2005. márc. 15.
Clemenceau magyar menye és Trianon
marinovGeorges Clemenceau-nak magyar menye volt s az ő iránta érzett gyűlölet testesült meg a trianoni döntésekben
Tény, hogy Clemenceau fiának magyar felesége volt, Mihnai Ida személyében. A Galántán megkötött házasságon Georges Clemenceau is részt vett. A házasság később megromlott, és válás lett a vége; a gyermekek elhelyezésén a pár sokat veszekedett.
Ablonczy Balázs, a Teleki László Alapítvány Közép-Európai Intézetének munkatársa szerint mindennek azonban nem sok köze lehetett ahhoz, ami később Magyarországgal történt. Mint azt Trianon-legendák című tanulmányában leírja: Clemenceau felelőssége és elfogultsága vitathatatlan a békeszerződés megalkotásában. Mindazonáltal emberi habitusából valószínűsíthető – mindenkor hajlandó volt kezet nyújtani tegnapi politikai ellenségeinek -, hogy fia válásának 1919-ben lezárult története nem kavart benne indulatokat. Clemenceau politikai döntéseit soha nem befolyásolták személyes érzései: nem kedvelte a román vezetőt sem, mégis támogatta területi követeléseit. Ablonczy szerint inkább arról lehet szó, hogy Clemenceau az általa helyesnek tartott elvek és stratégiai megfontolások alapján cselekedett, Franciaország vélt vagy valós érdekeit nézve.
Forrás: Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemből (Romsics Ignác szerk.) 140-144. oldal
Címkék: világháború, magyarság, TrianonMegosztások: , Megosztom az iWiW-en
[...] Több más mellett ezzel a legendával is foglalkozik az az Ablonczy-tanulmány, melyet korábban már idéztünk. Eszerint a csehszlovák kormány valóban hajózható folyónak akart beállítani egyes határvízfolyásokat, az azonban nem igaz, hogy a brit, amerikai és francia szakértők ne ismerték volna a Monarchiát és annak problémáit. Az új államok számára – mint azt levélírónk is említette – közvetlen hadiérdek volt a vasút, de ezt az elképzelést nem lehetett a társadalom előtt nyíltan vállalni. (Másik oldalról azonban kérdéses, mennyi stratégiai értéke lehetett egy határtól néhány kőhajításra lévő vasútvonalnak.) [...]
Nem ertek egyet teljesen Romsics Ignaccal.Hogy lehetett elfogulatlan egy ember–Clememnceau– a fia 1919-es valasa ugyeben amikor maskepp igencsak elfogult volt a bekediktatum megalkotasaban.Nem hiszek a hulye vegzetszerusegben amit a “magyar” torteneszek–kiknek sokszor neve sem magyar probalnak velunk bevetetni–marmint hogy elkerulhettelen volt …
(Másik oldalról azonban kérdéses, mennyi stratégiai értéke lehetett egy határtól néhány kőhajításra lévő vasútvonalnak.) […]
A válasz a kor csodafegyvere, a páncélvonat. Ez a pár kőhajításra lévő vasútvonal hadászatra tökéletesen alkalmas volt. Magyarország amúgy totálisan le volt fegyverezve, a csehek katonai ereje kb. negyvenszerese volt a magyarnak, a határzónában magyar fegyver nem lehetett stb.
[...] ►Forrás: Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemből (Romsics Ignác szerk.) 140-144. oldal [...]
Volt 1 pályázat Trianonról, Melyet, ha jó az emlékeztem Raffay-Zétényi páros birált el. Eredményt Zétényi hirdetett, szóvá is tette egyetlen mondatom kiverte nála a biztosítékot: (Horthyról) “legvégén dísztemetést ád néki, a hálás MDF-es utókor” NO ha a “téma ismerőjének” mondott ember, érzelmek, pártelkötelezettség szerint értékel, és kortársak elmondásait negligálja mert Ő tudja jobban, arról mii a vélemény?