Agykihasználtság

Az agy továbbra is számtalan kérdés és legenda forrása. A legközismertebb és ma is úton-útfélen hangoztatott darab, miszerint agyi kapacitásunk alig tíz százalékát használjuk. Valóban így van ez? Pontosan mit is mérünk ezzel a tíz százalékkal?




A tudós, sőt, kicsit is a pozitivista hozzáállás szerint gondolkodó számára persze a felvetés is teljes képtelenség. A tudomány tényeken alapul, a természettudományok reprodukálható kísérletekkel is igazolható adatokkal dolgoznak. Ha így közelítünk a felvetéshez, azonnal sereg kérdés pattan elő. Pontosan mit is mérünk, mit jellemzünk ezzel a tíz százalékkal? Az agyi működések mely funkcióját? Hogy mérjük meg azt, milyen egzakt, kísérletes módszerrel? Mit jelentene ehhez képest, mondjuk, a 40 százalék? Amíg ez meg nem határozzuk, addig nem tudjuk lemérni. Amíg lemérni nem tudjuk, összehasonlítani sem tudjuk. És még ha valamikor meg is válaszolná valaki e kérdéseket, hogyan utazna vissza az időben, megmérni Einsteinnél?

Újabb könyv fejezet, szabadon olvasható az Origo portálján:

Agy nélkül, tisztán, szabadon



Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!





Megosztások: , Megosztom az iWiW-en



Kapcsolódó anyagok:

43 hozzászólás

  1. Rommel szerint:

    tehát hiába teszem fel a “Hány gigás az agyunk?” kérdést, nem kapok rá választ?:)

  2. monomanoo szerint:

    úgy gondolom, h a 10% arra vonatkozik, h az agykapacitásunk 10%-t használjuk fel pl. tanulásra, adatok elraktározására. a többi pedig az életfunkciók fenntartásával van elfoglalva. gondolom én. lehet butaság.

  3. Süsü szerint:

    Szerintem inkább arról van szó, hogy kb. az agy működésének ~10%-ával vagyunk nagyjából tisztában, vagy egyszerre ~10% az, ami aktivitást mutat. (Mint a könyvtárban. Ott is a könyvek csak x%-át olvassák *egyszerre*.)

  4. Gacsályi Attila szerint:

    ÁLLÍTÓLAG vannak vízfejű(beteg) emberek,3g működő agysejttel.A pasik normálisan működnek.Ez 2 ezrelék.

  5. rd szerint:

    öö minek kell megfejtetlen urban legendákról írni?

    ráadásul mi értelme van ha a lényeg odaát a linkben van, ez a site valamiféle linkcenterré változik vagy mi

  6. UL szerint:

    rd, minden UL megfejtetlen bizonyos szinten. Azért mi írnánk róluk a jövőben is.

  7. pasztosanyi szerint:

    nagyon szeretnék csatlskozni, valamint egy saját honlapotde többszöri regisztráció után sem sikerültkérem,havalaki tud szíveskedjék segíteni
    tisztelettel:Pásztó Sándor

  8. rd szerint:

    UL: frappáns:) csak azért szólaltam fel mert eddig az összes bejegyzésetek analitikus pontosságal leírta majd cáfolta az adott UL-t.

  9. Névtelen szerint:

    Ez a 10% nem a szürke- és fehérállomány aránya? Nem innen jön a felvetés?

  10. pec szerint:

    “A legenda kitalálójának és védelmezőjének javasoljuk, gondolja végig, ha felajánlanának neki annyi pénzt, amennyit csak elkölteni képes, cserébe mutasson rá, agyának melyik kilencven százalékát operálhatjuk ki, vajon elfogadná-e az ajánlatot. Elgondolkozhatunk azon is, vajon milyen gyakran közöl a média olyan híreket, melyben valaki fejbe lövi magát, de könnyedén túléli, hisz a haszontalan kilencven százalékot érte a találat?”

    Nemtom, ilyen későn, kapok-e választ a kérdésemre, de vmelyik nap ezzel kapcsolatban eszembe jutott valami. Egyszer láttam a képládában egy srácot, akit véletlenül fejbelőttek, amitől erősen szilánkosra tört a koponyacsontja elég nagy része, és ez károsította az agyát is, amiből ki kellett műteni kb. a 80%-át, de ő utána ugyanolyan simán matekozott, mozgott, beszélt, mint előtte. Mutatták is, hogy nézett ki a plasztikai műtét előtt, és erősen ki votl az agya.
    Akkoriban még elég fiatal voltam, a cikk kapcsán jutott az eszembe. Szóval akkor ezzel kapcsolatban mi van? Úgy higgyem el, mint amit Frei Tomi mond?

  11. ak szerint:

    Ezt ne úgy képzeld el, hogy pl csak a jobb hátsó rész használja, hanem az agysejtek kb ennyi %-a dolgozik (az egész agyban)

  12. pec szerint:

    Én nem úgy képzelem, de a gyerek sztorija hasraejtő…

  13. nevemen szerint:

    nem ismerjuk csak a sejtfunkciókat, az hogy mit miért az még nagyon nem, de ha én egyszerűen képzelem el akkor az agy egy rendszer , olyan mint egy motor. Inkább elektromos, mert ugye több áramot találni arra mint benzint…
    Szal ez a tíz százalék biztos valami nyugalmi hejzetre vonatkozik, egy alapfordulatszámra, amit valamennyire magunk is fel tudunk pörgetni, de nem foroghat folyamatosan a piros tartományban, mert akkor lesülne…

  14. Kondy szerint:

    EGyszer hallgattam egy agykutató előadását! Valaki feltette neki azt a kérdést, hogy az egyunk hány százalékát használjuk? Einstein szerint 10-et.
    Azt előadó err azt mondta, hogy Einstein okos ember volt, de nem agykutató. Ő azzal egészítené ki a mondatot, hogy egyszerre!

  15. Anyu szerint:

    Lehet, hogy a maradék 90% más célokat szolgál. Talán semmit sem. Egy dolog azonban biztos: a sex mindenütt ott van. A polcon a fiókban és kanálisban is. Lehet, érdemes lenne elgondolkozni azon is, hogy melyik oldalról nézzük a történéseket, és ha már a passzívot választottuk, meddig lehet még elvegetálni ebben a lábvízben. Ez a jó a netben: szabadon lehet orbitális marhaságokat irkálni anélkül, hogy valaki megfedne. Bár lehet, hogy gynapon valaki számonkéri majd. Talán a nagy szem tulajdonosa.

    http://www.urbanlegends.hu/2005/01/21/isten-szeme/

  16. buci maci szerint:

    Aham. Szóval a nem tudatos részt nem is használjuk? Vagy a nem tudatos rész még lejönne a 10%-ból :) ? Akkor mennyi állandóan használt tudatos rész lenne, kb 5% :) ? Akkor minek kéne ekkora súlyú fehérjedarab? Esetleg hogy pontosíthatnánk- szerintem- az agy kapacitásának csak 10%-át használjuk ki, hisz agyunk elvileg képes lenne sokkal több dologra, csak nincs elég időnk ahhoz hogy az összes téren kihasználjuk agyunkat. Pl. ki tudja elég kifinomultan az összes izmát használni? Meg hát franc tudja mennyi kihasználatlan területe van agyunknak?

  17. zerge szerint:

    egyébként nem is tíz hanem sokkal kevesebb, csak a szuperintelligens zsenik közelítik az agykapacitásuk(három!) 3%-át.

    és hogy hol lehet a maradék 97%?
    gondoloj csak bele például hogy emlékszel-e még a másodfokú egyenlet megoldóképletére, vagy a gőgösgúnárgedeonra amit fel kellett mondani elsőben.
    pedig elrakhattad volna jól is,hogy bármikor elő tudd szedni. de felesleges volt úgy trenírozni az agyad hogy megmaradjon benne minden, ezért lustaságból elfelejted az olyan dolgokat amit nem kellett gyakran “elővenni”.
    de ha minden nap gondolnál a már megszerzett ismeretekre, a másodfokúra, a mosómasára, a picasso kiállítás képeire, epoxy műgyanta szagára, hogy kell 3as fonatot készíteni, mennyi a kén olvadásipontja, mit mondott dolph lundgren az egyik nagysikerű filmjében mielőtt megölte a főgonoszt,az alsós osztályfőnököd telefonszámát ami még hatjegyű.
    ha mindent igyekeznél fejben tartani egyre jobban használnád ki az agyad, és szerintem belférne bárkinek a fejébe ennyi minden.
    ehelyett csak arra gondolunk hogy föl kell hivni még portást hogy visszamegyek mert bent maradt laptop,gyereket elhozni az oviból,öltönyt a tisztítóból,megtankolni, bevásárolni,csekket befizetni,aztán jó film lesz este a tvben, aztán holnap is csak ilyenekre kell gondolnunk, és minden rendben lesz.aztán meg fel vagyunk háborodva hogy “miaz hogy csak a 10%ot használunk???!! annyi dolgom van,azt se tudom hol áll a fejem..”

  18. zerge szerint:

    egyébként nem is tíz hanem sokkal kevesebb, csak a szuperintelligens zsenik közelítik az agykapacitásuk(három!) 3%-át.

    és hogy hol lehet a maradék 97%?
    gondoloj csak bele például hogy emlékszel-e még a másodfokú egyenlet megoldóképletére, vagy a gőgösgúnárgedeonra amit fel kellett mondani elsőben.
    pedig elrakhattad volna jól is,hogy bármikor elő tudd szedni. de felesleges volt úgy trenírozni az agyad hogy megmaradjon benne minden, ezért lustaságból elfelejted az olyan dolgokat amit nem kellett gyakran “elővenni”.
    de ha minden nap gondolnál a már megszerzett ismeretekre, a másodfokúra, a mosómasára, a picasso kiállítás képeire, epoxy műgyanta szagára, hogy kell 3as fonatot készíteni, mennyi a kén olvadásipontja, mit mondott dolph lundgren az egyik nagysikerű filmjében mielőtt megölte a főgonoszt,az alsós osztályfőnököd telefonszámát ami még hatjegyű.
    ha mindent igyekeznél fejben tartani egyre jobban használnád ki az agyad, és szerintem belférne bárkinek a fejébe ennyi minden.
    ehelyett csak arra gondolunk hogy föl kell hivni még portást hogy visszamegyek mert bent maradt laptop,gyereket elhozni az oviból,öltönyt a tisztítóból,megtankolni, bevásárolni,csekket befizetni,aztán jó film lesz este a tvben, aztán holnap is csak ilyenekre kell gondolnunk, és minden rendben lesz.aztán meg fel vagyunk háborodva hogy “miaz hogy csak a 10%ot használunk???!! annyi dolgom van,azt se tudom hol áll a fejem..”

  19. CaLiDoR szerint:

    Feltennek egy kerdest
    10 bittel megtudjuk erteni 10 bit mukodését?

    akkor miert gondoljuk hogy agyunkkal megertjuk agyunk mukodeset?

    ez igazibol a mesterseges inteligenciara vonatkozik
    de gondoltam beirom:)

  20. béjla szerint:

    Zergéé tetszik. valami hasonlón gondolkodtam én is. meg hogy a agyunk kapacitásának a sok sok százaléka nem is a gondolkodásról szól, hanem látás, hallás, egyensúly, készségek és képességek, amelyek mind külön modulokat képeznek. úgyhogy nem is akarok a dolph lundgrenre gondolni, amikor ma még egyensúlyozni is kell:)

  21. András szerint:

    19: a komplexitás arányosan növekszik a bitek számával? Ezermilliárd bit segítségével meg tudjuk érteni ezermilliárd bit működését? vagy ezermilliárd bit százmilliárdszor komplexebb, mint tíz bit?

  22. dez szerint:

    Az agy különböző területeinek aktivitása rég óta többféleképp is mérhető… Sokak agya épp hogy dereng, másokéban már pislákol valami…

  23. dez szerint:

    Ja, és egyébként azt is lehet mérni, mennyi agysejtet tudunk tudatosan összehangolni egy adott cél érdekében.

  24. Szacsi szerint:

    Néhányan tanulnak egy csomót, végigtanulják az életüket, van aki meg a Mónika show előtt punnyadva sörözik/cigizik és eszi a nokedlis pörköltet.
    Szerintem nem egyezik a két személy agyi leterheltsége. :-D

  25. rev szerint:

    érdekes. van a témával kapcsolatban ujabb eredmény?
    amikor azt mondják, elitta az eszét, akkor miért nem a “fölös” 90-97 % pusztul? vagy miért nem kezdjük használni azt a részt, ami megmaradt az etil pusztitása után? spéci kis kütyü az agy, az tuti.

  26. thcr szerint:

    “A tudós, sőt, kicsit is a pozitivista hozzáállás szerint gondolkodó számára persze a felvetés is teljes képtelenség. A tudomány tényeken alapul, a természettudományok reprodukálható kísérletekkel is igazolható adatokkal dolgoznak.”

    szvsz ez itt a lényeg az egészben, egyáltalán a kijelentés, miszerint valaki jól megmondja a frankót, hogy pontosan hány százalékát használjuk agyunknak, elvi baromság. semmilyen módszer nem létezik amivel pontosan le lehetne írni, hogy hány százalékról van szó. megmondhatnánk hogy hány százalékban észlelünk pl. elektromos aktivitást, csak semmi teteje nem lenne, lévén hogy nem vagyunk tisztában vele, hogy agyunk aktiviktása egyenlő-e az általunk észlelhető elektromos aktivitással, vagy netán van még ott más történés is.
    a csavar az egészben az, hogy ismerünk vízfejű tudóst is, meg egyebeket, akiknek agytérfogatuk töredéke az átlag emberének, ennek ellenére valahogy mégis tudós lett belőlük. a probléma inkább az, hogy a töredéknyi agyméretű ember képes az egész életét tudósként leélni olyan értelmi szinten, hogy az senkinek nem tűnik semmilyen szempontból sem átlagon alulinak (nyilván ez részben feltételezés), valamint halála után kiderül róla hogy mondjuk tized akkora agya volt. ez felveti azt a kérdést, hogy annak, hogy a tizedakkora agyméret el tudja látni minden funkcióját a nála tízszer nagyobbnak, feltétlenül következménye-e az a feltevés, hogy tízszer akkora agy tulajdonában is a teljesnek csupán 10%-ára van szüksége az “átlagos” embernek ahhoz, hogy átlagos lehessen.
    nyilván nagyon sok minden van amiről még nem tudunk (újfent lapoztunk egyet a közhelyszótárban), olyan folyamatok amiket nem ismerünk, de ettől még léteznek. az agyam meg nyilván nem azért akkora, hogy legyen még egy pár deka fehérje a fejemben, és ne fújjon el a szél, hanem mert van valami funkciója. vagy nemrégen (maximum pár ezer éve) volt, és még nem volt ideje kikopni az evolúció során.

  27. Human Shields szerint:

    Üdv!
    tetszettek volna felvételizni bioszra és a sikeres anatómia vizsga után 1. év végén minden másból kizuhanni:P:)
    Na most nézzük az agykérget ahol sejtoszlopok működnek (ill. ha nagyon kell a kisagyat ahol sávok). Képzeljétek el úgy (felülnézetben) mint az egymás melletti méhsejteket.
    Ha és ameddig az 1ik sejtoszlop aktív, a körülötte levőket gátolja, ha “kifárad”, egy szomszédos oszlop átveszi a helyét, aktív állapotba kerül és szintén gátolja a szomszédai működését. Ez így OK?
    Ha egyszerre működne minden agyi idegsejt: 1. hamar lemerülne az egész agy (tizedmp-k alatt), továbbá ha a testi funkciókat nézzük elég érdekes állapotot lehetne elérni: nem lenne kilégzés mert a légzőizmok beidegzése aktív maradna, rángógörcs az összes mozgató beidegzés miatt, hányás (ui. az agytörzsben ennek is van központja), ha mindez lehetséges lenne. A belső szervek se működnek mert a szimpatikus és paraszimpatikus vegetatív rendszer is egyszerre lenne aktív, és akkor még nem is beszéltünk az érzékszervekről és a fájdalomérzésről. MIndez tizedmp-ig, utána sokáig megint semmi, hát ez a híres agyonreklámozott 100%-os egyidejű kihasználtság.

    Fejlövés, agyvérzés stb utáni felépülés: ritka esetben, ha a sérülés miatt nem esik ki életfunkció ill. a sérülés mértéke kicsi (pl. JFK koponyáján hátul gyakorlatilag nem is volt csont az utolsó lövéstől, az agyából el tudjátok képzelni mi maradt, tehát már akkor menthetetlen volt).
    Az h vki újratanul járni, beszélni stb. amiatt van h az idegsejtek közti akpcsolatok alakulhatnak az élet folyamán, nincs “kőbe vésve” a sejtkapcsolatszintű felépítés. Ilyenkor egész egyszerűen a megmaradó sejtek nyúlványai rendeződnek át.
    Természetesen az agykéregben vannak aktívabb és kevésbé aktív területek, de a kevésbé aktívakban is van sejtszintű működés, memóriatárolás (fehérjék formájában), részletekről agyászt v molekuláris biológust kérdezzetek.
    Vízfej: a szokásosnál kisebb születéskori agytérfogat miatt az agyfolyadék nem kerül felhasználásra, nem kerül vissza a rendes keringésbe ahnem a koponyatető alatt felhalmozódik. Persze ebből is vannak csodás felépülések, pl. egy amerikai kislány a 70-es évek végén akinek a CT alig mutatott ki agyat, és egy pumpával kellett az agyfolyadékot a gyomrába juttatni hogy ne halmozódjon fel, 5 éves korára simán behozta a kortársait. (A konkrét sztorira nevekkel, dátumokkal, helyszínekkel nem emléxek, aki tudja írja meg)
    Azért megnéznék akárkit akinek kimetélik az agya 80%-át és sakkzseni lesz — ilyenkor már max 1 valami lehet: koporsóbelső. A csontszilánkokat meg ki lehet szedni rendesen, csinálják is. (Ez a sztori kb olyan mintha vkinek tüske menne az ujjába és erre amputálni kéne a karját, vállból.) Azon kívül fejlövés és fejlövés között is van különbség. (Nem úgy mint pl. a Sniper Elite-ben ahol a tiszt orra hegyét eltalálod és már halott:D)
    Mára ennyi, részvétem annak akinek sokáig tartott végigolvasni de rövidebben nem lehet.

  28. kincses szerint:

    “…resting, and unstimulated states, 70%–80% of brain energy consumption is devoted to the same glutamate/glutamine neurotransmitter signaling as are the small percentages stimulated by tasks.”

    Shulman RG (2001) Functional imaging studies: linking mind and basic neuroscience. Am J Psychiatry 158:11-20.

    A szerzo az agy mukodesek nemzetkozi hiru kutatoja.

  29. Bela szerint:

    Sajnos ilyen mezei halandó, mint a többség soha nem fogná fel, csupán nagyon felületesen az agy működését (még ha vmi nagyon okos kobak rájönne erre-arra).
    Amúgy az emberek agya az állatokéhoz képest arányaiban (bár nem néztem utána) de 10%-nál nagyobb lehet és nem hiszem, hogy véletlenül. Az hogy később ez az elvileg kihasztnáltság nőne – a média butító hatása miatt csekély- lásd sokminden itt az oldalon ;)

  30. Szlama Dávid szerint:

    Ahogy itt olvasgattam, hogy mit írkáltok egymásnak, eltűnődtem, hogy miként is használjuk az agyunkat.Valaki azt mondja, hogy 10%-át, valaki azt, hogy 3%-át…És ha ez igaz is, mi van a mardék 90-97%-kal?:P Nem hiszem, hogy egyéb szervrendszeri feladatok ellátására használnák ennyi százalékot.Olvastam, hogy amikor a jobb kezünkel megérintjük a bal térdünket, ill. fordítva, akkor olyan agyi részeket aktiválunk amit semmire sem használunk a közéletben, sőt még az iskolákban sem.Én nemsokára leszek 15, és nem tudom h valyon igazak-e ezek a feltételezések az agyi működésről. Viszont ha igazak, akkor szeretném minnél elöbb kihasználni a lehetőségimet!

  31. robin szerint:

    Szerintem olyan ez, mint a számítógép (vajh, miről is mintázták?). Az agy 3-5-7-10 százaléka az éppen futó programok, szolgáltatások sokasága, vagy a flashmemória/pagefile/RAM… a maradék 95-97% a “rendszer üresjárati folyamata” (ami, most néztem a feladatkezelőmet, pont szimulálja az emberi agy működését, mert 95-97% volt :) , de félretéve a viccet, talán tényleg így lehet megmagyarázni), vagy a háttértár, ha úgy tetszik, ahol szunnyadó képességek (pl. öngyógyítás) és tudattalan (pl. méhen belüli) emlékeink élnek. Ezt a kétféle analógiát nem véletlenül használom egyszerre, hiszen minden hasonlat sántít valahol… De talán közelebb visz a megértéshez.

  32. enstein szerint:

    Szerintem egy ember csak melyen gezdjen gondolkodni,de szamit hogy mennyi agysejtel mennyi felfogokepeseggel szulettunk.pl.a vilagon szuletnek zsenik akik nagy tehetseggel adotsaggal szuletnek es ez agyban valosul meg.A gondolkodas sokmindenhez lehet hasonlitani de annyira bonyolult az emberi agy hogy nem tudjak soha mondom soha tokeletesen megallapitani az orvosok,tudosok.Van ugy hogy az eletben valamit eszlelsz es az a dolog,jelenseg stb.egy odonn belul valahol feltor meg az eletunkbe meg valamihez hozzafuzodhet……………ezt elolvasta valaki akkor gondolkozzon az elet mely erzelmeiben……puszi semmit sem kerdek mert nincsen minek me felfedezek barmit.

  33. hyde szerint:

    Arról nem is beszélve hogy a gerincvelő és az azon található gócok is sok szerepet vállalnak a test müködésében, tehát nem csak az agyi agyunk van, hanem maga a gerincvelő a második agyunk…valahogy így…

  34. valaki szerint:

    Az agyunknak kevesebb mint 10 százalékát használjuk. Ez a rész tartalmaz mindent. Tudat, tudatalatti, gondolkodás, emlékek, a létfenntartó funkciók… minden. Ha azt a kihasználatlan részt is képesek lennék használni… ki tudja?
    Sok-sok nullára végződik az a számjegy, amellyel le lehetne írni az emberi agy kapacitását. (akár gigabájtban… igen)

  35. FoAMDFun szerint:

    valaki: Szerintem Peta vagy Exabájtban kellene mérni, de mindegy.

  36. GerzSonka szerint:

    A szemunk altal felfogott informaciokat tekintve masodpercenkent tobb milliard bitnyi informacio suhan at az agyunkon. Ebbol mindossze par bajt az, ami valos, elraktarozott informaciokent is jelentkezik. Szerintem ez a kitetel a ~10%-al erre vonatkozik.

  37. Adam szerint:

    Ez úgy van ,hogy 10%-ot használunk mindenre!
    Én arra lennék kiváncsi h mire lennénk képesek ha agyunk mondjuk 90%-át használnánk ki!

  38. Adam szerint:

    Amugy az emlékekkel kapcsolatban úgy tudom ,h agyunk képes lenne több életre is emlékezni úgy értem h olyan 200-300 évis is bírná ha nem zavarna be az öregedés! ( lehet h hülyeséget mondtam akkor boccs )

  39. x-ray szerint:

    Szerintem csak a boxolók használják ki 100%-ban agyuk tömegét ;)

  40. Einstein szerint:

    Olyan okosak vagytok, hogy az már a szépségetekkel vetekszik. Az egyiket legalább le tudjátok mérni – szubjektívan – a tükörből. :)
    Ajánlom, hogy IQ bajnokaink olvassák el Human Shields hozzászóló irományát, mert ő legalább valóban tanult az agyműködésről és vizsgázott anatómiából.
    Aki meg azt hinné, hogy több aggyal többre megy (mágikus és természetfeletti képességekre tesz szert), hát gondolkodjon el arról, hogy ha több fát teszek a tűzre, akkor attól a tűz még tűz marad…

  41. Barca_7222 szerint:

    Üdv.
    Megpróbálom leírni h mi az én véleményem a témáról, bár csak a hozzászólások olvasása késztetett arra h erről első alkalommal komolyabban elgondolkozzak, az álláspontom így, ebben a formában most fogalmazódott meg bennem. Ez pedig a következő:
    1.) Valószínűsítem h az agyunk többre képes mint amennyire tudatosan használjuk. Ez eleve felveti a kérdést hogy “használatnak” nevezhető-e a nem tudatos tevékenység. Szerintem inkább működésnek mint kihasználásnak. Tehát igen, többre képes, sokkal, mivel a tudat alatti tevékenységek hosszú sora folyamatosan jelen van mindennapjainkban. (lélegzés koordinálása oxigén-szükséglet szerint, reflex-szerű tevékenységek, álmok, stb.)
    2.) Szintén nem tudatos folyamat eredménye a fantázia (ami a saját koherens tapasztalatokból általánosított fiktív eredmény (pl.: egy kisgyermek több rajzfilmben számára ijesztő szörnyeket lát, esténként a szörnytől fél, de nem attól amit utoljára látott, hanem egy olyan szörnytől amit valószínűleg egyszer sem rajzoltak meg, hanem a sok általa látottegyedből a számára legijesztőbb momentumokat az agya egy fiktív, fantázia-lényben ötvözi, de nem tudná felidézni az általa látott összes lényt egyenként), viszont annak használata tudatos (fantáziálás). És a fantázia sokrétűsége egyénenként eltérő. De vajon az eltérés a kihasználás mértékétől, avagy az eredendő kapacitástól függ?
    3.) Különböző kémiai és természetes anyagokkal ideiglenesen “turbózható”. Pl.: hallucinogén szerek, melyek esetében nem az ingerületet dolgozza el az agy képi hallucinációk esetében, hanem az agy termékét, ha úgy tetszik a fantázia szüleményét vetíti ki akaratlanul úgy hogy azt látottnak érzékeli. Ez túlműködés vagy alulműködés eredménye?

    Ezt csak mellékesen, arra példának hogy az agy saját magát is tudja turbózni: nemrégiben akadtam az interneten, egy kedvenc filmben látott/hallott, már egy ideje illegalizált “kábítószer” leírására. Az időzőjel csak a helytelen magyar szóhasználat miatt: mivel nem kábítja az ember szervezetét, hanem egy jelenlévő anyag mennyiségét kell megnövelni az agyban. Ez az emberi agy egy idegi ingerületátvivő anyaga de több ezer növényben is megtalálható [DMT (N,N-dimetil-triptamin)]. Szintén hallucinogén de mégis a leírások alapján más mint a többi hasonló dolog. Megjegyzem ez számomra kicsit ijesztő, mit nem tud az emberi szervezet, és van akinek ez hiányzik is.

    Összegzésként: valószínűleg többre képes az agy a kihasználtnál, de ez az egyén teljes agyi kapacitásától függ. Kisebb kapacitás—kisebb %-os kihasználtság….

    Szívesen olvasnék reakciókat…..

  42. roli szerint:

    azt mondják ha az ember elérné az agy 100%- os kihasználtságát a test feleslegessé válna számára!

  43. Ati szerint:

    Szerintem valahol, valamikor valaki azt mondta, hogy az agyunk kb 10%-át tudjuk tudatosan irányÍtani, vagy ennyivel rendelkezik az akaratunk, vagy ennyit tart a tudat kontroll alatt.
    Ezt valami nagy tudással rendelkező ezoterikus pupák elolvasta, vagy hallotta és a saját szájÍzének megfelelően fordÍtotta le, vagy adta tovább.
    A többi ezoterikus pupák (,igen, azokra gondolok, akik Nektek is küldözgetik ezeket a láncleveleket, meg akiket Ti is letiltottatok a Fb üzenőfalatokról…) meg tényként kezelte, aztán bekerült a “Tartsd hűtőben az elemeket” és társai, avagy a mindenki által köztudott tények kategóriájába.

    Én kb úgy képzelem el, hogy az ember bizonyos dolgokat nem tud befolyásolni, pl a gyomor izmainak mozgását, tüsszentést, elalvás pillanatát, testhőmérséklet… pusztán az akaratával.
    Képezzünk ebből százalékot, de hogyan?
    Megszámolom a testem funkcióit, vagy az agyam által felügyelt dolgokat, és elosztom azzal, hogy mennyit tudok ebből tudatosan kezelni, veszem a reciprokát és megvan az eredmény????
    Ugyan kérem?!?!?!
    Nem vagyok biológus, nem tudom, hogy a testemben zajló folyamatok közül mi az agyam hatásköre, és mi nem az. Vannak-e egyáltalán olyan reflexeim, amik el sem jutnak közvetlenül az agyamba, csak más érzékszervek útján veszem észre. Pl a csótány csülkein vannak érzékelésre alkalmas szőrök, ezek a receptorok közvetlenül hozzák mozgásba a rovart, anélkül, hogy az agy mérlegelné a felfogott jelet és ezáltal az agy adná az utasÍtást a mozgásra. Más szavakkal: jön a jel a szőröcskén át, hogy spuri van. Szegény csótány már menekül is lóhalálában, de még nem is tudja, hogy mi elől. Ismétlem, nem vagyok bioszfaktos, csak kicsit túladagoltam a National Geography-t.

    Gondolom, hogy léteznek olyan szuper képességekkel megáldott jógik, akiknek olyan dolgok felett is van befolyásuk, amire a magamfajta emberke képtelen.
    Nem akarom túlmisztifikálni, mert gondolom, hogy a fluortomi ritmusát nem tudná a szÍvével ledobogni, vagy a bal lábkörmeit gyorsabban növeszteni.

    Szerintem ez is fejleszthető bizonyos mértékig, mármint olyan dolgok tudati szintre emelése, ami eddig csak a periférián lappangott.

    Ha reflexeket kiöl az ember, akkor azzal növeli az agya kihasználtságát??? ÖkölvÍvók képesek nyitva tartani a szemüket, miközben a fejüket ütés éri. Gyakorolták, ezáltal kiöltek/kikapcsoltak egy természetes reflexet, amit a természet nem véletlenül táplált a “ne hagyd, hogy az ember irányÍtsa” cÍmű partÍcióra. Most akkor ez mi? Szuperképesség, vagy ez most plusz 1%?
    Talán ennek is lehetnek bizonyos fokozatai. A fentebb emlÍtett dolgot pl pár hét alatt tökéletesen el lehet sajátÍtani, márha szeretjük, ha püfölik az arcunkat. Ennél erősebben beidegződött dolgokkal vajon (bocs, de pontosjé!!!!) mi a helyzet. Van az a picike rész az agyban, tarkó táján, ahol ezek a reflexek tárolva vannak. Ott akad egy olyan, amit légzőreflexnek hÍvnak. (Legalábbis én Így hÍvom.)Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy képtelen vagyok magam megfolytani pusztán azzal, hogy visszatartom a lélegzetem. (A többség értette, szóval nem kell nullázni, hogy “de pölö, ha a balcsiban…”) Gyakorolhatom akár megállás nélkül is, sokat nem érek el vele, max elszédülök, vagy fogalmam sincs, nem próbálom most ki, hogy mi történik ilyenkor. (Tapasztalataidat, ha vannak, izgatottan várom.)
    Na, akkor tegyük fel, hogy még ezt is tudom irányÍtani, mert annyira gyakoroltam. Nagy tapsot magamnak, mert úgy jártam, mint a kamikaze oktató -Egyszer mutatom csak meg, szóval jól figyeljetek!
    Így is millió gondolat kavarog a fejemben, köszi, de inkább maradok ilyen alacsony kihasználtságú, mint hogy a randimon vissza kelljen kérdeznem:
    -Bocsáss meg kedvesem, megismételnéd? Éppen kicsit felpörgettem a nyirokkeringésemet, ezért nem figyeltem.
    Max akkor mennék bele, ha a delikvens hölgy is ilyen 100%-os csodabogár lenne. Akkor játszhatnánk olyant, hogy összekapcsolnánk az orrcimpák idegeit a megfelelő örömök központjával az agyunkban, aztán egy eszkimópuszitól elélveznénk nyilvános helyen…
    Vagy elmennénk valami lepukkant narkósok erdei varázsgombás bulijára, aztán akkora szinesztéziákat kutyulánk az elménkben, hogy egy vagon LSD nem vágja haza a tudatot annyira

    Áh! Baromság az egész, szerintem minden ember többé kevésbé egységes. Valaki tudja fókuszálni a tehetségét, valaki meg elaprózza. Meg vagyok győződve, hogy ha feltárjuk egy személy erősségét, és megtanÍtjuk ezt továbbfejleszteni, akkor nagyon kimagasló eredményeket érhet el a pacák az adott területen. Pl valaki tök ügyesen táncol, a mozgását felfejlesztjük, esetleg megtanÍtjuk énekelni (Igen, hölgyeim és uraim, az, hogy valakinek van hangja, meg tud énekelni, az két külön dolog…) akkor kifejlesztettük Jacko utódját, akire könnyen rámondhatjuk, hogy zseniálisan táncol. Függetlenül attól, hogy szociopata pedofil. (Nem kell fikázni, mert én is hatalmas rajongója vagyok!!)

    Lényeg a lényeg, sok marhaságot összehordtam ebben a hozzászólásban, ami kb lexikon vastagságú lett. Ellenben nem vitt közelebb a 10 százalékos agyakhoz egy cseppet sem…

    U.I.: Fogadok, hogy nem is engedi közzétenni, mert
    -túl hosszú
    -nem adtam meg az @cÍmemet
    -lefagy a vindózom
    -egyéb

Szólj hozzá

Az oldalról



Az Urbanlegends.hu egy városi legendákból, hoaxokból, mítoszokból, tévhitekből tallózó, azok keletkezéséről, terjedéséről beszámoló oldal. Nem akarja megváltoztatni a világot: összegyűjti a tudomány és a józan ész álláspontját az embereket érdeklő kérdésekről, az értékelést pedig az olvasóra bízza. Az oldal szerkesztője, Marinov Iván újságíró.

Baráti kör

Linkszüret

  • Ezzel a kocsival éljük túl a maja világvégét? - A világvége paródia azt ígéri a nézőknek, hogy ha Chevy Silverado kocsit vásárolunk és hajtunk, ... - #link
  • A repülő könyvek legendája - - Így készült az animáció - A könyvvel párhuzamosan megjelent táblagépes alkalmazás - #link
  • Megölték Chuck Norrist - de csak a Facebookon - Természetesen megint csak kérdőívek kitöltésére akarnak rávenni minket csalók, és a nagy számok törvényei alapján ... - #link
  • Megint nem az Anonymous fenyegeti a Facebookot - A Megaupload fájlmegosztó oldal bezárása óta bosszúhadjáratot folytató Anonymous nem vállal magára mindent, amivel meggyanúsítják ... - #link
  • Vízre vár a csatornakrokodil - A játékban - melynek alaptörténetét tavalyelőtt már itt is elemeztem - az egyik odalent élő ... - #link