A témát moshi-moshi vetette fel blogján: “a huszadik századi modern társadalmakban nagyon hirtelen kezdett nőni az átlagos testmagasság. méghozzá jelentősen. igaz, hogy a történelem folyamán az átlagos testmagasság szinte mindig nőtt, de évszázadok alatt is csak egy-két centimétert, míg például a múlt századi hollandiában néhány évtized alatt 10-15 centis növekedést sikerült megfigyelni. megoldás: a modern társadalmak modern élelmiszeripara szintén modernizált gazdálkodásra alapszik. az élelmiszeripar minőségre és mennyiségre vonatkozó igényei megnőttek, így általános gyakorlattá vált az állatok tápjának kiegészítése mindenféle – pl. növekedési – hormonnal. a növekedési hormon részben lebomlik, de részben fel is halmozódik a húsban. a modern társadalmak polgárai tehát növekedési hormont zabálnak a hamburgeres húspogácsában, a csirke far-hátban és nagyjából minden húsfélében.”

Jürgen Brater Lexikon der rätselhaften Körpervorgänge című könyvében foglalkozik ezzel a témával is, megállapítva, hogy a férfiak átlagos magassága az elmúlt 200 évben 10 centimétert nőtt, de véleménye szerint nem mondható meg egyértelműen, hogy ez minek köszönhető.

Brater felvonultatja a tudomány magyarázatkísérleteit a jelenség indoklására. Az egyik értelmezés szerint megnyúlásunk egyszerűen a jobb táplálkozásnak köszönhető. A növekedés szempontjából különösen jelentős az állati fehérjék és a cukor fogyasztásának megugrása; előbbi csökkenti a növekedésgátló folyamatok hatását, utóbbi elősegíti a testmagasság növekedését.

Brater szerint magasságunk növekedésében szerepet játszanak a gyermekkori védőoltások is, valamint az a tény, hogy a fejlett országok gyermekeinek nem kell olyan kemény fizikai munkát végezniük, mint egykoron, így az étkezések során bevitt energia nagyobb részben fejleszti testüket.

Gyenis Gyula és Joubert Kálmán Óriások leszünk? című, 2002-ben megjelent tanulmányukban megállapították: a kutatók többsége az életszínvonal növekedését tartja a döntő tényezőnek, amely magával hozza a higiénés viszonyok javulását, az egészségügyi ellátás fejlődését, az urbanizáció térhódítását, a táplálkozás mennyiségi és minőségi megváltozását.

Megint mások részben a migrációval magyarázzák a növekedést. Ez azt feltételezi, hogy az embernél ugyanúgy működik az ún. heterózishatás, mint az állatoknál, ahol a genetikailag egymástól távolabb álló egyedek kereszteződésekor az első utódnemzedékben előnyös tulajdonságok alakulnak ki, például nagyobb testméret.

A szerzőpáros szerint azonban a trend nem folytatódik a végtelenségig. Az életszínvonal növekedése lehetővé teszi, hogy a gyermekek elérjék az örökölt gének által megszabott testmagasságot, amit korábban csak kevesen értek el a nagyszámú retardáló hatást kifejtő tényező miatt.

Lange Kerls jetzt auch im Osten