2005. dec. 10.
A Fanta és a nácik
marinovOlvasói levél: a Corporation című filmben azt állítják, hogy amikor a nácik hatalomra kerültek, a Coca-Cola nem árulhatott több Coca-Colát, és ezért találta ki a Fantát. A Fanta tehát annak a mellékterméke, hogy a Coca-Cola nem akart kivonulni a németországi piacról, amíg ott az emberek ölték egymást. De vajon tényleg így volt?
Olvasói levél: a Corporation című filmben azt állítják, hogy amikor a nácik hatalomra kerültek, a Coca-Cola nem árulhatott több Coca-Colát, és ezért találta ki a Fantát. A Fanta tehát annak a mellékterméke, hogy a Coca-Cola nem akart kivonulni a németországi piacról, amíg ott az emberek ölték egymást.
Népszerű fogyasztói termékeket a szóbeszéd gyakran kapcsol össze negatívumokkal, legyenek azok a nácik vagy a Ku-Klux Klan (lásd a Marlborós sztorit). A legendák a Snopes.com szakértői szerint jellemzően az Egyesült Államokból származnak, ugyanis a fenti két csoportosulás az amerikaiak jelentős része számára egyértelműen a gonosz megtestesítője. Ezek a mondák nagyrészt megalapozatlanok, vagy csúsztatások.
A fantás szóbeszédnek négy fő variánsa ismeretes:
- a Fantát a harmadik birodalomban találták ki, mivel egyéb üdítők – jelesül a Coca-Cola – már nem voltak kaphatóak Németországban. A nácik azonban szerettek volna valamilyen szénsavas üdítőt, ezért létrehozták a sajátjukat.
- a Fantát a Coca-Cola gyártotta a náciknak, mivel az akkori politikai légkörben kereskedelmi öngyilkosság lett volna, ha a szövetséges erők ellenségei is ugyanazt az üdítőt isszák, mint az amerikai csapatok
- abban az időben a Fanta és a Coca-Cola ugyanaz az üdítő volt, csak más logóval látták el a palackokat, hogy az amerikaiak ne tudják meg, hogy ugyanazt isszák, mint a nácik
- a Fantát Németországban találták ki, amikor nehezen lehetett az USÁ-ból német földre juttatni a Coca-Cola gyártásához szükséges szirupot.
A Snopes szerkesztői szerint e lehetőségek közül egyedül az utolsónak van némi köze az igazsághoz. A második világháború kitörése előtt a Coca-Cola igazi slágertermék volt a náci Németországban. Az eladási rekordok évről-évre dőltek meg, s a cég 1939-re összesen 43 palackozóüzemet és 600 helyi disztribútort működtetett az országban. A háború azonban mindent megváltoztatott: ahogy a tengelyhatalmak és a szövetségesek viszonya egyre feszültebbé vált, a Coca-Cola-szirup gyártásához szükséges kulcsfontosságú hozzávalók beszerzése egyre nehezebbé vált a német üzemek számára.
1938-ban a Coca-Cola német üzletágát vezető amerikai Ray Powers egy autóbalesetben elhunyt, helyére a német születésű Max Keith került. A német kormány őt nevezte ki a megszállt területeken fekvő Coca-Cola tulajdon felügyeletével. Keith a Coca-Colát Svájcban palackozó cégen keresztül üzenetet küldött az amerikai központba, hogy megkísérli életben tartani a vállalkozás német leányvállalatát. Mivel a kulcsfontosságú összetevőkhöz egy idő után már nem tudott hozzájutni, Keith leállt a Coca-Cola gyártásával, s egy új üdítőt kezdett el gyártani – a Fantát, amely kezdetben a gyömbérre emlékeztetett. (A név onnan származik, hogy Keith a beosztottainak azt az utasítást adta, hogy az új brand elnevezésekor használják a fantáziájukat. A német Fantasie szó hallatán Joe Knipp veterán sales-es egyből bedobta a Fanta nevet.)
A Fantát eleinte számos bizarr összetevő használatával készítették. Jellemzően más élelmiszeripari üzemek maradékaiból, ugyanis a német import ekkortájt – érthető okokból – akadozott. Savót, almarostot, illetve bármi éppen elérhető gyümölcsmaradékot felhasználtak. Eleinte szaharinnal édesítették, 1941-től pedig 3,5 százalékos répacukrot adtak az üdítőhöz. A Fanta elég jól fogyott ahhoz, hogy az üzemek továbbra is működhessenek: 1943-ban mintegy 3 millió rekesz Fantát adtak el. Nem minden palack tartalmát itták meg, egy részét ételízesítőnek használták, mivel a cukrot ekkor már csak fejadagonként lehetett kapni az országban.
A háború után készült jelentések szerint a háború végéig a Coca-Cola Atlantában székelő vezérei nem tudták, hogy Keith nekik, vagy a náciknak dolgozik, ugyanis nem tudtak vele kapcsolatba lépni. Keith azonban felügyelte a cég üzemeit, s nagyrészt neki köszönhető, hogy a Coca-Cola a háború után azonnal vissza tudott térni a német piacra. A vállalat által felbérelt nyomozó jelentése szerint Keith nem lépett be a náci pártba, annak ellenére, hogy többször is nyomatékosan felszólították erre. A háború után az utolsó centig minden profitot – beleértve a Fanta árusításából származó összeget is – a cég rendelkezésére bocsátott.
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
Iszonyú kiváncsi lennék, mi történt Keith-szel? Ismerve a multik logikáját, valszeg beperelték a kamatok miatt. Tudniillik, több évig “használta” a cég profitját, mindenféle kontroll nélkül. A per eltartott vagy tíz évig,és természetesen a multinacionális vállalat teljes győzelmét hozta, majd a történet végén hősünk (Herr Keith) egy Baden-Würtenbergi szatócsbolt eladójaként ment nyugdíjba, majd rövid wurst und bier fogyasztás után elhalálozott. A Coca Cola saját halottjának tekinti, sőt két felfedezettjét (Keith Richards-Rolling Stones, és Keith Carradine szinész) róla nevezi el, amikor jelölt urakat elindítja a pályán. Vagy valami ilyesmi…
Bő lére eresztve:
http://xroads.virginia.edu/~CLAS…coke/ coke2.html
Engem az egy hangyányival jobban izgat, hogy mi történt azzal a profittal, amit a háború után Keith visszaadott a CC-nak. Gondolom, a CC a hozzá mindvégig hűséges német nép felé érzett hálája jeléül visszaforgatott a háború utáni újjáépítésbe…
minek kell mindenbol politikat csinalni?
van egy rendes cegvezeto aki nem veri at a fonokeit, hanem mindent megtesz a ceg eletbentartasaert, sikereert, es kozben meg a naci partba se lep be.
biztos vagyok benne, hogy senki nem kovetelt kamatokat tole, foleg hogy a penz valoszinuleg svajci bankokban kamatozott, esetleg a helyi bankokban szerte europaban. az hogy haboru volt meg nem jelenti azt hogy a bankok nem fizettek kamatot!
azt hogy a cc mit tett a profittal az meg az o dolguk, a sajat penzuket befektetve inditottak el az uzletet, miert ne tartanak meg a profitot, ez nem kommunizmus, ahol ha kemenyen dolgozol akkor valaki mas kapja a profitot!
Én úgy tudom Hitler szerette a Coca Colát. Úgy hallottam, hogy mozizásnál mindig azt ivott.
(Minden politika nélkül.)
Igen, ezt én is olvastam, Szacsi.
) közben szürcsölte a Coca Colát
Egyik kedvenc filmje az Elfújta a szél (jellemző példája a germán balladákon alapuló Wagner operáknak