„Most olvastam ki egy könyvet, a címe: „Kérdezd meg Alízt!” Erről szeretnék mesélni. Az első oldalán ez áll:

Alíz tizenöt éves, fehér, középosztálybeli. Fogyókúrázik, randevúzik, elég jól tanul. Úgy gondolja, hogy egy szép napon szeretne megházasodni, és gyerekeket nevelni. Július 9-én Alízt megkínálják kábítószerrel. Rászokik. Feltárják előtte a szex birodalmát. Alíz szabadnak érzi magát. Néha aggódik a drogozás miatt, úgy érzi, talán nem kellene. De úgy látja, a kábítószertől sokkal elviselhetőbb a világ. Alíz szülei nem tudják, mi folyik. Észlelnek változásokat. Azt hiszik, Alíz „rossz társaságba” keveredett. Nem tudják, hogy Alíz kábítószert használ. Nem tudnak segíteni rajta. A különbség Alíz és más drogélvezők között az, hogy Alíz naplót vezetett…

Ez a napló egy igaz történet, egy 70-es, 80-as években élt lány saját, hiteles érzéseit foglalja magába. Megtörtént események. És ha elolvasod, megváltozol tőle. Egyszerűen hihetetlen, hogy ez a lány miken ment keresztül. Normálisan élte az életét, akárcsak te vagy én. (…)”
(Részlet az im egy blogjáról)

A világszerte többmillió példányban, magyarul Csendes Anna fordításában megjelent napló nem más, mint aminek szánták: tanmese. Szerzője a könyv címoldalán sugalltakkal ellentétben nem a főhős, hanem egy Beatrice Sparks nevű írónő, akinek tucatnyi hasonló, rossz döntést hozó fiatalokról szóló fiktív könyve jelent már meg – írja a Snopes. Sparks írt már könyvet többek között AIDS-ben meghalt lányról (It Happened to Nancy), tinédzser kismamáról (Annie’s Baby: The Diary of Anonymous, a Pregnant Teenager), tanárával szexuális kapcsolatba keveredett diákról (Treacherous Love: The Diary of an Anonymous Teenager) és utcára került tiniről is (Almost Lost: The True Story of an Anonymous Teenager’s Life on the Streets) .

A Kérdezd meg Alízt szerzőjének kiléte hosszú évekig titokban maradt, sőt még ma is nagy a homály. Sparks először egy 1978-ban – hét évvel a könyv megjelenését követően – adott interjújában vallotta be: Alíz nevű lány ugyan létezett, de történetét más tinikkel megtörtént esetekkel turbózta fel. Ezzel szemben a Snopes úgy véli, bárki is írta a könyvet, egészen biztos, hogy nem egy 15 éves lány, és a sorok között a tini létezését is kétségbe vonják.

Bírálói szerint Sparks-nak azért volt szüksége a névtelen kislány mítoszára, hogy könyvét hitelessé tegye. Ha fiatal olvasói megneszelték volna, hogy a napló nagy része egy középkorú, drogélmények nélküli mormon nő szellemi terméke, valószínűleg kézbe sem vették volna, és az egykori szociális tanácsadó nem futott be volna irodalmi karriert.

Persze a cél szentesítheti az eszközt – mondhatnánk, de nem tesszük. Egyrészt azért, mert a könyvet nem olvastuk, másrészt az ítélkezés nem a mi dolgunk. Aki akarja, a kommentek közt megteheti.

Fotó: sxc.hu