Tévhit Bődey János

2006. május 21. vasárnap | Szerző: marinov

126

Nehéz nyelv-e a magyar?

A magyar nyelv elsajátításának nehézségeiről szóló előítéletek tudományosan megalapozatlanok, a tapasztalat egy kicsit mégis igazolja őket – a HVG újságírójának cikke egy sokat emlegetett hiedelemről.


Nehéz nyelv nincs, legalábbis a tudomány ugyanúgy nem foglalkozik az egyes nyelvek könnyebb vagy nehezebb voltának kérdésével, mint – idézi Nádasdy Ádám nyelvészt a cikk szerzője – a biológusok annak kutatásával, vannak-e a többinél éhesebb állatok. Anyanyelvét a világ bármelyik egészséges kisgyereke nagyjából ugyanannyi idő alatt sajátítja el, hiszen az újszülöttek hangképző szervei és agysejtjei egyformán alkalmasak bármely nyelv elsajátítására. Ha lennének nehezebb nyelvek, az érintett vidékeken a gyerekek később kezdenének el beszélni.

A cikkben megszólaltatott nyelvtanár, Szlobodáné Zsengellér Katalin szerint a magyar „nem nehéz, csak más.” A zavaró sajátosságok között előkelő helyen említi az alanyi és a tárgyas ragozást, továbbá az igekötők használatát. Tudni kell, mikor tapadnak az igéhez, és mikor kerülnek távol tőle, de arra is ügyelni kell, hogy a több más nyelvben is meglévő befejezettséget a magyar az igekötőkkel érzékelteti: nem mindegy, hogy “intéztünk” valamit vagy “elintéztük”. A magyarral ismerkedők helyzetét az is megnehezíti, hogy a szavaknak – mint Nádasdy mondja – sok ragozott, képzett alakjuk van.

Az idegen nyelvek nehéz voltát fontolgatva Nádasdy elismeri, hogy tudományos szemmel nézve érdekes kérdés lenne, de valójában a nyelvészek egyelőre nem találtak a többinél “logikusabb” nyelvet. Az viszont sokat segít a nyelvet tanulónak, ha ismerős szavakkal, szabályokkal találja szembe magát. A hollandoknak németül, a lengyeleknek csehül tanulni köztudomásúlag könnyebb, mint nem rokon nyelvet. Természetesen ez is a magyar ellen szól, amely legközelebbi európai rokonától, a finntől is oly régen különvált.

Nehéz megítélni, hogy vannak-e olyan nyelvek, amelyek nem pusztán akkor nehezek, ha távoli nyelvcsaládok ismerői közelítenek hozzájuk. A magyar tárgyas ragozáshoz mérhető egzotikumokkal jó néhány más nyelv is büszkélkedhet. A kínai írásjegyeken túl Nádasdy példái közé tartozik az arab és a héber nyelvnek az a sajátossága, hogy a mássalhangzók hordozzák a szó alapjelentését, a magánhangzók csak árnyalják azt. Így az arabban a k-t-b hangsor az írást jelenti, ezen belül a “kitáb” a könyvet, a “kátib” az írnokot, a “maktab” az irodát. Extra kellemetlenségeket okozhat a nyelvtanulóknak továbbá az angolban a kétféle múlt idő finom megkülönböztetése, az oroszban a folyamatos és a befejezett igealak vagy a német der-die-das, azaz a hímnem-nőnem-semleges nem közismert buktatói.

Épp a nyelvtani nem hiánya viszont a magyartanulás egyik könnyebbsége. Kiss Jenő nyelvész további példákat is sorol a magyar könnyű megtanulhatósága mellett érvelő, 1971-es tanulmányában. Egyszerű – mert túlnyomórészt a kiejtést követi – a helyesírása. A szóhangsúly sem gond: mindig az első szótagon van a nyomaték. Persze ennek az éremnek is két oldala van: a csodálkozó külföldiek eleinte bele is sétálnak abba a csapdába, hogy a magánhangzók ékezeteit hangsúlyjelnek vélik.

Illusztráció: Bődey János

Hírlevél + Facebook + Médiaajánlat:



A cikk szerzője:

Végzettségét tekintve szociológus-közgazdász. Korábban dolgozott az Internettónál és a hvg.hu-nál, jelenleg a HVG Business és HVG Jövő lapok szerkesztője. Kedveli a történelmi és a városi legendákat. Szabadidejében könyveket fal, kosárlabdázik és vörös-fehér focicsapatok fanatikus rajongója.



126 Responses to Nehéz nyelv-e a magyar?

  1. Brain Storming mondja:

    A magyar nyelv éppen annyira logikátlan, mint bármelyik másik
    Brain Storming – 2009.01.11 20:03
    http://bsstudio.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=61188
    A magyar nyelv nem logikusabb, mint a többi, hanem éppen annyira logikátlan, mint bármelyik másik – avagy: Bevezetés a magyar nyelv logikátlanságának és ésszerűtlenségének a világába…

  2. Akitlosz mondja:

    ” OOOOroszok szooooktak úúúúgy beeeeszélni maaaagyarul, hooogy miiiiinden szóóóónak aaaz eeeeelső szóóóótagját haaaangsúlyozzák.”

    MERT ÍGY IS KELL MAgyarul BEszélni.
    MINdig MINden SZÓban az ELső SZÓtag a HANGsúlyos, az IDegen SZAvakban IS. TELjesen EGYértelmű ÉS EGYszerű SZAbály.

    BERlin. KAszinó stb.

  3. Akitlosz mondja:

    “De nekem a francia is kész rejtély, hogy hogy’ tudják kiejteni azt, amit leírnak.”

    Fordítva szerintem jóval nehezebb. Hogy kell leírni amit kiejtenek? :-)
    A francia írás jóval egyértelműbb az angolnál. Hamar meg lehet tanulni, hogy milyen írásmódot, hogy kell kiejteni, következetesen. Akad néhány kivételes ejtés, ami bonyolítja a helyzetet, de nem sok. Pl. Cherchez la femme! (Ejtsd sersé la fÁmm! avagy Keresd a nőt!

    De ha aszondják, hogy szan, akkor az már problémásabb lehet, hogy cent, sans, vagy éppen sang akar-e lenni.

    Szóval nem akkora gond kiejteni az olvasott francia szöveget, ha előtte pár óra alatt megtanulta az ember, hogy mit hogy kell. Angolnál ez kevésbé segít.

  4. Akitlosz mondja:

    Szia fruszt

    A “magyarság eredete” téma az szerintem legalább három különböző téma, melyeknek nem sok köze van egymáshoz, ezért nem is cáfolják/bizonyítják a másik kettőt.

    1. a magyar nyelv eredete
    2. a mai magyar népesség származása
    3. a magyar kultúra eredete

    1. Még mindig a finnugor rokonság tűnik a legvalószínűbbnek. Ha nem, akkor meg türk, több variáció igazából szóba sem jöhet. S természetesen nem kellett egyik népnek sem átvennie a másiktól a nyelvet. Mikor őseink még a finnek őseinek a közelében éltek, ha úgy volt, mondjuk úgy 5000 évvel ezelőtt, akkor még egyik népet sem jellemezték azok a jellegzetességek, amelyek alapján ma egyesek furcsállják a nyelvrokonságot. Pl. a magyar lovas nemzet, a finn meg inkább halász. Ennek semmi köze a nyelvrokonsághoz, és annyira rég még a magyar sem igazán lehetett lovas nemzet.

    2. A magyar lakosság genetikai eredete az már értelemszerűen elsősorban a mindig is itt élt vagy betelepült indoeurópai népességen alapul. Meg voltak itt törökök is 150 évig. A honfoglaló magyarság már mikor jött is kisebbségben volt létszámban és ráadásul ők sem mind voltak magyarok, hanem időközben hozzájuk csapódott, kabarok stb. népek is. A mai magyar népességnek csak igen csekély része lehet olyan, akinek az ősei az Urál vidékén éltek. Ez azonban az első ponttal kapcsolatosan nem bizonyít és nem cáfol semmit.

    3. A kultúrális eredetnél már jóval meghatározóbban a lovas, nomád türk hatások, de ez is inkább csak a három vonatkozás eltérő voltát bizonyítja.

    Időben eléggé eltérő korszak a domináns a három vonatkozásban.

    Nyelvrokonságnál a nagyon kb. 4000-5000 évvel ezelőtti kor, a kultúrális eredet terén az 1000-2000 évvel ezelőtti kor, a genetikai eredet terén pedig inkább csak az utóbbi 1000 év.

    A mai magyar népesség nagy része már 500 évvel ezelőttről sem találna magyar ősöket, nem hogy a honfoglalás előtti korból és még az is hol van ahhoz az időszakhoz képest, amikor a magyarok és a finnek ősei egymás közelében élhettek.

    Az őseik németek, szlovákok, horvátok, románok, zsidók, cigányok, szerbek, horvátok, törökök, jászok, kunok, besenyők, avarok, kabarok meg még a fene tudja mennyiféle népség csak éppen magyarok, pláne finnugorok nem.

    Elég triviális példa, a mai amerikai népesség közül is igen kevesen vannak, akiknek ősei már több ezer éve is amerikaiak voltak, de ennek sem a nyelvrokonságukhoz, sem a kultúrájukhoz nincs sok köze.

    Szóval szerintem három különböző téma, melyeket nem célszerű keverni.

  5. Akitlosz mondja:

    “Hát nem tudom, de szerintem sokféle magyarázata lehet a kérdésnek. Nehogy nekem azt mondja valaki, hogy kínaiul ugyanolyan könnyen tanul meg, mint angolul.”

    Az nagyon attól függ, hogy ki az a valaki, mi az anyanyelve. Ha angollal rokon, akkor biztosan, de ha a kínaival rokon anyanyelvű, akkor meg nem.

    Különben a kínai nyelv tanulásában extra nehézség a rendkívül kacifántos írás.

    Cseteltem kínaival, aztán hogy csillogtassam néhány szavas kínai tudományom megkérdeztem tőlem, hogy a köszönöm az ugye úgy van, hogy sie sie? Erre azt mondja, hogy micsoda, ilyen nincs is a kínaiban, ez nem jelent semmit. Ekkor igencsak elbizonytalanodtam, hogy micsoda tévhitben élhettem egész eddig, úgyhogy megkérdeztem, hogy hát akkor hogy van a köszönöm kínaiaul.

    Azt írja xie xie.

    Ja. Jó.
    Szóval azért a nyelvrokonság mellett az is befolyásolja a nyelvtanulás nehézségét, hogy hasonló ABC-t használ-e a megtanulandó nyelv, vagy teljesen másmilyet.

    Anyanyelvet tanuló kisgyereknek meg ugye tök mindegy milyen nyelvet tanul, az mindegyiknek egyfomrán nehéz/könnyű, nehézség a felnőttként nyelvet tanulóknál van és nagyon nem mindegy az anyanyelv és a tanult nyelv távolsága egymástól, beleértve az írást is.

  6. Akitlosz mondja:

    A sorrendeknél nem csak az emberek neve furcsa sorrendű, hiszen máshol is a cslaádnév szerint teszik ABC rendbe a neveket, holott nem is a családnévvel kezdődik a nevük, meg valóban is nem az utcát kell először tudnia a postának, de az időpont sorrend is a magyarban tűnik a leglogikusabbnak.
    Év hónap nap óra perc másodperc. A legnagyobbtól a legkisebb felé.
    Ehhez képest az angol sorrend már kevésbé logikus, az amerikaiban meg nem tudom mi a logika.

  7. Akitlosz mondja:

    “a honfoglalo 7 torzs nem biztos, hogy azonos etnikumu volt – ha jol tudom volt 3 kabar = rebellis torok koztuk”

    Majdnem jól. A 3 kabar törzs az a hét magyar törzsön felül volt nem belül. De mivel létszámban nem voltak olyan sokan, mint a magyar törzsek, így a három kabar törzset egy törzsnek vették, ami annyit jelent, hogy annyi beleszólásuk volt a dolgokba, mint egy törzsnek és nem annyi, mint amennyi háromnak, azaz így jelentett a 7+3=10 törzs 8 törzset.

    A honfoglaló magyarok között a magyar származásúak aránya úgy 70% lehetett. De még a többiekkel együtt is kisebbségben lehettek a már itt élő népességhez képest.

  8. Akitlosz mondja:

    Az augsburgi vereségnek még voltak más okai is. kommunikációs, szevezettségi hiányosságok a magyar seregtestek között és nem utolsó sorban esett az eső, ami az íjászharcnak nagyon nem kedvez míg a kardozókat jóval kevésbé zavarja.

    A keszi az meg mitől nem finnugor törzsnév? Azt jelenti újmagyarul, hogy kéz. Régen keszi volt a kéz.

    Aki pedig nem kedveli a finneket az kérem vegye fel a legszigorúbb arckifejezését és úgy mondja el az alábbiakat:

    Salivili hipput tupput täppyt
    äppyt tipput hilijalleen.

  9. mo mondja:

    A 80-as évek elején Sinkovits mondta a Humorfesztiválon és még ő is belezavarodott!!!
    Olyan sokszor megkapjuk, hogy a magyar nehéz nyelv.
    Kár, hogy akik ezt mondják, nem értik meg a következő kis verset :

    Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

    Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót.
    Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót.
    Egyes számban kő a kő, többes számban kövek.
    Nőnek nők a többese, helytelen a növek.

    Többesben a tő nem tők, szabatosan tövek,
    Aminthogy a cső nem csők, magyarföldön csövek.
    Anyós kérdé van két vőm, ezek talán vövek?
    Azt se tudom mi a cö, egyes számú cövek?

    Csók – ha adják – százával jó, ez benne a jó.
    Hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve csó?
    Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
    Nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
    Miskolcon, ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden,
    Mire mindezt megtanulod, beleőszülsz idegen.

    Agysebész, ki agyat műt, otthon ír egy művet.
    Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tüvet.
    Munka után füvet nyír, véletlen sem fűvet.
    Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
    Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.

    Több szélhámost lefüleltek,
    Erre sokan felfüleltek,
    Kik a népet felültették,
    Mindnyájukat leültették.
    Foglár fogán foglyuk van.
    Nosza tömni fogjuk.
    Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
    Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.

    Főmérnöknek fáj a feje, vagy talán a fője?
    Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
    Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
    Reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
    Helyes, kedves helység Bonyhád, hol a konyhád
    helyiség.
    Nemekből, vagy igenekből született a nemiség?

    Mekkában egy kába ürge Kába kőbe lövet,
    Országának nevében a követ követ követ.
    Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg s ridegen,
    Néha játszik, nem sajátján, csak idegen idegen.
    Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi,
    Asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
    Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
    Mit válasszon: a Fiatot, fiát vagy a fiúját?

    Ingyen strandra lányok mentek,
    Minden előítélettől mentek,
    Estefelé arra mentek,
    Én már fuldoklókat mentek.

    Eldöntöttem megnősülök, fogadok két feleséget.
    Megtanultam, hogy két fél alkot és garantál
    egészséget.
    Harminc nyarat megértem, mint a dinnye megértem,
    Anyósomat megértem, én a pénzem megértem.

    Hiba mentes mentő vagyok,
    Szőke Tisza partján mentem,
    Díszmagyarom vízbe esett,
    Díszes mentém menten mentem.

    Szövőgyárban kelmét szőnek.
    Fent is lent, meg lent is lent.
    Kikent-kifent késköszörűs
    lent is fent meg fent is fent.
    Ha a kocka újfent fordul: fent a lent és lent is fent.

    Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
    Hagyma lapult kosarában, meg egy adag körözött.
    Fölvágós a középhátvéd. Három csatárt fölvágott.
    Hát belőle vajon mi lesz? Fasírt-é vagy fölvágott?

    Díjbirkózó győzött tussal,
    Nevét írják vörös tussal,
    Lezuhanyzott meleg tussal,
    Prímás várja forró tussal.

    Határidőt szabott Áron,
    Árat venne szabott áron.
    Átvág Áron hat határon,
    Kitartásod meghat Áron.

    Felment – fölment, tejfel – tejföl, …
    Ne is folytasd barátom!
    Első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.

    Magyarország olyan ország, hol a nemes nemtelen,
    Lábasodnak nincsen lába, aki szemes szemtelen.
    A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
    Magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
    Daru száll a darujára s lesz a darus darvas.
    Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
    Gerinces vagy rovar netán a toportyán féreg?

    Egyesben a vakondokok vakond avagy vakondok?
    Hasonlókép helyes lesz a kanon meg a kanonok?
    Némileg vagy nemileg? Gyakori a gikszer.
    “Kedves egesz seggedre!” köszönt a svéd mixer.
    Arab diák magolja: “tevéd, tévéd, téved,
    Merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek.

    Pisti így szól: “Kimosta anyukám a kádat!”
    Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
    Óvodások ragoznak: “Enyém, enyéd, enyé”,
    Nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.

    A magyar nyelv, remélem meggyőztelek barátom,
    Külön leges-legszebb nyelv, kerek e nagy világon.

  10. Ági-abluxirum mondja:

    Azzal azért vitatkoznék, hogy a magyar nyelv alig-alig változott az első nyelvemlékek óta. Nyelvemlék minden szórványemlékünk is, na de enélkül sem teljesen igaz a megállapítás és a szempont, ami alapján ezt írta valaki. Még a 16. században is került a nyelvbe új fonéma, persze a szövegek érthetőek, habár külön foglalkozást igényel azok elolvasni tudása és értelmezése.

  11. Chester mondja:

    Én nagyon büszke vagyok arra, hogy magyarnak születtem és magyarul beszélek. Nem rég olvastam arról, hogy mi a véleményük a külföldieknek a magyar nyelvről. Persze nem egyszerű embereket kérdeztek meg, hanem nyelvtörténészeket, írókat, költőket. Mondjuk az igaz, nem 2007-08-as írókat költőket kérdeztek meg, hanem olyanokat, akik sokkal korábban éltek. Mindenki el vol “ájulva” a nyelvtől. Volt aki azt állította, hogy a magyar nyelv a legősibb nyelv. Sokaknak nagyon tetszett, mert dallamos. Használ kemény mássalhangzóka, ugyanakkor lágyakat is, szemben sz orosszal, ahol a lágy mássalhangzókat használnak.
    Az pedig, hogy a magyar melyik nyelvcsaládba tartozik, sokáig a politika szabta meg. Ha finnugor akkor az “őseurópaiság”, ha türk, meg egyéb, akkor pedig a nagy keleti népekhez csatolnának. Sajnos nem áll rendelkezésre nagyon sok olyan dolog, ami alapján egyértelműen eldönthető a kérdés. Hiszen igaz az, hogy a magyar nagyon sok szót vett át az idők során, de a nyelvtanára hatást alig gyakorolt. Honnan lehet tudni, hogy a finn is ilyen kitartó volt a nyelvtanával szemben? Ennek ellenére én a finnugor elméletet fogadom el.
    Hogy egy nyelv nehéz vagy sem? Minden nyelvnek megvannak az előnyei és hátrányai. Lehet, hogy egy franciának vagy angolnak nehéz lehet a kiejtés, mert a szót különösebb előtanulmányok nélkül is ki lehet ejteni (szemben a franciában). Probléma lehet a magyar ‘a’ hang kiejtése is, mert a magyarban nincsenek reduklát, azaz elnyelt hangok. Sok külföldi azt hiszi, hogy az ékezeket hangsúlyt jelölnek, ezért gyakran eltévesztik, és a azt nyomatosítják, ami ékezettel van írva. Részben igaz az, hogy hangsúlyt jelölnek (lehet, hogy tévedek :D), de jelentés megkülönböztető szerepe is van. (erre most példát nem tudok hozni, de lehet keresni.) E legnagyobb probléma az igekötők és ragok sokasága, ami például az angolban, németben és egyéb más (főleg újlatin) nyelvekben csak nagyon kevés van.
    Fordított viszonylatban: a magyaroknak nehéz megtanulni az elnyelt hangokat, francia szavak kiejtésénél szükségesek előismeretek. Angolban a az ige szemléletek. Mert az angolban nincs 12 igeidő, hanem csak 3, és 4 igeszemlélet + néhány függelék. És akkor még ott van a kötő mód, a magyarban szintén nincs meg.
    Amit sajnálok az az, hogy kivesztek a magyarból a többi múlt idő. Ugyanis használatos volt még egy pár (kb. össz 3-4) múlt idő. Ha azok nem vesztek volna ki, talán lenne egy kis könnyűség a dologban, mert lenne mihez viszonyítani.
    Ettől függetlenül nagyon szeretem az anyanyelvemet. Örülök, hogy ez az anyabyelvem és hogy magyar lehetek.
    Ja és a magyar helyesírás. Szerintem nem olyan nehéz, én el szoktam vele boldogulni. Persze, ez nem azt jelenti, hogy nincsenek hibáim, mert nekem is vannak, ennek ellenére szerintem nem vészes.

  12. Chester mondja:

    “Egy olyan nyelv, mely szilárdan és határozottan fejlesztette magát, matematikai logikával, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos erős hangzatokkal. ”
    “(…)a magyar nyelv egy tömör kődarab, melyen az idők viharai a legcsekélyebb karcolást sem hagytak”
    “Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől. Ez a nyelv a legrégibb, a legdicsőségesebb emlékműve egy nemzeti egyeduralomnak és szellemi függetlenségnek. ” – Sir Bowring John

    Sir Bowring el volt ragadtatva a magyar nyelvtől, és észrevette, hogy születése valahol a történelemelőtti idők homályában tűnik el.

    “A magyar nyelv magyar eredetű. A magyar nyelvet az idők végtelensége szülte. A magyar nyelv szókincsének kilencvenöt százaléka magyar eredetű. Transzcendentális mélységekből – önmagából – eredő ősnyelv… szerkezeti rendszerében is.” – Csőke Sándor

    George Bernard Shaw:
    ” (…)Őszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képtelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszaadni. ”
    “évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem sokkal értékesebb lehetett volna.”
    “Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.”
    “Ehhez képest (s itt bocsánatot kérek a tisztelt Hallgatóságtól) sokszor úgy érzem, hogy a mi angol nyelvünkön a legtöbbször képtelen vagyok a közlendőm belső lelkiismeretem szerinti pontos visszaadásra, és ahelyett, hogy biztosan odatalálnék, ahová akarok, csak járom és járom az utam akörül a szólás-mondásunkban szereplő bizonyos bokor körül. (I am just going and going around the bush.)”

    Remélem meggyőző érvel ;)

  13. Chester mondja:

    Az esetleges hibákért bocsánatot kérek, néha félrenyúlok a billentyűzeten!

  14. Victor Ulman mondja:

    Jakob Grimm német író (1785-1863), aki az első német nyelvtankönyvet szerkesztette, a magyar nyelvről: “A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet”(1820)

    Aki ért németül, az alábbi kivonat: (googleben bővebben)

    Klarheit & Harmonie, die Ungarische Sprache
    Dichter, Germanisten, Romanciers und Forscher über das Ungarische
    Jakob Grimm, einer der Märchenschreiber, der im 19. Jh. Auch das erste deutsche Grammatikbuch verfasst hat, war begeistert:
    „Die ungarische Sprache ist logisch, vollkommen, ihr Aufbau übertrifft jede andere Sprache.“

    Ähnlich der Wiener Sprachforscher N. Ebersberg ebenfalls im 19. Jh.: „Die Struktur des Ungarischen erscheint mir so, als sei sie von einer Versammlung von Linguisten entwickelt worden, damit die Sprache alles Wichtige enthalte – Regelhaftigkeit, Dichte, Klarheit und Harmonie.“

    George Bernhard Shaw sagte bei einem Interview mit dem US-Sender CBS: „Nach dem ich das Ungarische Jahre lang studiert habe, bin ich überzeugt, dass mein Lebenswerk wesentlich wertvoller geworden wäre, wenn ich sie als Muttersprache hätte. Denn mit dieser seltsamen, vor uralten Kräften strotzende Sprache kann man viel genauer die winzigen Unterschiede und geheimen Regungen der Empfindungen beschreiben.“
    Andererseits hätte der große Romancier auch weniger Leser gehabt, denn diese seltsame Sprache verstehen nur wenige Menschen auf der Welt (P.M.).

    Grover S. Kranz, US-amerikanischer Sprachforscher: „Unter allen, bis heute gesprochenen, Sprachen ist Ungarisch die Älteste.”
    Tatsächlich ergeben Sanskrittexte, Wort für Wort in der Originalsatzstellung ins Ungarische übersetzt, genau den ursprünglichen Sinn (P.M.).

    Ole Berglund, schwedischer Arzt und Übersetzer: „Heute, da ich von der Sprachstruktur einiges verstehe, wage ich die Behauptung, die ungarische Sprache stellt die höchste Leistung menschlicher Logik dar.“
    (Quelle: Transsilvania, 40. Jg. 2. Ausg.)

    Die Grammatik ist schlicht, geradeaus. So gibt es keine Geschlechter, was eine gewisse Logik hat. Warum ist ein Tisch männlich und eine Lampe weiblich?

    Die ungarische Sprache ist nicht nur weise, genau, überlegt, Ungarisch ist auch charmant: Die Ungarinnen tragen an ihren Brüsten keine Warzen, sondern Knospen.

    A magyar nyelvet tartom a legtökéletesebb EU nyelvnek.

  15. vogon mondja:

    Csak érdekesség,de ide tartozik,hogy egy törökül jól beszélő ismerősöm szerint a török ragozás egy az egyben ugyanaz mint a magyar.Ez is megérne egy cikket.Szerintem egyébként a magyar vogon eredetű nyelv

  16. dzsulihime mondja:

    Nem igaz, hogy a magyar nyelv szavainak 90%-a magyar lenne, 100-ből kb. 650, másnál csak 460, bár szövegben jobb az arány (nagyon gyakori szavak), bár tény, hogy ez nagy arány. (Bárczi Géza)
    Szerintem a magyar nyelv nehézsége két dologban áll: az egyik az, hogy nagyon sok olyan hang és grammatikai elem van benne, ami sok nyelvben nincs meg. A másik, hogy amikor az ember elkezd magyart tanítani, nagyon hamar beleütközik a bonyolultabb szerkezetekbe, a ragok illeszkedése, a különböző kötőhangok, a rendhagyó tövek és az alanyi és tárgyas ragozás miatt.

  17. -ke mondja:

    Tapasztalatom szerint egy magyarul tanuló idegen anyanyelvű a következő nehézségekkel találja magát szemben:

    a) Bármilyen legyen is az anyanyelve, a magyarban mindig találkozni fog számára idegen hanggal, jóval nagyobb mértékben, mint egy magyar teszem azt a franciában.

    A lágyított mássalhangzókat nem ismerik a nem-szlávok, a kerek magánhangzókat (ö, ü) viszont a franciákkal, németekkel és törökökkel ellentétben a szlávok nem használják.
    Nyugat-Európában csak a franciák tudnak zs-t mondani, de dz-t, dzs-t csak a Balkánon. A cseheknek és a finneknek nem probléma különbséget tenni a magánhangzók hosszúságában, de a többieknek igen. Az “a” hangot csak Ausztria egyes déli részein lehet hallani, máshol nem.

    Mindez természetesen megnehezíti egy kezdő számára a beszélt nyelv fonetikai érthetőségét.

    b) Az urál-altáji eredetű toldalékos szerkezetből adódó morfológiai változatosság sem könnyíti az ettől idegen tanuló helyzetét. Eleinte majdnem lehetetlennek tűnik az írott szövegben olvasott vagy beszédben hallott számtalan változatból levonni a jelentésre valló következtetéseket.
    Ez súlyosbítja az amúgy is meglévő és a finnugor szókincsből származó viszonyítási nehézségeket. Egyszerűen nem tudni, mit és hogyan kell megérteni?

    c) A finnugor nyelvek megértéséhez nem elég semmilyen indoeurópai stílusú, latin behatású nyelvtan. A magyar nyelvtan pontosabban tükrözi a nyelv sajátosságait, de ez önmagában véve még nem nagy segítség, mert a legtöbb itt használt fogalom csak nyelvészek számára érthető.

    Például az irányhármasság magyarul egyértelmű, de nincs megfelelője az indoeurópai nyelvekben, és ezért latin rendszerben elriasztó. Az igekötők fogalma német anyanyelvűeknek még ismert, újlatin nyelvűeknek már nem. Arról nem is beszélve, hogy minden hasonló eszköz használata terjedelmesebb a magyarban, mint más nyelvekben, ahol még esetleg ismerik.

    Ez minden tanuló számára azt jelenti, hogy meg kell küszködnie a generatív szabályok kibogozásának a nehézségeivel. Ha ezen túlteszi magát, akkor hamar rájön magától, hogy a nyelv belső szerkezete egyszerű és logikus, hiszen a generatív szabályok, mint például a magánhangzó-harmónia, könnyen érthetőek.

    Végül is a magyar nyelv ebben hasonlít a programozó nyelvekhez. Csak miután egy élő nyelv, nem tartja magát szigorúan a saját szabályaihoz, néha feláldozván őket a dallamosabb beszéd érdekében.

    Ezért még szerencse is, hogy kevesebb ilyen szabály segítségével alkot sokkal nagyobb változatosságot, mint más nyelv éppen fordítva.

  18. Endre mondja:

    dzsulihime
    Azért valljuk be őszintén, hogy a “100-ből kb. 650″ Nem rossz arány.:-) Sőt…:-)

  19. qvik mondja:

    Kedves Endre!
    De az is lehet, hogy jól tud magyarul írni és beszélni, de rosszul gépírni. Ezzel (evvel? mellik heles?) sokan vannak így. Míg kézzel írtam főképp, nem sok panasz lehetett a helyesírásomra, ezt jól “belémverték” tanáraim. Ám, mióta inkább az ámítógép billentyűit pötyögtetem (ennek ezer oka van, egyik a kényszer, így kérik a beszámolóim, a másik a lustaság, és a többi), már nem jönnek olyan automatikusan az ujjaim végére a helyes formulák, mivel lassabban gépelek, mint írtam valaha kézzel. És egyre több ember akad, kik már eleve így tanulnak írni. Ez is a magyar (és a többi) nyelv változását okozza (fogja okozni?), az elektronikus világ (jobb, mint a globalizmus simán). (Ezt is bbiztos a… kinemondnevűek csinálják).
    Gondolom a “100-ből kb. 650″ is 1000-ből kb. 650 akart lenni.
    Na, most kellene megjelennie lassanként egy evolúciós mutációnak (be szép magyar ez), ami során ujjaink a klaviatúrán jobban túráznak majd.
    Ha pedig a cikkíró anyanyelve a héber lenne/volna, akkor ő is úgy írt egy általa kevésbé ismert (mifelénk ösmert) nyelvről, mint az egyre gyakoribb autodidakta nyelvészek, akik oly jóízű ősmagyar elméletekkel állnak elő, miszerint pl. a sumérok is már magyar nyelven beszéltek, stb.; és a magyar nyelvből vezetnek le például É-amerikai őslakos szavakat (közelebbről meg nem nevezve, hogy melyik “indián” nép nyelvéből, mert amazok is számos törzsre, népcsoportra oszlanak), és számukra a német, angol haus evidens, hogy a magyar házból ered.
    Valóban szép a magyar nyelvünk, és valóban nehéz, még született magyarnak is (bár gondolom egy baszk is így látja a saját nyelvét), de azért azt szinte mindenki megtanulja, hogyan lehet e nyelven ámítani, mellet döngetni, k…a anyázni, zsidózni, stb. Persze, ha mindannyian jól ismernénk más nyelveket – pl. a franciát, angolt, vagy épp a hébert, ami ráadásúl, ha jól tudom, vmi ivrit? vagymi – nos, akkor elolvashatnánk, megérthetnénk más nyelveken is a melldöngetők, anyázók, zsidózók (palesztinozók?) beszédét, s tudnánk, hogy minden nyelv csodás, és alkalmas mások lejáratására, kitalált önigazolásokra, stb.

  20. Névtelen mondja:

    szia qvik
    lehet,hogy kihagytam valamit,de szerintem te vagy az első ezen az oldalon,aki a vallást szóba hozza.zsidózott itt valaki?

  21. Zara mondja:

    Nehéz nyelv-e? Attól is függ kinek. Egy koreainak például lehet, hogy a japán a könnyű nyelv és az angol meg az olasz a nehéz.

  22. Viki mondja:

    Mások a szempontok. A magyar világnézete egyszerűen más, vö.:
    http://sites.google.com/site/tanuljmagyarul20091113/

  23. Ria mondja:

    Elnézést, de ezzel a beírassál nem értek egyet.

    ” Anonymus szerint:
    2009. szeptember 21. hétfő 01:29-kor

    szia qvik
    lehet,hogy kihagytam valamit,de szerintem te vagy az első ezen az oldalon,aki a vallást szóba hozza.zsidózott itt valaki?”

    Igen valóban kihagytál, vagy inkább nem olvastál figyelmesen.
    Senki nem említette eddig a vallást. Zsidózni sem zsidóztak.
    Gondolom ezt értetted félre.

    “Valóban szép a magyar nyelvünk, és valóban nehéz, még született magyarnak is (bár gondolom egy baszk is így látja a saját nyelvét), de azért azt szinte mindenki megtanulja, hogyan lehet e nyelven ámítani, mellet döngetni, k…a anyázni, zsidózni, stb. Persze, ha mindannyian jól ismernénk más nyelveket – pl. a franciát, angolt, vagy épp a hébert, ami ráadásúl, ha jól tudom, vmi ivrit? vagymi – nos, akkor elolvashatnánk, megérthetnénk más nyelveken is a melldöngetők, anyázók, zsidózók (palesztinozók?) beszédét, s tudnánk, hogy minden nyelv csodás, és alkalmas mások lejáratására, kitalált önigazolásokra, stb.”

    Szerintem ez csupán egy felsorolás volt

  24. Ria mondja:

    Tapasztaltam, hogy a kínaiak elég nehezen tanulnak meg franciául vagy angolul, de mivel hihetetlenül szorgalmas és elszánt népek, mégis csak megtanulják.
    Viszont magamról ugyan ez nem mondható el. Én úgy érzem, képtelen lennék arra, hogy megtanuljam a kínai nyelvet. Írni meg végképp nem.
    Ha hallok beszélgetni 2 kínait, nekem olybá tűnik, mintha csak magánhangzókat mondanának.
    A francia nyelvről az a véleményem, hogy grammatikailag nehéz ( de ezt már más is említette itt) kimondani nem tartom nehéznek. Mégis vannak szavak a franciában, amit szerintem csak francia anyanyelvű tud kimondani. /Vagy sokáig kellene gyakorolni./

    A magyar nyelv: használjuk a ty, gy, ny, zs. vagyis a kettős betűket, ezek kiejtése más nyelvűeknek nehézségeket okoznak. Mint nekem azok a bizonyos francia szavak, amiket torokból kell-ne kiejteni, ahhoz, hogy érthető is legyen.
    Persze ezt is csak gyakorolni kell. Aki más nyelvet akar megtanulni, annak elsősorban a nyelvtant kell megértenie. Nekem a magyar tűnik logikusnak szórendileg, viszont a francia logikátlannak.

  25. Sziasztok !Ujgurul szeretnék konyha nyelvi szinten tanulni. Megköszönném segítségét aki ebben elérhetöséget adni !!!! gyorgyeskulics@t-email.hu

  26. lütyő mondja:

    Egy-egy nyelv megtanulása lehet nehéz, vagy könnyü- ez másodrendü kérdés.Az elsődleges a szellemi gondolkodás, majd beszédes megfogalmazása. Jellemző a magyarságra, hogy kiváló szellemi képességű embereket adott a világnak, mégsem jellemző rájuk a nyelvtudás. Mert másképpen jár az agyunk, mint más népeké. Ha elfogadjuk, hogy elsődleges a gondolat, aztán a beszélt nyelv, végül az irásbeliség, akkor bizony nagyon nehéz megtanulnunk egy idegen nyelvet, ha a magyarokat magyarok tanitják angolra, oroszra, vagy egyébre.Egy magyar nyelvtanár észjárása nem tud azonosulni egy mondjuk texasi ember gondolatvilágával.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Back to Top ↑

Ezt olvastad már?

Nyerjetek!

Legendavadászat című könyveket ajánl fel a hvg.hu nyereményjátéka két legjobb, és két legrosszabb tippelőjének. Legendatotó Jacko, Feró és a Titanic...

Close