2005. jún. 1.
Legendaturizmus
marinov„Minden magyarországi városnak [ez talán túlzás] van egy sztorija” – hívta fel a figyelmünket nemrégiben a helyi legendákra pnxntdd.
„Minden magyarországi városnak [ez talán túlzás] van egy sztorija” – hívta fel a figyelmünket nemrégiben a helyi legendákra pnxntdd. Az Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság most e gondolatra építve, a más országokban egyébként igen sikeres legendaturizmus meghonosítása érdekében egy honlapon összegyűjtötte a térség legismertebb legendáit, mondáit – többek között a Látóképi Csárda, a debreceni líceumfa, a könnyező Mária-kép és a csodarabbi sírjának történetét. A Kelet Magyarország értesülései szerint ennek alapján hamarosan várható egy konkrét programajánlat is.
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
Sátoraljaőjhelyen is van néhány legenda. Az egyik, hogy a mostani benzinkúttal szemben, kb 1 km-re a bodrogköz felé a rét közepén (A várhegy utcáról látni is) volt egy kis település, amely elsüllyedt az emberekkel együtt az egyik árvíz idején. Állítólag ezért harangoznak ott minden árvíz idején, amit lehet is hallani Sárospatak és Újhely felé is. NOs, tényleg lehet hallani a harangozást árvíz idején, de azért, mert a pataki harangszó újheyl felé, az újhelyi patak felé hallatszik a vízen , természetesen gyengén.
Na és ha már a várhegynél járunk: állítólag a várhegy tetjén lévő sárvár (sárból épült vár) lakói egy időbencsuhás szerzetesek voltak, akik föld alatti alaguton közlekedtek, és akárki megpróbálta őket követni, egyszer csak eltüntek a bokrok között, aztán utána megint a bokrokból léptek elő. Nos amikor épült a benzinkút, találtak egy (akkor) 1,2 m-es átmérőjű lyukat, amiben kb 5-mnyit be is lehetett menni, utána be volt ömölve. Lehet, hogy ez volt az alagutjuk? Vagy csak egy forrás építette ki?
Na és a legenda a szomszédos hegyről a koporsó hegyről (aminek a neve a Sátor hegy), állítólag ide temették el az egyik óriást, és tééynleg olyan, mintha a lábánál a fejénél és a hasánál külön kiemelkedne a vonulat. Egyébként csak több vulkán egymás mellett alakította ezt ki.
Az viszont nem legenda, hogy Rákóczi Borsiból Sárospatakig lóháton közlekedett. Voltam Borsiban, és keresztapám rokona (Hajdú bácsi) meg is mutatta a lejáratot, amit egyszer elkezdtek feltárni, de mivel egy árvíznél a Bodrog átment a kastély egyik oldaláról a másik oldalára, így 15 m után nem tudták folytatni a feltárást, mert túlságosan ömlött befelé a víz. Mondjuk tehát ez nem legenda.
zalában a rokonaim padlásán meg él a rézfaszú bagó:)
Eger története tele van legendákkal…véleményem szerint a legendák ,kellenek és van soknak igazság alapja…:a mostani Város heves-megyében található .De ez nem mindig volt így…Volt idő amikor a Dobó-tér és a kis.Dobó-tér között lévő hidacska előtt volt egy kapu/kapu vámot szedtek a kereskedőktől/…biztosan sokaknak rémlik ,hogy Eger alatt mindig is volt mesterségesen kialakított /tárolásra ,menekülésre,stb../föld alatti pince rendszer amit persze az itteniek jól ismertek….ennyit a kapu kikerülési lehetőségéről….a többit az olvasó képzeletére bízom
Tatán is van – állítólag – föld alatti alagút:
http://tatalatt.fw.hu/
Sajnos az oldal elég régi, a készítőket nem tudtam a megadott email címen elérni.