Legenda

2005. március 23. szerda | Szerző: marinov

2

Nobel „felesége” és a matematikusok

Azért nincs matematikai Nobel-díj, mert Nobel felesége egy matematikussal csalta férjét – állítja a legenda. Az állítás egyetlen mondattal megcáfolható.


Alfred Nobelnek soha nem volt felesége (ennek is köszönhető, hogy utódok hiányában 1895. november 27-én kelt végrendeletében vagyonát egy alapítványra hagyhatta). A kérdés azonban jóval érdekesebb annál, hogy itt megálljunk.

A legenda más változatai Nobel menyasszonyáról, szeretőjéről szólnak, partnerükként pedig a legtöbbet egy svéd matematikus, Gosta Mittag-Leffler jelenik meg. A Snopes.com szerint Nobelnek valóban volt kapcsolata egy bécsi lánnyal, Sophie Hess-szel, de semmi nem utal arra, hogy e lánynak viszonya lett volna Mittag-Lefflerrel. A kérdéssel tanulmányban foglalkozott Beck Mihály professzor is, aki szerint Sophie Hess egy alkalommal bevallotta Nobelnek, hogy gyermeket vár másvalakitől – a gyermek apjaként azonban nem a svéd matematikust, hanem egy magyar katonatisztet, bizonyos Kapivári Kapyt nevezett meg.

A szóbeszéd egy megint másik verziója szerint Nobel nem szerelmi okok miatt, de valóban ellenséges érzelmeket táplált egykori iskolatársával, a svéd matematikussal szemben. E teória hirdetői érdekességként megemlítik, hogy Nobel egy korábbi végrendeletében birtokai 5 százalékát a stockholmi Högskolára (Mittag-Lefflerel közös iskolájára) írta, később azonban e döntését visszavonta. Szerintük ebben szerepet játszhattak az iskolai frakcióharc (az egyik frakciót maga Mittag-Leffler vezette) kellemetlen emlékei és Nobel személyes ellentéte Mittag-Lefflerrel, azonban ez nem magyarázná a többi előzetesen díjazott iskola mellőzését. A Snopes.com szerint a végrendelet megváltoztatása mögött egyszerűen az áll, hogy Nobel az iskolák szponzorálása helyett inkább egy alapítvány létrehozása mellett döntött.

A fenti teória terjesztői szerint Nobel utálata Mittag-Leffler iránt odáig fajult, hogy nem akart olyan díjat létrehozni, amelyet egyértelműen ellenségének kellett volna adni. A Snopes.com ezzel kapcsolatban megjegyzi: a svéd valóban nagy elme volt, de arról beszélni, hogy ő lett volna az első matematikai díj abszolút favoritja, túlzás egy olyan korban, amikor még élt Jules Henri Poincaré és David Hilbert.

Beck és a Snopes.com szerint a matematika mellőzésének Nobel tudományos szemléletében rejlő okai voltak. Nobel nem részesült semmiféle magasabb oktatásban, kémiai ismereteit egy orosz kémikustól szerezte. Találmányai, amelyek közül a legfontosabbak a gyutacs, a dinamit és a robbanó zselatin, nem követeltek meg semmiféle magasabb matematikai ismeretet. A 19. század második felében a kémiai kutatómunka általában, Nobel kutatásai pedig különösen nem támaszkodtak a matematikai eredményekre. A matematikai kutatások ráadásul nem jártak olyan kézzel fogható eredményekkel, mint amiket például a kémia vagy a fizika produkált.

A Snopes.com megjegyzi ezen felül azt is, hogy Nobelnek egy matematikai díj létrehozása esetén versenyeznie kellett volna egy már meglévő díjjal, amit – ki más – Mittag-Leffler lobbizására hozott létre a svéd király matematikusok kutatásainak támogatására. Beck ezzel kapcsolatban idézi Szénássy Barnát, aki szerint a matematikai Nobel-díj elmaradásában “némi szerepe volt a stockholmi egyetem professzorának … Gösta Mittag-Lefflernek. Ő és felesége ugyanis már 1883. január 6-án úgy végrendelkezett, hogy djursholmi villájukat – nemzetközi alapítványként – a Svéd Akadémia rendelkezésére bocsátják, elsősorban a skandináv országok matematikai kutatásainak elősegítése céljából.”

A Snopes.com szerint egyáltalán nem szokatlan, hogy a valamilyen okból kideríthetetlen döntések mögött az emberek sokszor magánélethez kapcsolódó eseményeket sejtenek.

Források:

The Prize’s Rite
A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok
Noble Eifersucht


Ha tetszett a bejegyzés, lájkold az oldalt a Facebookon!

Hírlevél + Médiaajánlat




2 hozzászólás ehhez: Nobel „felesége” és a matematikusok

  1. Márta Barham says:

    Kellemes megepetés ezt a weblapot felfedezni.
    Nobel talán azért nem alapitott matematikai dijat, mert hogy már volt egy. Függetlenül attól a ténytől, hogy Götta Misteg-Leffler alapitotta azt, Nobel amint fönt is emlitett volt, nem látta értelmét és szükségét még egy dijnak a matematika terén.

  2. kuangeleven says:

    Egy másik legenda róla, ami viszont igaz jó eséllyel:
    Azon “szerencsések” közé tartozott, akiknek már életükben halálhírüket keltették. Annyira elégedetlen volt a tévedésből megjelent nekrológokkal, hogy úgy döntött, a dinamit feltalálásán kívül másról is emlékezetes akar lenni. Ezért hozta létre az alapítványt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Back to Top ↑

Ez a weboldal sütiket (cookie-kat) használ. A honlapra látogatva beleegyezel alkalmazásukba. További információ.

A süti (cookie) egy kis adatcsomag, amely jó pár online szolgáltatás működéséhez elengedhetetlen. Ennek segítségével jegyzi meg például a szájt az előző hozzászólásod során használt nicknevedet (és így adataidat nem kell újra beírnod), de a sütik révén számlál látogatókat a Google Analytics szolgáltatása is. A sütiket bármikor törölheted gépedről, vagy beállíthatod a tiltásukat. Így persze a szájt működése nem lesz teljes értékű. Az Elfogadom gombra kattintva hozzájárulsz a sütik alkalmazásához.

Bezárom