Tévhit Bődey János

2006. május 21. vasárnap | Szerző: marinov

126

Nehéz nyelv-e a magyar?

A magyar nyelv elsajátításának nehézségeiről szóló előítéletek tudományosan megalapozatlanok, a tapasztalat egy kicsit mégis igazolja őket – a HVG újságírójának cikke egy sokat emlegetett hiedelemről.


Nehéz nyelv nincs, legalábbis a tudomány ugyanúgy nem foglalkozik az egyes nyelvek könnyebb vagy nehezebb voltának kérdésével, mint – idézi Nádasdy Ádám nyelvészt a cikk szerzője – a biológusok annak kutatásával, vannak-e a többinél éhesebb állatok. Anyanyelvét a világ bármelyik egészséges kisgyereke nagyjából ugyanannyi idő alatt sajátítja el, hiszen az újszülöttek hangképző szervei és agysejtjei egyformán alkalmasak bármely nyelv elsajátítására. Ha lennének nehezebb nyelvek, az érintett vidékeken a gyerekek később kezdenének el beszélni.

A cikkben megszólaltatott nyelvtanár, Szlobodáné Zsengellér Katalin szerint a magyar „nem nehéz, csak más.” A zavaró sajátosságok között előkelő helyen említi az alanyi és a tárgyas ragozást, továbbá az igekötők használatát. Tudni kell, mikor tapadnak az igéhez, és mikor kerülnek távol tőle, de arra is ügyelni kell, hogy a több más nyelvben is meglévő befejezettséget a magyar az igekötőkkel érzékelteti: nem mindegy, hogy “intéztünk” valamit vagy “elintéztük”. A magyarral ismerkedők helyzetét az is megnehezíti, hogy a szavaknak – mint Nádasdy mondja – sok ragozott, képzett alakjuk van.

Az idegen nyelvek nehéz voltát fontolgatva Nádasdy elismeri, hogy tudományos szemmel nézve érdekes kérdés lenne, de valójában a nyelvészek egyelőre nem találtak a többinél “logikusabb” nyelvet. Az viszont sokat segít a nyelvet tanulónak, ha ismerős szavakkal, szabályokkal találja szembe magát. A hollandoknak németül, a lengyeleknek csehül tanulni köztudomásúlag könnyebb, mint nem rokon nyelvet. Természetesen ez is a magyar ellen szól, amely legközelebbi európai rokonától, a finntől is oly régen különvált.

Nehéz megítélni, hogy vannak-e olyan nyelvek, amelyek nem pusztán akkor nehezek, ha távoli nyelvcsaládok ismerői közelítenek hozzájuk. A magyar tárgyas ragozáshoz mérhető egzotikumokkal jó néhány más nyelv is büszkélkedhet. A kínai írásjegyeken túl Nádasdy példái közé tartozik az arab és a héber nyelvnek az a sajátossága, hogy a mássalhangzók hordozzák a szó alapjelentését, a magánhangzók csak árnyalják azt. Így az arabban a k-t-b hangsor az írást jelenti, ezen belül a “kitáb” a könyvet, a “kátib” az írnokot, a “maktab” az irodát. Extra kellemetlenségeket okozhat a nyelvtanulóknak továbbá az angolban a kétféle múlt idő finom megkülönböztetése, az oroszban a folyamatos és a befejezett igealak vagy a német der-die-das, azaz a hímnem-nőnem-semleges nem közismert buktatói.

Épp a nyelvtani nem hiánya viszont a magyartanulás egyik könnyebbsége. Kiss Jenő nyelvész további példákat is sorol a magyar könnyű megtanulhatósága mellett érvelő, 1971-es tanulmányában. Egyszerű – mert túlnyomórészt a kiejtést követi – a helyesírása. A szóhangsúly sem gond: mindig az első szótagon van a nyomaték. Persze ennek az éremnek is két oldala van: a csodálkozó külföldiek eleinte bele is sétálnak abba a csapdába, hogy a magánhangzók ékezeteit hangsúlyjelnek vélik.

Illusztráció: Bődey János

A maffiózónak csak egy telefon
Nyerjetek!

Hírlevél + Facebook + Médiaajánlat:


126 hozzászólás ehhez: Nehéz nyelv-e a magyar?

  1. Zara mondja:

    Nehéz nyelv-e? Attól is függ kinek. Egy koreainak például lehet, hogy a japán a könnyű nyelv és az angol meg az olasz a nehéz.

  2. Viki mondja:

    Mások a szempontok. A magyar világnézete egyszerűen más, vö.:
    http://sites.google.com/site/tanuljmagyarul20091113/

  3. Ria mondja:

    Elnézést, de ezzel a beírassál nem értek egyet.

    ” Anonymus szerint:
    2009. szeptember 21. hétfő 01:29-kor

    szia qvik
    lehet,hogy kihagytam valamit,de szerintem te vagy az első ezen az oldalon,aki a vallást szóba hozza.zsidózott itt valaki?”

    Igen valóban kihagytál, vagy inkább nem olvastál figyelmesen.
    Senki nem említette eddig a vallást. Zsidózni sem zsidóztak.
    Gondolom ezt értetted félre.

    “Valóban szép a magyar nyelvünk, és valóban nehéz, még született magyarnak is (bár gondolom egy baszk is így látja a saját nyelvét), de azért azt szinte mindenki megtanulja, hogyan lehet e nyelven ámítani, mellet döngetni, k…a anyázni, zsidózni, stb. Persze, ha mindannyian jól ismernénk más nyelveket – pl. a franciát, angolt, vagy épp a hébert, ami ráadásúl, ha jól tudom, vmi ivrit? vagymi – nos, akkor elolvashatnánk, megérthetnénk más nyelveken is a melldöngetők, anyázók, zsidózók (palesztinozók?) beszédét, s tudnánk, hogy minden nyelv csodás, és alkalmas mások lejáratására, kitalált önigazolásokra, stb.”

    Szerintem ez csupán egy felsorolás volt

  4. Ria mondja:

    Tapasztaltam, hogy a kínaiak elég nehezen tanulnak meg franciául vagy angolul, de mivel hihetetlenül szorgalmas és elszánt népek, mégis csak megtanulják.
    Viszont magamról ugyan ez nem mondható el. Én úgy érzem, képtelen lennék arra, hogy megtanuljam a kínai nyelvet. Írni meg végképp nem.
    Ha hallok beszélgetni 2 kínait, nekem olybá tűnik, mintha csak magánhangzókat mondanának.
    A francia nyelvről az a véleményem, hogy grammatikailag nehéz ( de ezt már más is említette itt) kimondani nem tartom nehéznek. Mégis vannak szavak a franciában, amit szerintem csak francia anyanyelvű tud kimondani. /Vagy sokáig kellene gyakorolni./

    A magyar nyelv: használjuk a ty, gy, ny, zs. vagyis a kettős betűket, ezek kiejtése más nyelvűeknek nehézségeket okoznak. Mint nekem azok a bizonyos francia szavak, amiket torokból kell-ne kiejteni, ahhoz, hogy érthető is legyen.
    Persze ezt is csak gyakorolni kell. Aki más nyelvet akar megtanulni, annak elsősorban a nyelvtant kell megértenie. Nekem a magyar tűnik logikusnak szórendileg, viszont a francia logikátlannak.

  5. Sziasztok !Ujgurul szeretnék konyha nyelvi szinten tanulni. Megköszönném segítségét aki ebben elérhetöséget adni !!!! gyorgyeskulics@t-email.hu

  6. lütyő mondja:

    Egy-egy nyelv megtanulása lehet nehéz, vagy könnyü- ez másodrendü kérdés.Az elsődleges a szellemi gondolkodás, majd beszédes megfogalmazása. Jellemző a magyarságra, hogy kiváló szellemi képességű embereket adott a világnak, mégsem jellemző rájuk a nyelvtudás. Mert másképpen jár az agyunk, mint más népeké. Ha elfogadjuk, hogy elsődleges a gondolat, aztán a beszélt nyelv, végül az irásbeliség, akkor bizony nagyon nehéz megtanulnunk egy idegen nyelvet, ha a magyarokat magyarok tanitják angolra, oroszra, vagy egyébre.Egy magyar nyelvtanár észjárása nem tud azonosulni egy mondjuk texasi ember gondolatvilágával.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Back to Top ↑

Olvasd el ezt is:

Nyerjetek!

Legendavadászat című könyveket ajánl fel a hvg.hu nyereményjátéka két legjobb, és két legrosszabb tippelőjének. Legendatotó Jacko, Feró és a Titanic...

Close