„A kőlap az első csákányütéstől darabokra pattant, és egy rézvörös, élő hajzuhatag ömlött ki a kripta üregéből. Az építésvezető meg a körülötte segédkező emberei egyben akarták kihúzni az egészet, és minél tovább húzták, annál hosszabb volt és dúsabb, egészen a tövéig, mely még hozzá volt tapadva egy gyerekkoponyához. A kriptafülkében csak néhány apró csont maradt utána, és a rücskös, salétrom marta kőlapon csak a keresztnév volt olvasható: Sierva María de Todos los Ángeles. A földre kiterített gyönyörű hajzat huszonkét méter, tizenegy centiméter hosszú volt. Az építésvezető egy cseppet sem csodálkozott rajta: elmagyarázta nekem, hogy az emberi haj a halál után is tovább nő, havonta egy centimétert, így tehát a huszonkét méter nagyjából kétszáz évnek felel meg.”

A fenti történet Gabriel Garcia Márquez A szerelemről és más démonokról című könyvében olvasható, az építésvezető által tolmácsolt jelenség ilyen formában azonban inkább csak a mesékben létezik. A tévhit valószínűleg azzal lehet kapcsolatban, hogy röviddel a halál után az emberek arcszőrzete és haja hosszabbnak tűnik, mint életükben volt. Ez azonban nem azért van, mert a szőrzet tovább nőtt, hanem mert a rendkívül gyorsan kiszáradó bőr összezsugorodik – mutat rá Jürgen Brater az emberi testtel kapcsolatos tévhitekkel foglalkozó könyvében.

Markus Rothschild berlini törvényszéki orvos tapasztalatai szerint gyakran előfordul, hogy a szakszerűen preparált – és ennek során megborotvált – holttestek a temetés napjára újra borostásak lesznek. Ennek azonban nem a szőrök növekedése az oka, hanem a kiszáradás következtében fellépő zsugorodás. A bőr ugyanis megfeszül, és így az eddig relatíve mélyebben megbúvó szőrszálak a felszínre kerülnek. (Ezzel együtt a halott bőre is elfehéredik, így a sötét szőrszálak különösen szembetűnővé válnak, sokkolva ezzel a ravatalhoz járulókat.)

A jelenség Rothschild szerint a mumifikálódás első lépcsője, hasonló folyamatokat figyelhetünk meg a száraz szobában meghalt, csak több nap után megtalált holttestek esetében is. Szerinte halál utáni hajnövekedés nincs, a halál beálltával ugyanis minden életfolyamat leáll. Rothschild szerint nem csoda, hogy az emberek hisznek e legendában, hiszen még a haladó orvostanhallgatók fele is e hitben érkezik hozzájuk gyakorlatra a kilencedik szemeszterben.

Ezzel szemben a Stimmtsnek nyilatkozó berlini professzor, Manfred Dietel szerint a halottak haja tovább nő egy rövid ideig. Az agyhalál beálltát követően ugyanis nem egyszerre hal meg a test minden sejtje, a hajnövekedésért felelős sejtek például a halált követő néhány órában is tovább működnek.

Ez a növekedés azonban nagyjából 5 századmilliméternyi, ami szemmel természetesen nem látható – közölte megkeresésemre Dunay György, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének tanára.

Update | Zádori Zsolt kollégám jelezte, hogy a halál után tovább növő haj – isteni csodaként – Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című kisregényében is megjelenik:

“Hitték, mert van benne valami ésszerű, hogy Adamecznénak többet megmutatnak a mennyei hatalmak, mint akit más anya szült. Mivelhogy az Istenben boldogult apjával, Flinta Andrással, aki nagy tolvaj hírében állott, valóságos csuda történt. Midőn a glogovai temetőből országútnak szakítottak el egy darabot nyolc éve, felásták a sírját, hogy újba tegyék át, s megnézvén az öreget, csodálkozva látták, hogy szakálla nőtt a sírban, noha halálakor, öt tanú bizonyítja, szép tisztára megborotválta Gundros Tamás, a tehénpásztor. […] Öreg uzsonna táján előjött Adameczné is, aki pedig nem sokba nézte eddigelé az új tisztelendőt, s aki azon a réven, hogy az apja szakálla kinőtt a holta után (ami által némileg a szentek közé keveredett), joggal vélt avatkozni az egyház dolgaiba.”

Fotó: sxc.hu