2005. aug. 24.
A Plébániatemplom eltolása
marinovAz Erzsébet-híd építéskor a Belvárosi plébániatemplom belelógott a hídba, ezért a templomot arrébb tolták – beszélik Pesten. De mi igaz ebből a történetből?
A Dunának e keskeny szakaszán már az ősidőktől volt átkelő – olvasható a Budapesti Történeti Múzeum honlapján. Az Erzsébet-híd építését megelőzően a Belvárost teljesen átépítették. A kis utcákat, házakat lebontották, megnyitották a Kerepesi (ma Rákóczi) út folytatásában a mai Kossuth Lajos utcát. Ezáltal létrejött a közvetlen kapcsolat az épülő híddal, mely a budai oldalon a Gellérthegy lábánál kialakított új térhez vezetett.
Az 1903-ban átadott új híd tengelyébe esett a Városháza, amit lebontottak, valamint a Belvárosi plébániatemplom, amelynek szintén felmerült az esetleges lebontása, de végül nem került rá sor, a híd tengelyével a templomot kikerülték. 1910-ben a város egyik legrégebbi történetű temploma műemlék lett, ezután már csak az eltolásáról lehetett szó, mely lehetőség a harmincas években fel is merült, de végül elutasították (Steinhercz Simon képviselő például így érvelt: Pisának is van egy ferde tornya, mégsem akarja senki kiegyenesíteni).
Egy videón megnézhetitek viszont, hogyan tolták arrébb egy másik – a krisztinavárosi – templom 720 ezer kilós főoltárát.
Villamosok az Erzsébet hídon
Belvárosi Plébániatemplom
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
Hogy mi okozhatja a keveredést: egy templomot valóban arrébb toltak Budapesten, a Krisztinavárosi plébániatemplomot.
Tök igaz, az én falum templomán (Dunapataj) próbálták ki, frankón arrébb húzták. Láttam róla fotókat is, meg kint van a tábla az oldalán. Ökrökkel húzták, elég hihetetlen, de a “saját szememmel” láttam (a képet).
Az Alsó-Krisztinavárosi plébánia templomot nemcsak odébbtolták, hanem előbb kettéfűrészelték, és az elmozdított szentély és hajó közé betoldottak egy kereszthajót. Igy nagyobbították meg a templomot.Eleink is tudtek egyet-mást.
az őrültségekhez nincs türelmem…
“Béláim, túltoltuk!”
…már olyan messze toltuk, hogy a bőröndömet sem látom…
Én nem értem kinek könnyebb áthúzni egy tempkomot mint néhány éterrel odébb felépíteni egy hidat? AZ EMBERI HÜLYESÉG HATÁRTALAN
most eltolták vagy sem?
nem tolták el kedves zsandár!
az mindenesetre igaz, hogy egy amerikai cég jelentkezett a templom eltolására, és képességeit demonstrálta is. a Kossuth Lajos utca 6 szám alatti Dreher palotát kb. 5 méterrel odébb is tolta. ez az épület 1889-ben épült, éppen a szabályozás előtt, ami 1893-ban lépett érvénybe. az új, gyönyörű, és drága pénzen megépített palota belógott a szabályozási vonalba. Drehert az épület lebontására akarták kötelezni, de szerencséjére az amerikai vállalkozóknak kapóra jött a feladat, és az épületet hibátlanul odébb tolta. a demó tehát meg volt, de végül a város lemondott a drága és veszélyes mutatványról… jó öreg tempomunk maradt a helyén.
a legenda valószínűleg innen jött, a közemlékezet már csak azt jegyezte meg, hogy “valamit odébb toltak a híd miatt az 1890-es években”.
See you…Thanks, its great to receive such positive comments.: Bad Credit Unsecured Personal Loans
Payday loan online
Azért egyszerűbb egy templomot odébbtolni, mint máshová építeni egy hidat, mert a híd bizony fix úthálózathoz van csatolva! Igen a hídhoz út is jár…
szerintem arréb toltá-húzták-vonták.
Van itt valaki, aki még mindíg úgy goldolja, hogy eltolták a templomot?
oké, rendben….de simán eltolhatták volna:)
a mindig, rövid í:)
Viszont a régi városházáért kár volt hüp:`-(
létezik híd út nélkül, lásd: lágymányosi híd az építese után
Igen? nem is emlékszem…
Árulja el nekem vki, h hogy lehet több 100 vagy 1000 tonnás épületeket csak úgy megmozgatni, anélkül, h a szerkezete ne károsodjon? Nekem ez nem fér bele…
Pimo: Így van:) De most lesz rajta villamos is:D az 1-esnek nem a pesti hídfő lesz a végállomása hanem a budai. Wow!
Sziasztok!
Tegnap felyeztük be ennek a templomnak a lábazati(támpillérek)javítását,renoválását.
Egy ottani alkalmazott(talán a sekrestyés?!?!?!)megengedte,hogy a templom alatti kriptába bemenjünk.A véleményem az,hogy ezt az épületet lehetetlen lett volna nem hogy odébb tolni,hanem megmozdítani is komolyabb sérülések,károkozás nélkül!!(ugye..ott a pincerendszer….)
Már a török időkben lerombolták,és a pince boltozatán,falain látható a korábbi rombolások okozta károk hevenyészett javítása.Úgy néz ki,mintha a templom kő díszeivel,boltív maradványaival próbálták volna megakadályozni a templom végső pusztulását.csodálatos,hogy mennyire sikerült.Pár fotót készítettem.Ha valaki szeretné megnézni( raptors063.mlap.hu )
További szép napot mindenkinek
Na, engem is “átvertek”!
A 60-as évek elején diákként csavarogtam Pesten Cs.Andor barátommal.Még felmászhattunk a régi híd roncsaira. A templom körbe volt árkolva. A bejárati részén és oldalt az alapok kb. 400×400 mm.-s vörösfenyő gerendákkal alátámasztva, ez utóbbi részen pedig óriási hidraulikus támokkal, hengerekkel “megfeszítve”. Múszaki érdeklődésünket kielégítendő megkérdeztük az ott dolgozókat, hogy ez mire való? “Most készítik elő a templom eltolását, hogy elférjen az út.” -elhittük, mert láttuk, mint valószínűleg sokan mások is.
1991-ben fogadtam egy karton pezsgőbe, hogy a hír igaz. Aki tagadta (Juhász Pista motoros bajnok) még nem kapta meg a pezsgőt. Most, hogy bizonyítva látom az igazát, megadom.
Kedves Ördög!
Sok sok embert átvertek.
Valóban szó volt akkoriban arról,hogy odébb tolják a templomot
és az előkészületeket is megtették(hidraulika,dúcolások,árkok)
de elmaradt(nem tudom,hogy miért,de utánanézek).
Juhász Pista biztosan örülni fog a pezsgőnek!
További nagyon szép estét kívánok!!
A hatvanas években még szokás volt a mozikban a nagyfilm előtt különféle rövidfilmek vetítése. Gyerekként nagyon megragadott az a dokumentumfilm, amelyik arról szólt, hogyan tolták el az Erzsébet-híd újjáépítésekor az útban levő templomot. Leástak a templom alapjáig, óriási gerendákat és síneket építettek az alap alá és hat, vagy nyolc méterrel tolták el az útból az egész templomot. Film készült róla.
A templomot a törökök nem rombolták le, mecsetnek használták. Legutóbbi ottjártamkor (kb. 30 éve, nem vagyok notórius tempombajáró) még látható volt az az imafülke, ami Mekka irányát jelölte.
Jártam egy olyan tempomban is Csehországban, amelyiket többszáz méterrel tolták el eredeti helyétől.
Kedves István!
Nem tolták el a templomot!!
Átvertek a filmel is!
Üdv
A Belvárosi plébániatemplom Pest legrégibb épülete, a templombelső nyolc évszázad rekvizitumainak múzeuma. Eredetileg a mellette álló Contra Aquincum falaira, annak köveiből épült, kisméretű keresztény templomának alapfalait a templom kriptájában találták meg. Ide temették el a vértanúhalált halt Gellért püspököt 1046-ban, és feltehetően itt jegyezte el Thüringiai Lajos Árpádházi Szent Erzsébetet.
A romjaiból kétszer újjászületett templom román stílusú elődjét a tatárdúlás során égették fel. A román kori templomból a jobb oldali torony alsó harmadában maradtak meg részletek. A gótikus stílusban újraépült későbbi templom a török időkben semmisült meg, de ránk maradt a gótikus szentély és a háromkaréjos ülőfülkék sora – 19 látható ma belőlük.
A kriptában látható kőtár reneszánsz márványtöredékeket is tartalmaz, utalva arra, hogy egyszer Mátyás király korában is átépíthették. 1490-ben a templomban tartott országgyűlésen választották magyar királlyá a cseh uralkodót Ulászlót. A török korban mecsetté alakították, és a keleti oldalon mihrabot (imafülkét) építettek – ami ma is látható.
A város visszafoglalásakor a templom boltozat nélkül, romosan állt. Az ideiglenesen helyrehozott épületet a XVIII. század derekán építették át barokk stílusban, ekkor nyerte el ma is látható külső képét. Ekkor készült a Szentháromságot ábrázoló kapuzat is.
Az (első) Erzsébet-híd építésekor felmerült a templom lebontása, vagy arrébb tolása, de szerencsére egyik sem valósult meg. Zsolnay majolika kőoltára a második világháborúban helyrehozhatatlan károkat szenvedett. Így kerülhetett a templomba a modern világ ízlését idéző Molnár C. Pál oltárkép. Belsejében figyelemre méltó a két reneszánsz pasztoforium (szentségtartó), a kora romantikus szószék és a barokk mellékoltárok is
Elolvasva a “szemtanuk” beszámolóit, és a korabeli fókusz nézőinek emlékeit, már csak egy dolog van hátra, vessünk egy pillantást a műholdképre. (pl.: google maps) Miért kerüli ki ma is az út nyomvonala a templomot? Szemmel láthatólag kilóg a híd széle a Piarista tömb, és a Klotild paloták nyomvonalából, és látható ahogy a felhajtó kapott miatta egy enyhe ívet. Miért nem húzták akkor még 10 métert? Elfogyott a pénz és megállt mint a négyes metró? Vagy ez volt a cél?
Minden esetre “Google a barátod!” rengeteg képet lehet látni a régi Erzsébet híd és a templom egymáshoz viszonyított helyzetéről, lehet vitatkozni, szerintem ugyan ott van. Legalább is a 60-as évek eltolása kilőve (lásd feljebb).
És várok valami komoly bizonyítékot az eltolásra, és meghódolok az érv előtt…de ez hogy ott voltam, meg én is húztam, meg játszottam a gödörbe.
Persze mindenkinek van egy “ismerőse” aki ismeri azt az embert aki látta a terveket.
Az az igazság, építőiparban dolgozom, és mi is sokszor szórakozunk az egyszerű járókelőkkel, gyerekekkel mikor hétköznapi műszaki dolgok mögött csodát várnak. Lehet egy ilyen tréfából nőtte ki magát ez a legenda.
Ja, ez a Gogli föld felvétel beszédes!
http://budapestcity.org/03-muemlekek/05/Belvarosi-plebaniatemplom/index-hu.htm
Ezt a Google fotót elnézve én azt nem értem, hogy miért nem építették a hidat a Kígyó u. vonalában? Ekkor a budai végén nem menne egyenesen a Gellérthegynek.
Más: én a Kolossy téri templomról hallottam hogy eltolták valami miatt.
Viszont a köbányai polgármesteri hivatal épületét úgy építették át, hogy kettévágták, az emeletet felemelték és betoldottak egy új emeletet.
állítólag a Gellért-hegyet is arrébb tolták, hogy ne menjen bele egyenesen a Hegyalja út
1898. október 22-én Bobula János építész beadványt nyújtott be a főváros tanácsához Horváth Gyula chicagoi építész megbízásából a belvárosi templom eltolásának ügyében. Levelükben biztosítják, hogy a munkálatok szakszerűen és teljes biztonsággal végrehajthatók, és hivatkoznak amerikai és németországi, remek eredménnyel megvalósult munkáikra. Budapest tanácsának mérnöki irodája megvizsgálta az ajánlatot, és azon nyomban visszautasítva, hivatkozva arra, hogy a templomot a város hosszútávon nem szándékozik megtartani, és azt költségesen eltolni, mivel az új pesti városképbe nem illeszkedik az épület. 1899-ben Friestedt L. P. és Horváth Gyula amerikai mérnökök ismét levelet címeztek Budapest Fővároshoz, melyben részletesen kifejtik, hogy a belvárosi plébániatemplom állapotát alaposan felmérték, és azt az eltolásra teljesen alkalmasnak találják. A munkálatok időtartamát 1 évre becsülték meg, költsége pedig 175 ezer forint lett volna. Beadványukra ismét elutasító választ adott a mérnöki hivatal.
A Duna-átkelő helyét akkor is és azóta is sokan megkérdőjelezték, de valamenny ellenvéleményre műszaki átgondoltsággal válaszolt a mérnöki hivatal. Annak ellenére hogy a városépítészet új templom építését javasolta, Budapest városvezetése a templom elbontását nem merte felvállalni, mivel a pesti nép erősen kötődött ősi templomához. Így időközben az Erzsébet-híd nyomvonalvezetését úgy alakították, hogy az kikerülje a templomot. Az “Amerikai Rendszerű Épületemelő és -toló Vállalat” 1902-ben újabb ajánlatot tett a szakszerű eltolásra. 674 ezer korában becsülték meg a költségeket. A Főváros válasza a korábbiakkal megegyezett. Mindezek után a hídépítés közben sérülések keletkeztek a templom híd melletti, déli tornyán.
A mérnöki iroda munkatársai Tandor Ottó műegyetemi tanár és Steinhardt Antal építész közreműködésével és szakértő segítségével megvizsgálták a repedés okait, és megállapították, hogy a déli torony sokkal ingoványosabb talajon áll, mint az északi, ezért nem a hídépítés okozta a repedéseket a falon. Evvel egyidejűleg megvizsgálták részletesen az eltolás lehetőségét. Szakvéleményükben a következőt nyilatkozták: “A templomépület eltolása műszaki szempontból egyáltalán nem tekinthető lehetetlennek, azonban ez csakis nagyon kiterjedt biztosító intézkedések mellett mutatkozik kivitelezhetőnek Az eltolás a szükséges nagyterjedelmű biztosító munkálatokkal együtt olyan költségeket okozna, amelyek egy megfelelő új templom építésének költségeit megközelítik vagy meg is haladják.” (Fridrich, 1936)
A későbbiek során a vízivárosi Szent Flórián kápolna eltolása ismét bizalmat keltett Budapest polgármesterében a templom odébb tolásának és felemelésének tárgyában (1936-37). A magasépítési szakbizottság ezt az ötletet kifejezetten veszélyesnek és kockázatosnak tartotta, mivel ekkorra már Lux Kálmán kutatásai kiderítették, hogy egyedülálló értékről van szó, amelynek műszaki hiba, vagy átgondolatlanság miatti tönkretétele jóvátehetetlen kockázat. Szakemberek támasztották alá, hogy a Flórián-kápolna elmozdítása jóval kisebb munka volt jóval kisebb kockázattal.
A fentiek miatt a templom eltolásának kérdése véglegesen lekerült a napirendről. A probléma azonban azóta is adott. A templom Budapest egyik legforgalmasabb hídjától mintegy 40 cm-re helyezkedik el. A forgalom óriási károkat, állagromlást idézett elő az épületen. A templom szakmai és műemléki megítélése néhány évtized alatt megváltozott, amikoris rádöbbentek mindarra a régészeti, történelmi, építészeti értékre, amit ez az ősi pesti templom magában rejt.
forrás:Bajkó Ferenc, http://www.templom.hu/phpwcms/bp5-belv.html
Kedves Urbanlegends írók és olvasók!
A minap találtam ezt a képet, és mivel emlékeztem, hogy volt valamikor egy erről szóló poszt, gondoltam, megmutatom. Nem tudom, hogy ez mennyire számít hiteles dokumentumnak, talán (sőt valószínűleg) csak egy terv, de akkor is érdekes:
http://kep.psharing.com/491211.jpg
A hvg.hu friss videójában is előjön a kérdés:
http://hvg.hu/itthon/20110211_erzsebet_hid_plebaniatemplom