A mondást sok forrás Lucius Annaeus Senecának tulajdonítja, valójában azonban a római filozófus ezt nem mondta. Sőt, éppen ennek ellenkezőjét írja Epistulae morales ad Lucilium (Libri XVII-XVIII Epistula CVI) című művében:

“Quemadmodum omnium rerum, sic litterarum quoque intemperantia laboramus: non vitae sed scholae discimus. Vale.”

Seneca azonban mindezt helytelenítően, a római iskolai rendszert bírálva mondja: tehát ez egy ténymegállapító mondat, miszerint [oda jutottunk, hogy szinte már] „nem az életnek, hanem az iskolának tanulunk”.

Végső soron tehát a közszájon forgó szentencia nem áll ellentétben Seneca gondolatával, mint azt egy másik, eredeti senecai idézet is alátámasztja (“’Hát kinek tanultam annyit?’ Nincs miért félned, hogy kárba vész a fáradságod: magadnak tanultál.”), szó szerinti idézése Senecára hivatkozva azonban hiba, ha ártatlan is.

Valószínűleg az történhetett, hogy az eredetileg kissé pesszimista megállapítást az évszázadok során – egyes források szerint a 13. században – valaki átültette egy gyakorlatiasabb, pozitív formába azáltal, hogy az idézetet megfordította.

VIGASZTALÁSOK – ERKÖLCSI LEVELEK
Fürs Leben?

Fotó: pexels.com