2005. szept. 15.
Báthory Erzsébet, a Vérgrófnő
marinovA legenda szerint “szűz lányok vérében pancsoló”, „szadista és leszbikus” Báthory „Vámpírkirálynő” Erzsébet története.
Ugyan több rém-, sőt szexfilm is meglovagolta Báthory Erzsébet állítólagos perverzitását, a kor egyik legnagyobb hatalmú főura, Nádasdy Ferenc gróf özvegyének mai védői szerint már az is árulkodó jel, hogy sosem indítottak pert ellene – írta Sindelyes Dóra a HVG-ben, még 2005-ben. A bűnösségét alátámasztani igyekvő jegyzőkönyvek a négy szolgálója elleni tanúvallomásokat tartalmazzák, de azt vastagon. “Özvegy Nádasdy úrnő egy lányt oly kegyetlenül megkorbácsoltatott, hogy patakzott a vére. A verés után pedig csalánnal bedörzsöltette, és mezítelenül, kitárt karokkal, egy karóhoz kötöztetve, szolgája által hideg vízzel öntette le” – vallotta például egy Saáry László nevű tanú. A háromszáz tanú vallomásának és a vádlottakból kicsikart beismerésnek meg is lett az eredménye: nyolc lány meggyilkolásának vádjával három szolgálót kivégeztek. Miután állításuk szerint a lányok gyötrését “parancsra tették”, illetve számos tanú beszámolt a Nádasdyné keze által okozott sérülésekről – gyertyával égetés, húskitépés -, az úrnőt házi őrizetbe kényszerítették, és ott is maradt négy évvel későbbi haláláig.
Bűnösségét, amit négyszáz éven keresztül nem vontak kétségbe, sokféleképpen magyarázták. A HVG cikkében idézett egyik első elemző, Túróczi László jezsuita atya 1729-ben írt ellenreformációs tanmeséjéhez csavart egyet az igazságon: a valójában protestánsnak született Báthory Erzsébetet szerinte az sodorta bűnbe, hogy “kézfogójakor elhagyta katolikus hitét”. Másban is túllőtt a célon: megteremtette azt a legendát, hogy Báthory Erzsébet a szerencsétlen leányok vérében fürdött – nem törődve azzal, hogy ilyesmi fel sem bukkan a jegyzőkönyvekben, nyilván már csak azért sem, mert a vér gyors alvadása miatt lehetetlen is lenne kivitelezni.
Értelmezésekből sosem volt hiány, de hogy a szadista orgiák valóban megtörténtek-e – és ha igen, mekkora szerepet is játszott bennük Báthory Erzsébet -, azt először Benda Kálmán történész vette alaposabban szemügyre 1980-ban. A per iratait vizsgálva gyanúsnak találta a szemtanúk hiányát – a tanúk csak mástól hallottak a tortúrákról -, és hogy az egyetlen, kínzásokat túlélő lányt be sem idézték. A per akár “kitalált vagy felnagyított vádakra is épülhetett” – következtetett Benda. “Ma már nyilvánvaló, hogy az elítélt szolgálókat kínvallatásnak vetették alá. Báthory Erzsébetet nemesi előjogai megvédték ettől, a szolgálóktól eltérően így nem is tudott volna olyan bűnöket bevallani, amelyeket nem követett el. A konstruált bizonyítékok pedig nem bizonyultak elegendőnek” – indokolta a HVG-nek Szádeczky-Kardoss Irma, az ügyről könyvet is író jogásznő, miért nem lehetett bíróság elé állítani Báthory Erzsébetet.
Azok a történészek, akik rágalomhadjáratot sejtenek a háttérben, választ találtak arra is, miért kellett kivonni a forgalomból Nádasdy Ferenc özvegyét. A három részre szakadt Magyarországon a Magyar Királyság területén azoknak, akik a Habsburgok híveinek számítottak, érdekei ellen való volt, hogy az erdélyi fejedelemség erőre kapjon. Márpedig Báthory Gábor, Báthory Erzsébet unokaöccse tehetségesen uralkodó fejedelemnek bizonyult, mígnem 1613-ban meggyilkolták. Báthory Erzsébet nevének befeketítése alkalmas lehetett a család hírnevének aláásására – állította Szádeczky-Kardoss Irma. A szolgálók ellen pert indító Thurzó György nádor azért vette célba a Báthory család nevének megtépázását, mert valószínűleg fiának szánta az erdélyi fejedelemséget – feltételezi a jogásznő.
Címkék: hvg, báthoryMegosztások: , Megosztom az iWiW-en
Igazi elmeny volt olvasni a hozzaszolasokat. Egy nagyon kedves baratom szavaival elve ez a legsotetebb netorkok talalkozoja volt itt. Nagy kar, hogy 2 evvel lecsusztam rola. Igaz, mert benne van a filmben es hasonlok, aaaaaaaaaa – elkepeszto LOL
A Szádeczky-Kardoss-féle könyv elolvasása után Péter Kalatin könyve számomra eléggé hiteltelen, tele van hallomásokon alapuló következtetésekkel! Bocs.
Szádeczky-Kardoss Irma pont a rengeteg “tanú” vallomásának valóságtartalmát kérdőjelezi meg. Egyetlen tanú sem volt jelen az állítólagos kínzásoknál és egyetlen sértett sem volt a meghallgatott tanúk között!
Vándor Kálmán könyve nagyon szép, leginkább az író fantáziáján alapuló szépirodalmi mű. Antikváriumokban esetleg.
Jane-nek! Az “Báthory Erzsébet leszármazottai, ezt mégis honnan”-ra válaszolva: grófi családfa, de ki lehet számolni, hogy 400 év alatt valakinek hány leszármazottja lehet. Az ükanyám volt Nádasdy grófnő, tehát némi közöm van Báthory Erzsébethez…
Egyébként egy nagyon jó könyvet tudok ajánlani a téma iránt érdeklődőknek:
Nagy László: Botránykövek régvolt históriánkban (Akadémiai Kiadó, Bp, 1997)
Nagyon érdekes könyv, van benne egy dolgozat Báthory Erzsébetről. És szerintem nem érdemli meg, hogy az utókor rosszallással gondoljon rá. Mellesleg a Nádasdy család nádasdladányi kastélyában egészen 1945-ig az Ősök Csarnokában függött a képe, amelyet a család biztosan nem mutogatott volna, ha a nő bűnös lett volna…
Láttam filmet és nagyon ott volt nagyon tetszett deh mindegy
Üdvözlök Mindenkit!
Most néztem meg a Báthory című filmet, nekem kifejezetten tetszett. Szerintem az egyik célját mindenképpen elérte: Elgondolkoztatott. S amint a hozzászólásokból, nem csak engem. Sok hasonló film kellene, hogy az emberek figyelmét a régmúlt felé fordítsa.
Mint mindenkinek nekem is van véleményem a történetről, de hogy jó felé tapogatózom-e azt ennyi év távlatából már senki sem tudja megmondani. Egyvalamit ne felejtsünk el: a történelem egy vagy több ember véleménye alapján(szerintük megtámadhatatlan bizonyítékokkal alátámasztva), megírt múltbéli “valóság”. Azért elég gyakran láttunk rá példát, hogy ezeket a bizonyítékokat az idő múlásával sikerült cáfolnia valaki másnak. Ezért azt mondom maradjunk annyiba, hogy többféle vélemény létezik, amelyekből mindenki azt tartja a magáénak amelyik a szívéhez közelebb áll, tartsuk tiszteletben a másik véleményét. Itt tenném hozzá, hogy ebből nem szabad érzelmi kérdést csinálni, próbáljunk valamennyira a realitások talaján mozogni.
A történelem kapcsán írt egyik másik hozzászólás megmosolyogtatott:
Azt, hogy ezt a történetet mennyire tartjuk a középkor részének, és mennyire nem nem tisztem eldönteni(azt pláne nem, hogy a középkor mennyire volt “sötét”), de az tény, hogy bizonyos elképzelések szerint a középkor 1640-ig az Angol Polgári Forradalom kezdetéig tart. Ez azonban nem kommunista kitaláció, amint egy hozzászóló elmésen megjegyezte, a történelem felosztásának ezen módszere a rendszerváltás után(környékén) keletkezett, tehát Leninnek vajmi kevés köze volt a dologhoz.
Az 1603-as budai ostromot érdekesnek tartó hozzászólónak annyit üzennék, hogy attól, hogy Buda vár-t 1686-ban vették be többször próbálták előtte is, az 1603-s ostrom a harmadik próbálkozása volt a Habsburg-oknak(hogy kinek mekkora része volt az ostromban, az parttalan vita, nem kívánok belefolyni, a történet írás szerint a támadás a Habsburgok nevéhez fűződik).
Nagy öröm számomra, hogy egy film ilyen komoly vitákra adott okot, több témában is, illetve azt is örömmel látom, hogy az olvasás és a történelem iránt is egyre több az érdeklődő, annak ellenére, hogy ezt egyes érdekcsoportok mennyire próbálják háttérbe szorítani(ez nem politika, nem is kívánok vele vitát kirobbantani, ez tény: az oktatásunk egyre gyengébb, és még nem értünk a szakadék mélyére).
Örülök, hogy ennyi érdekes ember véleményét elvolvashattam, remélem még lesznek hasonló hozzászólások.
Remélem senkit nem bántottam meg és nem nehezményezi, hogy ilyen bő lére eresztettem a mondandómat.
Tisztelettel
szgone
Ui.: 32 éves vagyok(valahol a kor is felvetődött), tehát nem egy nyafogó tini(valami hasonlót is olvastam). Azért feltenném a kérdést a kort firtatóknak: Miért egyértelmű, hogy ha valaki idősebb, akkor mindent tud és pontosan tud? Az ő véleményén kívül pedig mindenki más véleménye marhaság? Tény és való, hogy az élettapasztalat sokat számít, de azért az sem minden.
A film- a szlovák kultúrpolitika szeme fénye, a magyar kultúrpolitika szégyene
A könyvben sokkal izgalmasabb a történetet, mint a filmben.
Másodszor néztem meg a báthoy c. Cseh- szlovák–lengyel koprodukcióban készült filmet, amely egy Magyar grófnő ugyancsak fikciókkal , álmokal, fantáziálásokkal teli szép alkotás. Caravaggio, sohasem járt még talán Bécsben csem nem hogy Csejtén, vagy Sárváron, vagy Erdélyben. Egyébként, ha mint tényt nézzükk 2. hete félházakkal fut a film és simán megelőz olyan magyar alkotásokat, minta az egyébként szintén remek-Halálkeringő(Kern -Dobó kettős) és a Szuperboyz féle-jobbnál jobb színészekkel telenyomott- gyenge alkotásokat(és akkor fínom voltam.
belizoli
Kedves Szgone!
Szeretném meg kérdezni hol láttad a filmet?
Vagy esetleg dvd-én meg van e?
Köszönöm válaszod!
Irase
Irase-enk: Egy ismerősömtől kaptam, sajnos nem tudom, hogy honnan szerezte. Valahol az előző hozzászólásokban láttam, hogy rapidshare-ről le lehet tölteni.
Szgone-nek!
köszönöm szépen a segítséged!
Ez a nő kegyetlen volt, na de hála az égnek hogy már nem él mert hogyha a szüzek vére nem öregítette volnakkor mindenkit megölt volna.
hat en eloszor a suliban lattam,tortenelem oran.nagyon megtetszett ez a film,es nagyon erdekelnek a jobbnal jobb tortenetek .koszonom h elolvashattam
én hiszek ebben az egészben hogy ilyen volt
Szerintem is lehetséges de azért durva egy kicsit . Én mondjuk filmet csak a Stay Alive -ot láttam még de az azért pfff nem ijesztő csak ott is leírják h milyen volt a kínzó kamra meg minden . Mondjuk ahoz képest h horror lenne én nevettem amikor a szeget csavarta ki a fejéből Erzsébet hullája . lol
[...] sorsát” írja képkockákra – olvasható a hvg.hu cikkében. A régi legendákról egy HVG-cikk 2005-ben már beszámolt, az online verzió mai írása az alkotásban megjelent újabbakról számol [...]
[...] követően még három évig élt a ablaktalan zárkájában. A Vérgrófnőről egyébként az urbanlegends.hu is cikkezett. A vonatkozó cikkben többek között arról is szó van, hogy a bájos grófnő csupán [...]
Igen, Péter Katalin könyve totál hiteltelen. Ám, ugyan, ki vonhatná kétségbe??? Hiszen “elismert” magyar történész, nemdebár?
Egyébként még szerencse, hogy vannak azért “gondolkodó” emberek (egyre többen!), akik nem hisznek el mindenféle zagyva vádakat, inkább utána járnak a tényeknek!
“Márpedig Báthory Gábor, Báthory Erzsébet unokaöccse tehetségesen uralkodó fejedelemnek bizonyult, mígnem 1613-ban meggyilkolták.”
Nos, én úgy tudom, valóban tehetséges volt, de még inkább tékozló, erkölcstelen. Ireális, de nagyívű elképzelésekkel, s inkább önző, mint hazafi. Sokat tett Erdély tönremeneteléért, halálának is ezek voltak közvetett okozói. A gyilkosságot egykori kegyeltje tervelte ki. Nem kellett unoknővérét befeketíteni, Báthory Gábor saját magát feketítette be, nem volt valami fényes híre a világban.
Én is hiszek benne talán, de még magam se tudom ,hogy mit higyjek. xd
fasza az egész tiszta HORROR
