2005. márc. 23.
Nobel „felesége” és a matematikusok
marinovAzért nincs matematikai Nobel-díj, mert Nobel felesége egy matematikussal csalta férjét – állítja a legenda. Az állítás egyetlen mondattal megcáfolható.
Alfred Nobelnek soha nem volt felesége (ennek is köszönhető, hogy utódok hiányában 1895. november 27-én kelt végrendeletében vagyonát egy alapítványra hagyhatta). A kérdés azonban jóval érdekesebb annál, hogy itt megálljunk.
A legenda más változatai Nobel menyasszonyáról, szeretőjéről szólnak, partnerükként pedig a legtöbbet egy svéd matematikus, Gosta Mittag-Leffler jelenik meg. A snopes.com szerint Nobelnek valóban volt kapcsolata egy bécsi lánnyal, Sophie Hess-szel, de semmi nem utal arra, hogy e lánynak viszonya lett volna Mittag-Lefflerrel. A kérdéssel tanulmányban foglalkozott Beck Mihály professzor is, aki szerint Sophie Hess egy alkalommal bevallotta Nobelnek, hogy gyermeket vár másvalakitől – a gyermek apjaként azonban nem a svéd matematikust, hanem egy magyar katonatisztet, bizonyos Kapivári Kapyt nevezett meg.
A szóbeszéd egy megint másik verziója szerint Nobel nem szerelmi okok miatt, de valóban ellenséges érzelmeket táplált egykori iskolatársával, a svéd matematikussal szemben. E teória hirdetői érdekességként megemlítik, hogy Nobel egy korábbi végrendeletében birtokai 5 százalékát a stockholmi Högskolára (Mittag-Lefflerel közös iskolájára) írta, később azonban e döntését visszavonta. Szerintük ebben szerepet játszhattak az iskolai frakcióharc (az egyik frakciót maga Mittag-Leffler vezette) kellemetlen emlékei és Nobel személyes ellentéte Mittag-Lefflerrel, azonban ez nem magyarázná a többi előzetesen díjazott iskola mellőzését. A snopes.com szerint a végrendelet megváltoztatása mögött egyszerűen az áll, hogy Nobel az iskolák szponzorálása helyett inkább egy alapítvány létrehozása mellett döntött.
A fenti teória terjesztői szerint Nobel utálata Mittag-Leffler iránt odáig fajult, hogy nem akart olyan díjat létrehozni, amelyet egyértelműen ellenségének kellett volna adni. A snopes.com ezzel kapcsolatban megjegyzi: a svéd valóban nagy elme volt, de arról beszélni, hogy ő lett volna az első matematikai díj abszolút favoritja, túlzás egy olyan korban, amikor még élt Jules Henri Poincaré és David Hilbert.
Beck és a snopes.com szerint a matematika mellőzésének Nobel tudományos szemléletében rejlő okai voltak. Nobel nem részesült semmiféle magasabb oktatásban, kémiai ismereteit egy orosz kémikustól szerezte. Találmányai, melyek közül a legfontosabbak a gyutacs, a dinamit és a robbanó zselatin, nem követeltek meg semmiféle magasabb matematikai ismeretet. A 19. század második felében a kémiai kutatómunka általában, Nobel Alfréd kutatásai pedig különösen nem támaszkodtak a matematikai eredményekre. A matematikai kutatások ráadásul nem jártak olyan kézzel fogható eredményekkel, mint amiket például a kémia vagy a fizika produkált.
A snopes.com megjegyzi ezen felül azt is, hogy Nobelnek egy matematikai díj létrehozása esetén versenyeznie kellett volna egy már meglévő díjjal, amit – ki más – Mittag-Leffler lobbizására hozott létre a svéd király matematikusok kutatásainak támogatására. Beck ezzel kapcsolatban idézi Szénássy Barnát, aki szerint a matematikai Nobel-díj elmaradásában “némi szerepe volt a stockholmi egyetem professzorának … Gösta Mittag-Lefflernek. Ő és felesége ugyanis már 1883. január 6-án úgy végrendelkezett, hogy djursholmi villájukat – nemzetközi alapítványként – a Svéd Akadémia rendelkezésére bocsátják, elsősorban a skandináv országok matematikai kutatásainak elősegítése céljából.”
A snopes.com szerint egyáltalán nem szokatlan, hogy a valamilyen okból kideríthetetlen döntések mögött az emberek sokszor magánélethez kapcsolódó eseményeket sejtenek.
Források:
The Prize’s Rite
A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok
Noble Eifersucht
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
Kellemes megepetés ezt a weblapot felfedezni.
Nobel talán azért nem alapitott matematikai dijat, mert hogy már volt egy. Függetlenül attól a ténytől, hogy Götta Misteg-Leffler alapitotta azt, Nobel amint fönt is emlitett volt, nem látta értelmét és szükségét még egy dijnak a matematika terén.