Tény, hogy Clemenceau fiának magyar felesége volt, Mihnai Ida személyében. A Galántán megkötött házasságon Georges Clemenceau is részt vett. A házasság később megromlott, és válás lett a vége; a gyermekek elhelyezésén a pár sokat veszekedett.

Ablonczy Balázs, a Teleki László Alapítvány Közép-Európai Intézetének munkatársa szerint mindennek azonban nem sok köze lehetett ahhoz, ami később Magyarországgal történt. Mint azt Trianon-legendák című tanulmányában leírja: Clemenceau felelőssége és elfogultsága vitathatatlan a békeszerződés megalkotásában. Mindazonáltal emberi habitusából valószínűsíthető – mindenkor hajlandó volt kezet nyújtani tegnapi politikai ellenségeinek -, hogy fia válásának története nem kavart benne indulatokat.

Clemenceau politikai döntéseit soha nem befolyásolták személyes érzései: nem kedvelte a román vezetőt sem, mégis támogatta területi követeléseit. Ablonczy szerint inkább arról lehet szó, hogy Clemenceau az általa helyesnek tartott elvek és stratégiai megfontolások alapján cselekedett, Franciaország vélt vagy valós érdekeit nézve.

Ezzel már egyébként a kor gondolkodói is tisztában voltak. Gesztesi Gyula újságíró, a párizsi magyar követség későbbi örökös sajtóattaséja például így írt erről 1918-ban: “Clemenceau menye magyar nő, és maga is járt Magyarországon, de mondanunk sem kell, hogy irántunk való álláspontját szigorúan a francia öncélúság szabta meg és fogja megszabni”.