2005. okt. 6.
A legnépszerűbb cseh legenda
marinovHázon belül hívták fel figyelmünket, hogy nem írtunk még Jára Cimrman színpadi szerzőről, feltalálóról és amatőr építészről, pedig itt lenne a helye. Egy legenda Csehországból.
Házon belül hívták fel figyelmünket, hogy nem írtunk még Jára Cimrman színpadi szerzőről, feltalálóról és amatőr építészről, pedig itt lenne a helye. Az osztrák anyától és cseh apától származó Cimrmanról sem fénykép, sem festmény nem maradt fenn, csupán árnyképek. Nem tudni, pontosan mely napon született, a pozsonyi Új Szó által idézett legenda szerint ugyanis világra jöttekor a részeges falusi anyakönyvvezető bizonytalan kézírással jegyezte be az adatokat. A később az osztrák császár gyerekeinek házi tanítójaként szolgáló, Csehov Három nővérének címet adó, valamint a joghurtot felfedező Cimrman életét és munkásságát csupán 1966-ban kezdte vizsgálni, dokumentálni és népszerűsíteni két kutató. Ladislav Smoljak és Zdeoek Sverák hamarosan egymás után bukkantak rá a nagy cseh polihisztor színdarabjaira és operettjeire, és ezek prezentálása céljából létrehoztak egy színházat is.
A két cimrmanológus népi mozgalmat generált Csehországban, 1966 óta sok településen található emléktábla, mely szerint arra járt – vagy éppen meg sem fordult arrafelé – a híres vándorzseni. Az évtizedek alatt sokan csatlakoztak a kutatásokhoz, újabb és újabb területeken és földrészeken fedezve fel Cimrman nyomait. Kiderült, hogy a mester részt vett a Panama-csatorna terveinek elkészítésében, tökéletesítette Edison égőjének foglalatát, Max Planck az ő tanácsai alapján dolgozta ki kvantumelméletét, ő cipelte le a hátán a rádiumot felfedező Curie házaspárnak pincéjükbe a kísérletezéshez szükséges 45 zsák szurokércet, ő szerzett albérletet Eiffelnek Párizsban, továbbá intenzív levelezést folytatott G. B. Shaw-val. A legenda szerint Cimrman a művészetekben is jeleskedett: hétórás operettjét azonban lenyúlták a műve zsűrizésére felkért neves szerzők.
„A századforduló a technikai és ipari forradalom időszaka volt, tájainkon nyüzsögtek a feltalálók, újítók, polihisztorok, akik hol itt, hol ott bukkantak fel. Ma már hihetetlenül hangzik, hogy valaki különböző területeken egyformán jelentőset alkosson, ám akkoriban ez megszokottnak számított. Cimrman példája ékesen mutatja, hogy a legendás cseh találékonyság, a sokoldalúság és a jó humorérzék egész Európában sikeressé tehet valakit. Ám tudjuk, a zsenik sorsa, hogy saját hazájukban általában nem lehetnek próféták” – méltatták a Cimrman-kutatók vizsgálatuk tárgyát 2004-ben, a pozsonyi Új Szóban.
A Cimrman-színház Magyarországon is vendégszereplő tagjai a mester műveinek előadása során szokásos koreográfiáját követnek. Először tudományos előadások hangzanak el Cimrmanról, majd előadnak egy bohózatszerű egyfelvonásost a polihisztor darabjai közül. Ezeket a cseh kritika néha bárgyúnak és infantilisnek minősíti ugyan, mindazonáltal őrületesen népszerűek – írja Sindelyes Dóra 2004 novemberében megjelent HVG-cikkében.
A felsorolt példákból talán már kiderült, hogy Cimrman természetesen soha nem élt, ő a csehek kitalált hőse. „Amikor az 1960-as években elkezdtünk darabokat írni, féltünk a kritikáktól. Azért hívtuk életre Cimrmant, hogy ha megbukunk, ráfoghassuk a hibákat. Az előadásokon viszont tombolt a nép, és Cimrman híresebbé vált, mint mi magunk” – mesélte Zdenek Sverák a budapesti előadás előtt rendezett kerekasztal-beszélgetésen a HVG újságírójának. E népszerűséggel magyarázták azt is, hogy a csehszlovákiai szocializmus kultúrpolitikája megtűrte a Cimrman Színházat. Sverákék pedig a közönséggel nem pusztán el tudták hitetni, hogy élt valaha országukban ez a jeles polihisztor, de meg is tudták nyerni a cseheket ahhoz, hogy partnerek legyenek a játékban.
„Nem csupán diákcsíny vagy intellektuális tréfa, hanem olyasvalami is, amiben csodálatosan kikristályosodik az önirónia és a tréfa tipikusan cseh képessége” – írt Jirí Menzel a cseh Tyden című hetilapban a cimrmanizmusról.
Cimrman az idén ismét nagyot dobbantott: sokáig vezető helyen állt a legnagyobb cseh címért a közszolgálati tévé versenyében, de a szervezők megijedtek, és – arra hivatkozva, hogy fiktív személy nem indulhat – kizárták a küzdelemből. Visszavételéért online petíciót indítottak, sikertelenül. Sverák szerint a nézők Cimrman beszavazásával arra akartak rámutatni, mekkora őrültség egy ilyen versenykiírás. A megmérettetést végül IV. Károly cseh király és német-római császár nyerte, 68 713 szavazattal.
Azt pedig mindenki maga eldöntheti, nekik túl fejlett-e a humorérzékük, vagy.
(Már látom, hogy Tcsúszó Sándort sem fogjuk megúszni. Nem, nem is akarjuk, de most előbb megint nyaralás lesz, így pár napos szünetet tartunk.)
Mesés prágaiak (HVG 2004/46)
Nem élt, ám máig létezik
Jára Cimrman alszik
Petíció Cimrman legnagyobb csehek versenyébe való visszavételéért
Show looks for ‘greatest Czech’
Who is Jara Cimrman?
Cimrman-portrék
Egy emléktábla
Beliebter als Kafka: Der Nationalheld der Tschechen hat nie gelebt
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
“Róla” én is hallottam egy cseh ismerősömtől, de az illető annyira be volt már állítva, hogy Hraballal és Svekkel keverte…
nem tudjátok ki találta fel a telefon.