Jürgen Brater emberi testtel kapcsolatos tévhitekkel foglalkozó könyve, a Lexikon der rätselhaften Körpervorgänge a fenti megállapítást az abszolút hülyeségek között szerepelteti. Brater szerint gyorsabb és sűrűbb növést legfeljebb fűnyírásnál tapasztalhatunk, ahol a folyamatos kaszálásra a fű egyre több új hajtással reagál. A hajnál azonban ez a hatás nem létezik, itt minden egyes szál a fejbőr szőrtüszőiben (hajhagyma) képződik. A hajgyökérre nincs hatással az, hogy a hajunknak azt a részét, amelyet láthatunk, és amely tulajdonképpen egy halott anyag, milyen gyakran vágjuk.

Ugyanezen a véleményen van az osnabrücki egyetem professzora, Eberhard Heymann is, aki Bőr, haj és kozmetika című tankönyvében leírja: ez a téves megállapítás valószínűleg azon a megfigyelésen alapul, hogy a fiatal fiúknál az arcszőrzet eleinte pihék formájában jelentkezik, majd miután e fiatalok elkezdenek rendszeresen borotválkozni, az arcszőrük megvastagszik. Ez azonban nem a vágás eredményeképpen történik. Testünk minden egyes szőre ciklikusan fejlődik. A kezdeti gyors növekedés egy idő után megáll, egy nyugalmi időszak után a szőr kihullik, majd egy új nő. Hogy közben vágtuk-e a hajunkat, arcszőrünket, ez a gyökérben zajló folyamatokat nem érinti. Lábszőrtelenítés után pedig csak azért tűnik sűrűbbnek a szőr, mert azt éppen a legvastagabb részénél vágtuk el.

A snopesos Barbara Mikkelson szerint a hajvágásos tévhit arra vezethető vissza, hogy a rövid haj erősebbnek tűnik a hosszúnál. Philip Kingsley hajszakértő a bambusznádhoz hasonlítva a hajat, megjegyzi: a hosszú bambusznád könnyen hajlik, de ugyanaz a szál rövidre vágva keménynek és erősnek hat.

És hogy mennyi esély van e tévhit kiirtására?

Nem sok, ha azt nézzük, hogy a Tolnai Világlapja már 1942-ben próbát tett erre, mégis rengeteg ember gondolja igaznak még ma is:

A közhit általában azt tartja, hogy a ritkuló, gyengén növő hajat a gyakori nyiratkozás erősíti. Ez a felfogás nagyon elterjedt, pedig a tudományos vizsgálatok szerint nincsen semmi alapja. Az egész tévhit valószínűleg onnan ered, hogy a frissen nyírt részeken a hajszálak szúrósak, merevek és azt a látszatot keltik, mintha erősebbek lennének a nyírás előtti hosszú szálaknál. A hajszálak akár nyírás előtt, akár utána nagyjából egyforma gyorsasággal nőnek. (…) A  hajnövés főképpen az úgynevezett belső elválasztású mirigyek működésétől és a működés során termelt hormonoktól függ.”

További hajas tévhitek a Snopes.com gyűjtésében

–         Egy ősz haj kihúzása után két új nő (egy kihúzott hajszál hat hónap múlva nő vissza, ha ez idő alatt egy másik hajszálunk is őszbe fordul, nem a kihúzás miatt történik)
–         Egy sokk következtében egy éjszaka alatt megőszülhetünk (rossz hír következtében nem, maximum egy autoimmun betegség következtében, és nem egy éjszaka alatt, hanem a szokásosnál gyorsabban. Lásd még itt is)
–         Hajunk halálunk után tovább nő (nem, erről részletesebben itt).

Fotó: sxc.hu