Több éves munka után 2005-ben készült el Madách Emberi tragédia című művének második szövegkritikai kiadása, amelyben valamennyi változat együtt olvasható. Az eredeti kéziratban, amelyet az Akadémián őriznek, több ezer javítás van, részben a szerzőtől, részben Arany Jánostól. Innen ered a magát makacsul tartó legenda, miszerint Madách művét félig-meddig Arany írta. Október 23-án a szövegkritikai kiadást sajtó alá rendező irodalomtörténész, Kerényi Ferenc volt a Kossuth Rádió vendége, aki elmondta: a javítások nem érintik az irodalmi-bölcseleti tartalom lényegét.

Kerényinek Wolráb József, a Budapesti Rendőrfőkapitányság igazságügyi írásszakértői laboratóriumának vezetője segített abban, hogy megtudja: mely javítások származnak Aranytól, és melyek Madáchtól. Arany ugyanis nemcsak sorokat javított, szavakat cserélt ki vagy szórendet változtatott, hanem központozást is. Ennek oka valószínűleg az lehetett, hogy Madách még az 1832-es, első magyar helyesírási szabályzat előtt házitanítóktól tanult írni, tehát – noha 6 évvel fiatalabb volt Aranynál – egy nemzedékkel öregebb, archaikusabb helyesírást képviselt.

Arany legalább egy évet dolgozott az akkor még ismeretlen drámaszerző művén, valószínűleg sietve, szabadidejében; ezt mutatja Kerényi szerint az is, hogy legalább négyféle íróeszközt használt. Az eredeti kéziraton Madách maga is javítgatott: összesen 825 saját javítás van rajta. Az igazságügyi szakértőnek azonban nem okozott gondot a két kézírás elválasztása: Madách otthon főzött tintát használt, Arany pedig boltban vette. Arany egyébként 5718 alkalommal nyúlt a szövegbe, zömmel apróbb helyesírási javításokról volt szó.

A mester javításain a drámaíró nem sértődött meg. „Legfeljebb a meglevőnek megtartásában mutatott túl-kíméletességed iránt lehet némi észrevételem, s bár fáradságodat szaporítja, csak arra kérhetlek: törülj bátrabban” – biztatta szerkesztőjét 1861 novemberében.

Frissítés | A HVG 2005. december 3-ai számában egy részletes cikk foglalkozik a témával. Ebből többek között az is kiderül, hogy az Arany-legenda először valószínűleg a 19. század legvégén kapott szárnyra, de különösen népszerű volt a két világháború között is, sőt még évtizedekkel később, 1972-ben Szabó József Madách-kutató, evangélikus lelkész is úgy vélte: “Madách remeke a megmaradását, tehát minden sikerét, mai világhírét Arany Jánosnak köszönheti.”

A HVG szerzője szerint a szóbeszéd terjedésének egyik oka az lehetett, hogy a két világháború között irodalmi körökben meglehetősen nagy volt Arany János kultusza. Madách kétes írói reputációjában pedig szerepet játszhatott az is, hogy “a drámaíró gyenge és félig sikerült műveinek nem is csekély száma kétségessé tette, vajon ő írta-e a remekművet, melynek színvonalához egyetlen más műve sem hasonlítható” – vélte Andor Csaba Madách-kutató Ismeretlen epizódok Madách életéből című könyvében.

Források:
Kossuth Rádió, Gondolat-jel. 2005. október 23.
Hűtlen tanítványok. HVG 2003. november 1.
Bitvetés HVG 2003. november 1.
Arany és Madách levelezése, avagy ki írta Az ember tragédiáját?
A kritikai kiadás