Egy sokat idézett trivia szerint Dashiell Hammett detektívregény-író maga is magánnyomozó volt.

Megkerestem Varga Bálintot, aki egy Matt Scudder-könyvhez írt korábbi jegyzetében megemlítette, hogy ugyan Hammett valóban a Pinkerton ügynökségnek dolgozott 1915 és 1922 között, de azt, hogy ott nyomozó lett volna, sokan kétségbe vonják. A Varga által idézett életrajzi könyv (Diane Johnson: Dashiell Hammett, A Life) szerint Hammett 1915-ben került a Pinkerton baltimore-i irodájához, adminisztratív munkakörbe. Kiváló képességeire hamarosan az iroda vezetője is felfigyelt, és felvette a detektívek közé.

A “detektív” kifejezés azonban nem igazán pontos, hiszen a Pinkerton akkor már nem csak nyomozással foglalkozott. Éppúgy vigyáztak magánotthonokra, mint őriztek bányákat a sztrájkok idején. Hammett pontos munkája máig nem ismert, mindössze néhány ügyről tudható biztosan, hogy közreműködött bennük.

Hammett, aki kisebb-nagyobb kihagyásokkal 1921-ig dolgozott a Pinkertonnál, már írói pályája elején külön figyelmet fordított arra, hogy hangsúlyozza nyomozói múltját. Erről először a The Smart Set című magazinban írt 1923 márciusában Egy magándetektív emlékirataiból (From the Memoirs of a Private Detective) címmel.

Érdemes megjegyezni, hogy Hammett a Véres aratás (1929) hősét, Continental Opot (Continental Operative – kontinentális detektív, azaz Amerikában tevékenykedő nyomozó) a baltimore-i iroda vezetőjéről, James Wrightról mintázta.