Az állítólag osztrák anyától és cseh apától származó Cimrmanról sem fénykép, sem festmény nem maradt fenn, csupán árnyképek. Nem tudni, pontosan mely napon született, a pozsonyi Új Szó által idézett legenda szerint ugyanis világra jöttekor a részeges falusi anyakönyvvezető bizonytalan kézírással jegyezte be az adatokat. A később az osztrák császár gyerekeinek házi tanítójaként szolgáló, Csehov Három nővérének címet adó, valamint a joghurtot felfedező Cimrman életét és munkásságát csupán 1966-ban kezdte vizsgálni, dokumentálni és népszerűsíteni két kutató. Ladislav Smoljak és Zdeoek Sverák hamarosan egymás után bukkantak rá a nagy cseh polihisztor színdarabjaira és operettjeire, és ezek prezentálása céljából létrehoztak egy színházat is.

A két cimrmanológus népi mozgalmat generált Csehországban, 1966 óta sok településen található emléktábla, amely szerint arra járt – vagy éppen meg sem fordult arrafelé – a híres vándorzseni. Az évtizedek alatt sokan csatlakoztak a kutatásokhoz, újabb és újabb területeken és földrészeken fedezve fel Cimrman nyomait. Kiderült, hogy a mester részt vett a Panama-csatorna terveinek elkészítésében, tökéletesítette Edison égőjének foglalatát, ő cipelte le a hátán a rádiumot felfedező Curie házaspárnak pincéjükbe a kísérletezéshez szükséges 45 zsák szurokércet, ő szerzett albérletet Eiffelnek Párizsban, továbbá intenzív levelezést folytatott G. B. Shaw-val – írta Sindelyes Dóra 2004 novemberében megjelent HVG-cikkében.

A felsorolt példákból talán már kiderült, hogy Cimrman természetesen soha nem élt, ő a csehek kitalált hőse. „Amikor az 1960-as években elkezdtünk darabokat írni, féltünk a kritikáktól. Azért hívtuk életre Cimrmant, hogy ha megbukunk, ráfoghassuk a hibákat. Az előadásokon viszont tombolt a nép, és Cimrman híresebbé vált, mint mi magunk” – mesélte Zdenek Sverák a HVG újságírójának. E népszerűséggel magyarázták azt is, hogy a csehszlovákiai szocializmus kultúrpolitikája megtűrte a Cimrman Színházat. Sverákék pedig a közönséggel nem pusztán el tudták hitetni, hogy élt valaha országukban ez a jeles polihisztor, de meg is tudták nyerni a cseheket ahhoz, hogy partnerek legyenek a játékban.

„Nem csupán diákcsíny vagy intellektuális tréfa, hanem olyasvalami is, amiben csodálatosan kikristályosodik az önirónia és a tréfa tipikusan cseh képessége” – írt Jirí Menzel a cseh Tyden című hetilapban a cimrmanizmusról.

Cimrman egyébként 2004-ben sokáig vezető helyen állt a legnagyobb cseh címért a közszolgálati tévé versenyében, de a szervezők megijedtek, és – arra hivatkozva, hogy fiktív személy nem indulhat – kizárták a küzdelemből. Visszavételéért online petíciót indítottak, sikertelenül. Sverák szerint a nézők Cimrman beszavazásával arra akartak rámutatni, mekkora őrültség egy ilyen versenykiírás. A megméretést végül IV. Károly cseh király és német-római császár nyerte.

(Már látom, hogy Tcsúszó Sándort sem fogom megúszni.)

Jára Cimrman alszik
Beliebter als Kafka: Der Nationalheld der Tschechen hat nie gelebt