2005. márc. 30.
A Lánchíd kőoroszlánjainak nyelve
marinovA „nyelv nélküli” oroszlánokat elkészítő szobrászon annyit gúnyolódtak, hogy végül öngyilkos lett.
A szobrokat készítő Marschalkó János dolgozott a kassai székesegyház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Vigadó, a Rudasfürdő szobrain is, legismertebb műve mégis a Lánchíd számára készült négy oroszlán (1852) volt.
Az oroszlánok „fogyatékosságát” a legenda szerint egy vargainas fedezte fel. A szegény művész szégyenében még aznap beleugrott a Lánchídról a Dunába – s ezzel a szóbeszéd szerint ő lett a híd első öngyilkosa.
Tóth Béla anekdotagyűjtő szerint a mindentudó vargainas a legendák gyakori szereplője, de a lánchídi vargainast név szerint is ismerte a világ. „Frick Jakabnak hívták, s mikor 1897 novemberében Pinkóc túladunai faluban mint öreg ember meghalt, elsiratták az újságok. Fölfedezése: hogy az oroszlánoknak nincsen nyelve, gyorsan terjedt el. Egész Pest erről beszélt, s Marschalkó János szobrász sok gúny és csúfolódás tárgya lett. Egy darabig csak tűrte, míg aztán egy este, mikor megint bosszantották, nagy haragosan azt mondja: ’No, hát fogadjunk ötszáz forintba, hogy mikor az oroszlán úgy tartja a száját, mint az én kőoroszlánjaim, nem is látszhatik a nyelve, mert mélyen lenn fekszik’. A fogadás megtörtént, és Marschalkó elvitte a barátait egy menazsériába, mely az István téren ütött tanyát, s ott aztán bebizonyította, hogy neki van igaza. Az ötszáz forintot a művész jótékony célra adta” – írja Tóth Béla a Pesti Hírlap 1897. november 28-ai számára hivatkozva. Tóth megemlíti: az öreg művész, bár bántotta, hogy mindig évődnek vele az oroszlánnyelvek miatt, mégsem lett öngyilkos – „az aggok szép csendes halálával, végelgyengülésben múlt ki a világból”.
Tóth megjegyzi azt is: képeken, szobrokon, épületeken mulatságos hibákat keresni, nem volt újkeletű dolog a 19. században sem. „A folklór mindenütt emleget templomokat, amelyeknek elfeledtek ajtót vagy ablakot csinálni. Örökké megújuló anekdota hőse a szerencsétlen piktor, aki császároknak és királyoknak cudar szórakozottságában a jobb oldalára festi a kardot, s aztán szégyenében elemészti magát. De a nép malíciája olykor igazi hibákra is bukkan. Így az 1891-ben leleplezett bécsi Radetzky-szobron már első nap észrevették, hogy a marsall nem ülhet a nyergében biztosan, mert a művész a ló hasa alá elfeledt terhelőt csinálni. E mulatságos hibát aztán később ki is javították”.
A Tóth Béla által leírtak illusztrálására íme egy pesti és egy budai oroszlán a Lánchídról. A budai oroszlán (lásd balra) első fogait vagy lecsiszolták, vagy letörték – így alulról is jól látható a fogak mögött meghúzódó nyelvféle.
Forrás:
TÓTH BÉLA: MENDEMONDÁK – A VILÁGTÖRTÉNET FURCSASÁGAI
Magyar életrajzi lexikon – Marschalkó János
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: Megosztom a twitteren , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
Én gyerekkoromban felmásztam a szóban forgó oroszlánokra de az eredményre már nem emlékszem. A Budai Várpalotában lévő Oroszlános udvar oroszlánjait is megnéztem de már ennek eredményére sem emlékszem. Hiába régen volt.
nagyon tetszik a cikk az eminenseknek de én nem buklok a z ilyenekreeee
hab máskor ilyet akartok akko kérdez meg tölemm
nagyon tetszik a cikk az eminenseknek de én nem buklok a z ilyenekreeee
hab máskor ilyet akartok akko kérdez meg tölemm
én felmásztam 2007-ben az oroszlánra..mikor Pesten nyaraltam..néztek is az emberek..ám egyesek a mobiljukhoz nyúltak..és akkor láttam idejét a pucolásnak..ugyanis 5 percen belül megjelenet néhány rendőr..ám ekkora lemásztam róla
vagy azt hitték,hogy öngyilkos akar lenni,vagy tilos rá felmászni..nem tom!
Mi azt vettük észre, hogy a várban a galériához vezető kapunál összecserélték az oroszlánokat. Eredetileg ahogy haladunk befelé, az oroszlánok vicsorogva néznek felénk, ha valaki tanult egy kis művészettörténetet az tudja, hogy ennek a célja, hogy megfélemlítse azt, aki belép. Ha pedig megyünk ki a kapun, a két oldalsó oroszlán büszkén ül – csukott szájjal. Na most elvitték az oroszlánokat restaurálni, csakhogy nem a megfelelő oldalra kerültek vissza…
Festményeket metszeteket,vagy bármien képi dokumentumot hol találok,a hídpillérek alapozásárol?köszönöm
Azért őlte meg magát mert kihagyta az oroszlán nyelvét?
én tavaly voltam a várban és akkor jók voltak az oroszlánok
Nagyon köszönöm családunk nevében is ezt a kis tanulmányt.A családfa szerint sem igaz az öngyilkosságról szóló legenda, és szép kort ért meg ükapánk.
Azt már olvastam feljebb, hogy miért vannak oroszlánok egy vár be- ill. kijáratánál. De miért került végül is ugyan ez a motívum egy híd két oldalára? Ha ezt megválaszolnátok nagyon megköszönném. Legutóbbi értesüléseim szerint nincs különösebb jelentőségük, csupán a nagyságot, büszkeséget szimbolizálja. Jól tudom?
Előre is köszi!
Tök jó!Nem is tudtam ennyi mindent eddig a pillanatig a Széchenyi Lánchídról!
„az aggok szép csendes halálával, végelgyengülésben múlt ki a világból”. 58 éves volt (1819-1877), mikor meghalt. nem tudom, miben halt meg, de a cikk nem különösebben alapos, pontos. ha már épp a halálának módja volt a téma….
kelemenjozsef szerint:
2010. augusztus 24. kedd 22:40-kor
„az aggok szép csendes halálával, végelgyengülésben múlt ki a világból”. 58 éves volt (1819-1877), mikor meghalt. nem tudom, miben halt meg, de a cikk nem különösebben alapos, pontos. ha már épp a halálának módja volt a téma….
EHHEZ KÉPEST AZ ÜKUNOKA VÉLEMÉNYE IS ÉRDELES
Marschalkó Edit szerint:
2010. január 31. vasárnap 18:18-kor
Nagyon köszönöm családunk nevében is ezt a kis tanulmányt.A családfa szerint sem igaz az öngyilkosságról szóló legenda, és SZÉP KORT ért meg ükapánk.
én megyek széchenyi ről verszeny re valmivel tőbet szeretméktudni