy kevés latint. ezek közül messzemenően az angol volt a legegyszerűbb, s hiába rokon a franciával és a némettel (meg a latinnal is), nem volt könnyebb az utóbbiakat tanulni (és nagyon jó nyelvérzékem van, de tény,h a francia sokkal bnyolultabb, mint az angol. és a német is).
3. azt mondják, h. attól függ, kinek mi a nehéz nyelv, h. mi az anyanyelve. de mutassatok nekem olyat,h. egy magyar és egy más anyanyelvű megérti magát, míg mindkettő a saját nyelvét használja….ez könnyen megy pl. szlovák-lengyel esetében. akkor ő már két nyelvet tud? így könnyű…(egyébként erről jut eszembe,h. azt szokták mondani,h. nem tudnak a magyarok nyelveket. ez sem igaz, én külföldön lakom, a bevándorlók tudnak több nyelvet, a sajátjukat, meg angolul….és az előző mondat ugye, könnyen tud több nyelvet akinek több nép nyelvére hasonlít a sajátja..)
4.mi az,h. más nyelv, mint a többi? ettől még nem lesz könnyebb, ne mondja nekem senki,h. mondjuk egy szláv nyelvet beszélőnek ugyanolyan nehéz lesz megtanulnia angolul, ahol nagyjából egymás mellé teszik a szavakat különösebb ragozás nélkül, mint magyarul, ahol figyelnie kell a tárgyas/alanyi ragozásra, a ragokra, a kötőhangokra,és még egyeztetn is kell őket….
a sorrendről: logikusabb, igen. és az is,h. a címnél a nagyobb felől megyünk a kisebbe. mert gondoljátok el, postásként viszitek a levelet. tényleg azt kell először tudni,h. hányas számba megy? szerintem a várost előbb…
fura,h. rákeresve erre az elbakuesztáni nyelvre kizárólag ezt a hozzászólást hozza ki…biztos nem kamu, dehogy…
Csak annyit szeretnék hozzá fűzni ehhez a komoly vitához, ahol megpillantottam a finnek külsejére alapozó teóriát. Tudom, fura ezt közölnöm, de a finnek teljesen más időjárási környezetben élnek, mint mi. Így sikerült nekik, azt kész:) Ezért lehetnek ők szőkék és fehér bőrűek (éljen a napsütés:D!).
Pontosan. Ezért lehetséges, hogy a teljesen más külsejű hindik és svédek is nyelvrokonai egymásnak. És mellékesen egy büdös szót sem értenének meg egymás nyelvéből soha, csakúgy, mint a magyarok a finnekéből, vagy az oroszok a spanyolokéból, görögök az angolokéból, írek az albánokéból stb. stb. – ezek mind rokon nyelvek, a világ egyetlen tudósa sem vitatja a rokonságukat, és mégsem hasonlítanak egymásra egy csöppet sem, LÁTSZÓLAG.
Elorre is bocsanat a gondolati csapongasert.
A magyar nyelvvel kapcsolatban – eleg vicces a finn pelda – gondolom sokan lattak a magyar-finn nyelvrokonsagi videot a youtube-on
szoval: volt egy finn kolleganom akivel megneztuk es kolcsonosen megallapitottuk, hogy a rokonsag egy hoax.
Volt szerencsem dolgozni egy torok sraccal is aki ezt a mondatot mondta nekem: “elma van a zsebemben”… nem beszelek torokul, de ugy ertettem amikor rakerdeztem, a szavakra elma=alma, meg a “van” is ugyanazt jelenti torokul(!) ennel alapvetobb ige nem letezik a nyelvunkben…
Masik pelda – a felesegem lengyel es a nyelvet tanulva nagyon sok a hasonlosag: a felszolito mod “j”-je, ami bizonyos esetekben a magyarhoz hasonloan hasonul(!), vagy az igek folyamatos es befelyezett alakja teljesen ugyan az – ugyanugy kepezik olvas-czytac, elolvas-przeczytac…
A mult idot egy sajatos athuzott L betuvel kepzik a szo vegen – a magyar pedig az egy-illetve a ket T-vel…
Laikuskent arra a kerdesre, hogy miert nem ert minket senki – nincs igazi kozeli rokonunk – erre leginkabb a tortenelem a magyarazat:
a honfoglalo 7 torzs nem biztos, hogy azonos etnikumu volt – ha jol tudom volt 3 kabar = rebellis torok koztuk – a torzseket Istvan szettelepitette (szetrobbantotta) az orszagban osszekeverva azokat – raadasul azok keveredtek az itt elo szlavokkal is.
Kesobb 2-szer (tatar, torok)porig romboltak az orszagot – kiirtva a lakossag egyes becslesek szereint akar 30-50%-at es a maradekot osszekeverve – eluldozve – egyeseket rabszolgakent elragadva.
Utanna megint mas nepeket koltoztettek ide: nemet/szlav. Ezert van az, hogy a mai magyarorszag teruleten sokan nem tartjak magyar eredetunek magukat – az erdelyiek – a szerencsetlen nepszavazas utan elkeseredve mondtak, hogy ez csak mindenfele keverek nepseg.
Ez a sok keveredes hatott a szokincsre, de a nyelvtanra is.
Jah meg egy lengyel erdekesseg: a felesegem anyai nagymamajat Bator-nak hivjak, furcsaltam es megkerdeztem, hogy jelent-e ez valamit lengyelul – semmit – rakerestem a google-lal es meg kidobott vagy harminc lengyel Batort, aztan eszembe jutott, hogy valahol olvastam – es most sehol sem talalom, hogy hol, hogy az egyik honfoglalo magyar torzs a karpatok eszaki oldalan telepedett le (lehet, hogy erdemes lenne vegignezni a helyi telefonkonyveket, bar valoszinuleg 1000 ev alatt eleg sok nev elszlavosodott…) ez is magyarazza az 1000 eves kivallo magyar-lengyel kapcsolatokat.
A szkita/szittya, hun eredethez kapcsolodva – szepen hangzanak: a torokok is Attila leszarmazottjanak tartjak magukat – es talan az a 3 kabar torzs az volt is, meg talan a jaszok/kunok/besenyok is rokonai voltak, de ezt a mai magyarsagra nem lehet 100%-ig allitani.
ahfsbfgvdgwsjvndkdsjpvksdtgj
aaaaaaaaa bocs csak lehánytam a billentyűket és ki kellet tisztítani
A magyar só és japán sjó , víz =míz szavak hasonlósága arról gyöz meg , hogy középázsiából jöttek elődeink /még ha csak az egyik felem , vagy töredékem is az onnan származó / Akkor is inkább az új kutatások eredményeit fogadom el és majdnem teljesen elvetem a finn-ugor származás ill. nyelvrokonság elméletét !
Sziasztok!
Ugyan már! Sumér, szkíta, zöldség! Még beszélni se tudtunk, egészen addig, amíg a finnek meg nem tanítottak rá minket. Aztán persze örök hálát kell rebegnünk a szlávoknak és még ki tudja, mennyi nemzetnek, amiért alakították, csiszolták nyelvünket, kiemelve minket a kőkorszaki viszonyokból. Nélkülük még mindig csak a sárban dagonyáznánk és folytatnánk gyüjtögető, halászó, vadászó életmódunkat, talán még a tüzet se ismernénk, a sárban dagonyáznánk Vejnemöjnennel, mint azt egy kábé harmic évvel ezelőtti filmben látni lehetett (Kalevala).
Nyügodtan elmondhatjuk azt, amit a gengszterváltás után nem sokkal egy szadeszes politikus mondott a legenda szerint: ha a magyar kultúrából kivonjuk mindazt, amit a zs… kultúra hozzátett (most adjátok hozzá azokat a népeket is, akiknek közösen adunk hálát, mert emberré tettek bennünket), csak a fütyülős barack és a bőgatya marad meg.
Bocs az ismétlésért! (Sárbn dagonyáznánk.)
Szerintem nagyon jó lenne, ha az OGRE által fent említett kultúrák által hozzátett részeket kivonnánk a magyar nyelvből, mert akkor végre az igazi szép ősi magyar nyelv maradna. Így jobban kitűnne nyelvünk belső logikája és szépsége.
Ogre, látható, hogy Ön sose volt magyar ha Önt más népek tanították meg magyarul beszélni. Örülök, hogy Ön azért vált emberré mert már érti a szót, még akkor is, ha a szellemi színvonala még mindig a sárban dagonyászik.
Tisztelettel.
Na emberek.
A kolompár-cigány nyelv (azaz a lovari) is ragozó; de az használ nemeket is (hím – nő)… És az is, ind – perzsa – kurd – osszét eredetű nyelv, alapszókincse is ezekből tevődik össze, plusz sok szláv, újlatin (pl. román) ill. egyéb szó van benne. Sőt, mi magyarok is egen sok szót “átvettünk” tőlük: kher – ház (kéró), dzsuva – tetű, hhohhamno – hazug csaló, shaj – lány (csaj) stb.
És akkor láss csodát:
I am boy.
Ich bin Knabe.
Me szom shavo. (kolompárcigányul)
És akkor a mélymagyar nyelvészkedést rövidre zárva:
Nyelvünk alapvető nyelvtana és alapszókincse az urali nyelvcsaládhoz tartozik. Ahogy a finn is. Ebből azonban nem következik, hogy mi származunk a finnektől, vagy a finnek tőlünk. Nem következik, hogy (teszem azt) az ősmagyarság Kr.e. 5000-ben Ujgur környékén bóklászva (Észak-Kína) ne szedhetett volna össze olyan nyelvtani megfontolásokat és alapszavakat, amelyek az ekkoriban szintén ott bóklászó, a törökök vagy japánok őseit alkotó népekével közös lehetne.
Ja, lehet, hogy úgy ment végbe az őstörténet, hogy kialakult nyelvvel érkeztünk, lovasnomád nagyállattartó (=erős harcos) népként Ujgur környékéről az Ural környékére, ahol a sok kis erdőlakó népecske közt a domináns pusztai nép nyelve egyfajta közvetítőként szolgált, így megtanulták azt (közben a helyi jellegzetességekre meg átvették a helyi szavakat).
Ezt László Gyula pedzegette pl., amikor kikérte magának, hogy a nyelvészek történészkednek. Akkor ő – úgymond – történészként nyelvészkedik. Szóval szerinte igaz, hogy az urali alapnyelvnek megfeleltethető valamennyi, e nyelvcsaládhoz tartozó nyelv alapszókincse. Az az ezer-ezerötszáz szó, amely a legalapvetőbb életviszonyokat, cselekvéseket, dolgokat jelöli… Ez igaz. Azonban az ugyanilyen alapvető dolgokra, cselekvésekre MINDEN URALI NYELVNEK megvan a saját, szintén egy-kétezres alapszókincse. Azaz (fiktív példa!) az “apa” vagy a “fut” minden urali nyelvben közös tőre megy vissza, az “eszik” vagy az “öl” viszont nem rendelkezik közös gyökérrel.
László Gyula szerint elképzelhető, hogy “urali ősnyelv” soha nem létezett; ezt a szerepet az adott helyen domináns* ősmagyar nyelv mint népek közti közvetítőnyelv töltötte be.
* : domináns, mert pusztai nagyállattartóként nagyságrendekkel nagyobb a népességszám (gyűjtögető-vadászó életmóddal a mai Magyarország területe kb. 5-6000 embert képes eltartani. Pusztai nagyállattartó életmóddal ez a szám ennek ötven-százszorosa is lehet!), lovas népként katonai fölénye vitathatatlan, valószínűleg fémmegmunkálás a csonteszközök ellen stb. stb.
Na.
De ettől még a magyar nyelv az urali nyelvcsaládba tartozik, alapvető nyelvtana és alapszókincse alapján. (Valóban szokás néha összevonni, ural-altajiról beszélni, de ez kb. mindegy, ha akarom, összevonom, ha akarom nem… mint szerbhorvát nyelvről beszélni… egyik a másik dialektusa? Vagy két önálló nyelv? Vagy azonos, csak az utóbbi 20 év szomorú eseményei miatt, politikai okokból tesznek erős különbséget az ottani nyelvészek…?)
Ja és zárógondolat: balfasz dolog őseink vélt vagy valós hősiességén, dicső és/vagy titokzatos múltján keseregni… a kesergő általában saját elkúrt életét kompenzálja evvel, nem?
(Amúgy a történettudomány, nyelvészet, néprajz stb. nagyon gyakran nagyon átpolitizált. Sajnos. De aki ezt vitatja, az vak.)
Na vége.
“Újvidék
Felvidék
Székelyföld”
Nézz már utána, mielőtt hülyeségeket írnál. Újvidék egy kicsit kilóg a sorból, mivel az egy város. Már bocs.
A szláv nyelvek meg annyira hasonlítanak egymásra, hogy a szerb és az ukrán megérti egymást (ha nagyon akarja), a szerb és a horvát hasonlóságáról nem is beszélve (mondjuk ők nem nagyon akarják megérteni egymást).
A finnről annyit, hogy hanglejtésben nagyon hasonlít a magyarra: ha hallod, ahogy finnek beszélgetnek egymás közt, de nem érted, milyen nyelven, akkor magyarnak fog tűnni.
elbakuesztán. Mekkora baromság…
Mellesleg egy nyelvbe kell hogy legyen múlt idő. Hiszen kell hogy legyen történelme. Még a cigányoknak is van. Pedig az egy gagyi nyelv.
Hozzászólás a 82. levélhez:
Én is ismerem László Gyula véleményét. Megismételve: A magyar nyelv – már mint kialakult erős pusztai nép nyelve – nem at uráli nyelvekből nőtt ki, hanem, mint dominns nyelv, (mint később az orosz a volt SzU területén) hatott az észak-eurázsiai népek nyelvére. Gyakorlatilag L. Gy. azt mondja, hogy ami közös a finnugor nyelvekben, az a magyarból származott oda. Ezért van az, hogy a magyarban minden finnugor nyelvvel lehet közös szavakat, nyelvtani formákat találni, de ez az egyes nyelvekben más és más. Hasonlattal éve: van egy anyuka, amelynek van több lánya. Egyiknek a szeme, másiknak a haja, harmadiknak az orra hasonlít a mamára. Egy fénykép idejére beállhat a lányai közé, de attól még nem lesz azok testvérnénje. A magyar nyelv tehát nem egyenrangú testvéként tartozik az urali nyelvcsaládba, s tartozhat egy másik, korábbi nyelvcsaládba is. Az anyukának vannak testvérei (nagynénik). Így akár a finnugor nyelvészek nagy bánatára visszamehetünk akár a sumérokig is, és kapcsolat található az indoeurópai nyelvekkel is. Nem szabad egyetlen irányt sem lekezelően félrelökni.
Hozzászólás 58. Zsobez-hez
források: Radics Géza: Eredetünk és őshazánk – Hungarian Freedom Fighters Federation Korosi Csoma Sandor Cultural Society – Anahita-Ninti Bt., 2003.
Béres Judit: A magyarországi népesség genetikai rokonsága – in: Hídvégi Egon (szerk.): A genom – Széphalom Könyvműhely, 2003.
Hozzászólás: 70. Picur
Nagyon szívesen vettem volna azt a könyvtárnyi irodalmat, amire hivatkozik. Mostanság csak cáfolatokat találtam. Néhány alapműre lenne szükségem, ami igazol.
Egy nyomós cáfolat. Eredetileg Cambridge-ben jelent meg angolul. A szerző olasz. Szigorú száraz nyelvészeti munka, egy szál szittya sincs benne. Picúr, ezt ismeri?
Marcantonio, Angela: Az uráli nyelvcsalád – Magyar Ház Könyvkiadó, 2006. – Az MTA nem adta ki, pedig neki illett volna.
Várom a reagálásokat!
Az előző hozzászólásom javítáa, kiegészítése: A. Marcantonio könyve eredetileg Oxfordban jelent meg.(Elnézést a tévedésért.) Lásd még: Nyelvtudományi Közlemények http://www.nytud.hu/nyk/100/bakro.pdf (Akadémiai kiadvány, tehát tudnak a könyvről.
A messzemenő forradalmi gazdasági és változásokat hozott a vaskor, amikor főleg az iráni eredetű szkíták, és velük közeli nyelvrokonságban lévő, de tőlük embertanilag jelentősen eltérő, főleg az ősmagyarokra is jellemző szélesarcú andronovói europid antropológiai típussal rendelkező szarmaták nomadizáltak az európai sztyeppei ökológiai zóna nyugati és középső részén. A legújabb adatok szerint az eurázsiai sztyeppe övezet középső részét elterülő, az Alsó-Volga, Mugodzsár és az Aral-tó közötti elterülő vidéket kell tartani a magyar etnogenezis legfontosabb színhelyének,amely a lovas nomadizmus kialakulásának egyik centruma volt. Ez regió a bronzkor végén rendkívül arid, azaz száraz terület volt, de a Kr.e. 7. századtól kezdve a klímaváltozás hatására gazdag füvű mezőséggé vált, a paleoklímatalógiával fogalakozó külföldi szakemberek vélemény szerint. Nem győzzük eléggé hangoztatni, hogy az emlitett az Észak-Káspi régióban Kr.e. 12-2 évszázad közötti ezredév folyamán kialakult a honfoglaló magyarság lovas nomadizmusa és ezzel párhuzamosan sajátos andronovói típussal jellemezhető antropológiai arculata is, amely egészen 895-96 fennmaradt. Csak a honfoglalás után tűnt el. Többek között a letelepült életmóddal járó gracializáció, valamint a Kárpát-medencében történő etnikai keveredés hatására. Ebben fontos szerepet játszott a kelet-balti antropológiai szubsztrátum hatás, amelyet régebben sokáig tévesen a finnugorokra jellemző embertani típusnak tartottak. Ez utóbbi feltehetőleg kapcsoltban áll a palolitukimbők származó E19 génnel is.
Tehát a korai lovas nomádok korában magyarok antropológiai arculata a vonatkozó embertani kutatások alapján hasonló volt a szomszéd iráni nyelvű szarmatákkal. Csakhogy ez a tipus élesen eltért nemcsak a keskenyarcú mediterrán alrasszhoz tartozó szkítáktól, hanem az Elő-Ázsiában élő sumeroktól és hattiktól is, valamint a velük nyelvrokon hurritáktól és indoeurópai hettitáktól. Más szóval a modern fizikai antropológiai adatok egyértelműen ellentmondanak a magyarok mediterrán, azaz közel-keleti mostanság divatossá váló sumer származtatásával kapcsolatos áltudományos elképzeléseknek, akire mostanában nagy előszerettel hivatkoznak a dilettánsok. Mindez kizárja az általuk álladóaa sugalmazott “tudományos összeesküvés” lehetőségét a komoly kutatásban. Treffort Ákosra való gyakori hivatkozás téves, amivel ez a mitosz alapja a Kádár-korszakban készült hamisitvány Harry Györgyné jóvoltábó. Ennek bizonytéka többek között, hogy a magyar arisztokra sehogy sem lehetett 1876 körül az Osztrák-Magyar Monarchiában az állami tudományirányitás feltalálója 50 évvel megelőzve annak Szovjetunióban való bevezetését, amely Magyországon csak 1950-től jelent meg Rákosiék alatt.
Anyám, borogass. Szegény finnugorok sosem voltak elég jók nekünk, büszke magyaroknak. Kár, szerintem rokonszenves népek. Van egy érdekes kiadvány, a címe (ha pontosna emlékszem) A magyar szókészlet finnugor elemei. Két meglepően karcsú kötet; mintha két Agatha Christie üldögélne a polcunkon. Mégis, (korrupt, nemzetietlen, megfélemlített tudósok adatai szerint) ennek a kétkötetnyi szónak ragozott, toldalékolt, hasonult, összetételben szereplő etc. alakjaiból íródik bármely magyar napilap bármely vezércikkének jelentős százaléka. Ennek oka, hogy nemcsak a nyelvtanunk, de a magyar szókészlet alapjait képező, leggyakrabban használt lexikák jórésze is finnugor eredetű. Nomármost új szavakat egyebek között új fogalmakkal veszünk át, lásd iskola,számszeríj, torrentfájl – de a kézre és a gyakásra, vagyis az élet alapfogalmaira, mit ad Isten, finnugor eredetű szavunk van.
Aki meg végképp nem bírja a réneket meg a halakat, azoknak ajánlom a héber-magyar nyelvrokonságot, szűz terület, nomeg itt is van hősies múlt dögivel, ősrégi írás, kiválasztott nép, szem szájnak ingere… Íme, a “bizonyítékok”: héber cici a.m. ‘cici’ héber haver a.m. ‘barát’ héber melekh (‘király’) magyar melák ‘nagy ember’… Kifinomultabbaknak ajánlom az -i denominális nomen- (névszóból névszót létrehozó) képzőt, ami szinte teljesen egyformán működik a két nyelvben. Héberül izraeli úgy hangzik, hogy ‘iszraeli’, a minőség ‘éjchut’ szóbol képzett minőségi ‘éjchuti’. Szintén jól mutathat egy összehasonlításban a -ban -ben értelemben használt héber ‘-ba’ ‘-be’ (kár hogy szóeleji helyzetű de kicsire nem adunk) rag.
Most szólok, hogy el ne sikkadjon: vicceltem. A felhozott példák igazak,viszont nem bizonyítanak semmit, ha csak azt nem, hogy akármelyik nyelvvel, akár az elbekausztánnal is találhatnánk legalább ennyi látványos hasonlóságot, ha nem többet, csak ügyesen kell szemezgetni.
A végére szolgálati közlemény: Emberek! Jó, belátó, ésszel élő emberek! A nyelvtudomány – mint a neve is mutatja – tudomány. A nyelvtörténet dettó. Ha a megfelelő képzettség híján nem érzik magukat kompetensnek arra, hogy felhőkarcolókat tervezzenek, akkor nyugodtan alkalmazhatják ezt az elvet a nyelvtörténetre is.
Egyetértek az előttem szólóval. Az alap, melyre építkezünk,uráli eredetű.
Tudom, hogy a finn nyelvrokonság a legközismertebb, de ez speciel elég távoli. Egyébként a nyelvcsaládfa szerint elég hamar leszakadtunk, és hozzá elég messze kerültünk, míg a többiek viszonylag együtt maradtak.
A “genetikásoknak” csak az indiai-izlandi példát tudom felhozni.
Akik meg a kultúrával érvelnek; itt vagy a román példa esete áll fenn (ízig-vérig balkáni nép, kiejtésében is, mégis különös, archaikus újlatin nyelvet beszél), tehát lovasnomád nép voltunk, akikbe beolvadt jelenleg még ismeretlen módon egy, az ugor egyik nyelvjárását beszélő népcsoport, és átvettük ennek nyelvét, vagy mi voltunk az a népcsoport, és nem olvadtunk be, hanem későbbi kultúránknak bizonyos elemeit lovasnomád népektől vettük át. Ez esetben még mindig őrzünk valamit az uráli kultúrából. Ez így van szerintem.
Ugyanis a nyelv a gondolkodás tükre, és a mienk a körülöttünk élő indoeurópaiakhoz képest egy picit más. Ez lehet a magyar nyelv állítólagos nehézségének titka. Ugyanígy nehéznek mondhatnák a finn nyelvet is (amit valószínűleg könnyebb lenne megtanulnia egy magyarnak, mint egy angolnak), merthogy a mai világnyelvek többsége indoeurópai, tehát hasonlóan gondolkodik. Közel is élnek egymáshoz, míg mi itt vagyunk a Kárpát- medence közepén, távol a rokonainktól.
“Egy időben cseteltem egy fin sráccal. 1 közös szót sem találtunk. Viszont egy észtel mindenféle nyelvtanulás nélkül kényelmesen megértik egymást.”
Nuts, egy manysival vagy egy chantival te is megértetnéd magad, habár közöttünk nagyobb a szakadék, mint a finn és észt között. Erőltetett példa, de egy portugálnak sem mindegy, hogy angolul tanul, vagy spanyolul.
Na!
. (ez az igazi urban legend) Egyrészt vicces, másrészt félrevezető. A VONAT finnül juna a JÖN pedig tulla. A vonat jön tehát vagy: juna tulee vagy juna saapuu.
, simán meg lehet tenni 
. De alaptalanul ne beszéljünk már hülyeségeket, jó?
Először is, bár már lehet, hogy írta vki, de én most NAGYON FONTOSNAK TARTOM elmondani, hogy a jönne vonna vagy ilyesmi baromságok nem igazak, annyi embertől hallottam már, nem tudom, ezt ki találta ki
Negyedéves finn-magar szakos hallgató vagyok, sokat tanultam a nyelvrokonságról. Azt hiszem elmondhatom, hogy elég logikusnak és MEGALAPOZOTTNAK TŰNIK A ROKONSÁG. Aki nem hiszi, üljön be az eltrére egy pár órára
Az észt és finn naná, hogy jól megértik egymást. Egy példa:
See on kass? (észt) Se on kassi. (finn) nainen (f), naine(é), nuori (f), noori (é) és hosszan lehetne sorolni.
Az észtek és finnek nem csak hogy tovább vándoroltak együtt és nyelvrokonok, hanem most is egymás szomszédságában élnek.
Aki pedig rokon szavakat szeretne keresni a finn pasikkal vagy nőcikkel való csetelés során, az kérdezzen rá a következő szavakra:
ipa, napa, él, hal, ház, kő, meghal, kettő, öt, hat, szív… bár ehhez már nyelvtörténetet is tudni kéne. Szóval semmit nem jelent, ha a kuusi és a hat között látszólag nem láttok hasonlóságot, ha érdekel, szívesen leírom.
Szevasztok!
Mindenki hangoztatja (tisztelet a kivételnek), hogy mi MAGYARok átvettünk szavakat vagy akár nyelvtani tárgyakat is az Urálnál élő állítólagos nyelvrokonainktól. Ezt az emberek többsége elfogadja.
DE: az már szinte eretnekségnek számít ha valaki azt merészeli írni hogy esetleg tőlünk vettek át mindent. Miért olyan lehetetlen hogy a finnugor vagy altáji vagy permi nyelvcsoport egyszerűen csak magyar?? Honnan veszik a bátorságot a mai nagyon okos politikai útmutatóval dolgozó “nyelvtudósok” hogy elvessenek egy ilyen elméletet?? Miért olyan lehetetlen, hogy nem mi vettünk át ott kifejezéseket és/vagy szavakat hanem mi tanítottuk meg az ott élő embereket beszélni vagy ha nem is ennyire drasztikus de legalább fejlesztettük nyelvüket? Honnan tudják hogy a török eredetű szavaink tényleg azok? Ugyanilyen erővel akár lehetnének magyar eredetűek is csak nem mi vettük át tőlük hanem ők tőlünk!!! És miért lehetetlen hogy mi már egy kifejlett és összetett nyelvvel kezdtük meg vándorlásunkat. Aki ezt cáfolja az nem gondol bele abba hogy az ő általa elfogadott elméletben feltételezik hogy akikkel mi találkoztunk azoknak már volt egy kiforrott nyelve. Miért van az hogy a mai “kutatók” mindenképpen egy barbár, senkiházi népnek akar minket beállítani akinek még nyelve sem volt. Szerintem egy olyan mértékű és sikerű vándorlást amit a magyarok produkáltak el sem lehetett volna kezdeni egy igen fejlett és ha nem is kiforrott de összetett és minőségi nyelv nélkül.
Jelöli az angol a az eseteket?
Szevasztok!
Látom, sokan beleestek a téma csapdájába.
Az a baj, hogy a hozzá nem értő emberek nem ismerik az alapjelenségeket, és leegyszerűsítve szemlélik a témát.
Itt nem arról van szó, hogy volt a magyar nép, ami elindult a finnugorok erdejéből, nem tudva beszélni, csak 300 szó erejéig aztán az törököktől, meg az irániaktól megtanult egy arapapagáj szintjén kommunikálni, hogy aztán Európában a szlávok elvégezzék az utolsó simításokat.
Beszélünk egy finnugor népcsoportról, amit valami *mancsa névvel szoktak rekonstruálni, ezen kívül rakás török és esetleg iráni törzsről is. Aztán hirtelen a kazároknál látunk egy madzsar (vagy madzsgar)népet. Na bumm! Az talán azonos a mancsával? Nem, annál is inkább, mert az csak feltételezés. A madzsar az, amiről van adat. És tudjuk azt, hogy főleg finnugor és török szavaink vannak. A törökből is a bolgár-török a lényeges. Most akkor melyik vagyunk, finnugor, vagy török? Tekintve, hogy akkoriban a nép definíciója a törzsszövetség volt (amit ma népnek nevezünk, német találmány az 1800-as évekből) és a törzsszövetségeket lehetett így-úgy alapítgatni. Most nem térnék ki arra, nem is biztos, hogy kompetens vagyok benne, hogy a krónikáinkból hogyan lehet visszakövetkeztetni, ahogy ezek megtörténtek, elvileg még a bolgárokat is meg lehet találni bennük, Belár király személyében. Nem az én elméletem, de ilyen is van. A magyar nép azon forrásnépével tartotta közösnek magát elsősorban, amelynek a hunok is rokonai voltak. Csak éppen saját etnogenezisébe is bevett másokat, úgyhogy válogathatunk felmenők közül. A török nyelvekből nem csak szavaink vannak, hanem igen lényeges grammatikai elemeink is, javaslom a csuvas nyelv vizsgálatát, nem a törökországi törökét, bár nyomokban ott is fellelünk párat. Ezek mellett a finnugor hivatkozások is fedik a valóságot, úgyhogy lehet találgatni. A fent vázoltam dolgok nagyjából hivatalosak, másik elméletet hallhattunk másoktól, arról, hogy a finnugor nyelvcsalád utólag jött létre külön eredetű nyelvekből, amelyek a miénk elődjét vették át. Ez is igaz lehet, ebben az esetben a mancsa rész törlendő, és a nyilat átrajzoljuk, de a lényeg változatlan marad.
A sumérokat meg hagyjuk ki a dologból!
Kik nekünk a sumérok?
Unom, hogy arra kéne büszkének lennem, hogy a sumérok rokonai vagyunk.
Egy: nem vagyunk!
Kettő: NEM ÉRDEKEL!
Legyenek ők büszké arra, hogy a rokonaink!
Ja, hogy ők már kihaltak?
Bocsánat.
Akkor meg kit érdekelnek?
azt egyszerűen én sem tudom felfogni, hogy miért mindig MI vettünk át mindent, MI tanultuk meg…dehát ha azt tanítják az iskolában is(!!), akkor biztos így van(vigyázat, irónia..)
a sumérok meg engem se nagyon érdekelnek, a lényeg nem is az, hogy aaaahh mi a naaaagy sumérok rokonaik lehetünk, inkább az hogy nem kis nomád parasztok voltunk akik mindent innen-onnan lestek el. (remélem)
Fruzsi, mi a baj azzal, ha nomád nagyállattartók voltunk? Az nem jelenti, hogy mindent másoktól lestünk el. Az csak gazdasági formát jelent. A nomádok gyakran igen értelmesek voltak. Érdemes összevetni Európát a nomád népekkel. Vagy mondjuk a kereszténységet a sámánizmussal. A sámánizmusoknál gyakorlatiasab vallások nem léteznek. Így a sámánisták sosem fanatizálhatóak, mint pl. a keresztények és a muszlimok. Csak példa. Én örülök annak, hogy ázsiai nomádoktól származom, és ha jól megvakarjuk a magyar kultúrát életmódot és gondolkodást, még mindig inkább ázsiai mint európai. Mondjuk, ha kivonjuk a dologból a passzív tömeget, akiken nincs mit vakargatni. De ez csak magánvélemény.
A honfoglaló magyarok sok szempontból fejlettebbek voltak, mint a korabeli feudális Európa. Elég megnézni a tárgyi emlékeket: micsoda ötvösművészet! Továbbá valószínűleg a saját rovásírást az emberek jóval nagyobb arányban ismerték, mint nyugaton a latin írást. Az, hogy hadászatilag is fejlettebbek voltunk, talán különösebb bizonyítást sem igényel. A két nagy “történelmi” vereség, Merseburg és Augsburg, arra vezethető vissza, hogy sok helyi nyugati hatalmasság fogott össze, szervezetten léptek fel, és így számbeli túlerőben voltak, amikor megverték (az amúgy győztes portyákról hazafelé tartó) magyar sereget. A nyelvünk alig-alig változott az első nyelvemlékekhez képest; ami különbség mégis van, annak nagy része arra vezethető vissza, hogy magyar hangokat kell latin betűkkel leírni (nyüves gyarló tyúkok…), illetve, hogy akkoriban volt több nyelvjárás, eltérő ejtésekkel, ma pedig ennek alig vannak nyomai.
Mindezt persze nem szabad soviniszta készpénzre váltani, mert felesleges, szánalmas és nevetséges.
És igen, sok szempontból ázsiai nép vagyunk, nyelvünk és nyelvünk logikája alapján legalábbis döntően eltérünk a Nyugattól. (fordítsuk le: “The Matrix has you!” hm? A Mátrixé vagy?)
nem akarok nagyon belefolyni, csak az érdekesség kedvéért: a hét klasszikus honfoglaló törzs nevei (vigyázat nem maga a törzs) közül csak kettő nevezhető finnugor eredetűnek (magyar,nyék) a többi öt (kürtgyarmat, tarján, jenő, kér keszi) nem. Ez most vagy azt jelenti, hogy a magyar és a nyék törzs csatlakozott egy nem finnugor eredetű nagyobb közösséghez, és ott dominánssá vált (és akkor egyrészről büszke ázsiaiak lehetünk, és másrészről a finnugor ősök is komoly katonai-kulturális fölénnyel rendelkezhettek) vagy a finnugor eredetű törzsekre olyan nayg hatással volt a körülöttük élő türk kultúra, hogy még a törzsek nevét is átvették. Ez nem ellesést, csak óriási együttműködést jelent szerintem. Erre a már vitatható összetételű csoportra jöttek még rá a török eredetű kabarok, így már a honfoglalók genetikája sem megfeleltethető az eredeti urálinak, függetlenül attól, hogy a nyelvüknek ehhez nem kellett változnia. Ezekután jött a jólisert rengeteg többi bevándorló, így egy laikusnak sztem nem logikus emgkérdőjelezni a kutatásokat azzal a fölkiáltással, hogy jé, egy oylan nép vagyunk, ami europid, és mégis sok ázsiai jellegzetességet hordoz, emrt ez enm éppen meglepő. ami a szóössszehasonlítókat érinti: könyörgöm. NYelvújítás.
vonat (csak a vonna miatt) : nyalvújított szó, a von igéből képezve (lehetett volna gőzpöfögészeti tovalöködönc is)
anyag (mint alapvető, a mindennapi beszédben használt szó) : a latin materia mintájára képzett szó
egész egysezrűen a nyelv amit beszélünk, nem is lehet hasonló a jelenleg beszélt finnre, az egész rokonság csak annyit jelent, h valamikor, egy nagyon régi és egyszerű változat az volt (pl. az anyagra biztos volt egy korábbi szó, mert olyan alapvető, és mégis, nem tudunk róla – jó ez most lehet egy sarkított példa, de a véleméynem sztem érthető)
gépelési hibákért elnézést
zsolce jókat írt szerintem, és tegyük hozzá, hogy az augsburgi vereség külföldi vereség volt, ahonnan hazazavartak minket, nem pedig bejöttek hozzánk és itt vertek meg minket. Mert ez azért nagy különbség.
Apropó, keleti nyelvi gondolkodás: Matrix’inki olursun=Mátrixé vagy(törökül, szó szerint. Részben más elemekből de ugyanaz az eredmény. Bár a török “ol-” ótörökben “bol-” igető éppen meg is egyezik a magyar “vol-”-lal.)
Valakire reagálásul, aki egyébként nagyon jó gondolatokat írt, csak hát én nem is kívántam “megkérdőjelezni a kutatásokat azzal a fölkiáltással, hogy jé, egy olyan nép vagyunk ami europid mégis sok ázsiai jellegzetességet hordoz”, ez nyilván zsákutca. Ha így jön le, pontosítok: Ugyanazt a tényt sokféleképpen lehet betenni az agyvelőbe, és a mai eleuropanizálódott fogalomrendszer nem biztos, hogy alkalmas erre. Én arra céloztam, hogy a magyar nép gondolkodásmód, nyelv és kultúra szempontjából pont ázsiai, a honfoglalók pedig önazonosság szempontjából is azok voltak, éppen a fentiek miatt, mert az számított a legkevésbé, hogy kinek mi a genetikája, vagy hogy honnan jött egy olyan korban és kultúrában, ahol az identitást a törzsszövetségek határozták meg. Egyébként, akárhogy nézzük, ez ma is igaz: hova teszi a saját múltját a magyar? – Csak keletre. szóval nem az számít (szerintem), hogy melyik törzs volt finnugor és melyik török, hanem hogy mi volt a végeredmény. Azt pedig tudjuk. (A genetikát illetően is a török az uralkodó)
Érdekesség: a mai török ‘türk’ szó, amiből a nyugati nyelvek is átvették a saját “török” jelentésű szavaikat, egy ‘török’, vagy ‘türük’ alakra vezethető vissza. (Kazakul például most is úgy van.) Fura, hogy mi pont ezt használjuk. Mondjuk véletlen is lehet, de szerintem nem az.