Lássuk előbb a neten terjedő körlevelet:

“Még egy élelmiszerrel kapcsolatos sokkoló hír…

Az aszpartam-mérgezés a ’80-as évek óta jól őrzött titok. Számos kutatás és a tapasztalatok egyértelműen kimutatták mérgező és betegségeket előidézo hatását. Az aszpartam egy veszélyes adalékanyag, ami a testbe kerülve rákkeltő anyagokra bomlik. Vajon miért nem lehetett hallani erről eddig? A diétaipar egy dollármilliárdos üzlet. Az ember azt gondolná, hogy  a könyvek szerzői, vagy az élelmiszeripari cégek húzzák a nagy  hasznot belőle, de nem. Persze nekik sem megy rosszul, de a játszma  igazi nyertese a gyógyszeripar. Hogy hogy jön a gyógyszer az  aszpartamhoz? Egyszerű. Egy gyógyszercég kutatója fedezte fel  véletlenül az aszpartamot, egy fekély elleni szerrel való  kísérletezés közben. A cég pedig a G.D. Searle, aki gyógyszergyártó  létére képes volt 28 millió dolláros veszteséget elkönyvelni, és  több száz, a gyógyszereik miatti káros mellékhatások ügyében  indított pert elveszteni. Ugye, milyen megbízhatónak tűnnek? A Searle egyik leányvállalatát végül a Monsanto vásárolta meg, és  NutraSweet néven dobta piacra az édesítőszert.  Izgalmuk érthető volt, hiszen ez a szer több százszor édesebb a  cukornál, fillérekbe kerül előállítani, és a diétanemzet minden  ilyenre vevő. A probléma ott kezdődött, hogy az amerikai Élelmiszer- és  Gyógyszerellenőrző Hivatal, az FDA nem óhajtotta engedélyezni a  felhasználását, lévén az anyag bizonyítottan rákkeltő, és az  idegeket is károsítja. Később valahogy eltűntek a vizsgálati  dokumentumok, a kísérletekhez használt egerek nem voltak  hozzáférhetőek boncolásra, és a kormányhoz eljuttatott  dokumentumokban már csak néhány homályos következtetés szerepelt.
Ennyi elég is volt a frissen megválasztott Reagan elnöknek, aki  beiktatása másnapján(!) leváltotta az FDA addig tiltakozó elnökét, és Arthur Hayest ültette a  helyébe, aki azonnal felülvizsgálta a “túl szigorú” megkötéseket, és  engedélyezte az aszpartam használatát a száraz élelmiszerekben.  Nem sokkal késobb elindult az a rémálom, ami a mai napig nem  hajlandó alábbhagyni. 1992-re a NutraSweetnek már engedélye volt az  aszpartam üdítőitalokban és gyerekvitaminokban való felhasználására, szerződést kötöttek a Coca-Cola és a Pepsi céggel, mint a cégek kizárólagos aszpartam-ellátója, és az FDA ekkor fogadta el a NutraSweet kérvényét az aszpartam nagy mennyiségű, szabad forgalomba hozataláról.
Ekkoriban kezdődött, hogy emberek megmagyarázhatatlan  betegségekkel, tünetekkel fordultak orvoshoz, és a tudomány  széttárta a karját: nem tudtak rájönni, mi okozza a bajt. Az  aszpartam mellékhatásai lehetnek fokozatosak, vagy azonnali  reakciók is. Dr. Lendon Smith amerikai orvos  szerint rendkívül sok ember szenved az aszpartam káros mellékhatásaitól, de fogalmuk sincs, hogy a gyógyszerek, kezelések  és gyógynövények miért nem enyhítik a tüneteiket.  Több, mint 90 mellékhatást tulajdonítanak az aszpartam  fogyasztásának. Hihetetlennek tűnik, nem? Pedig nagyon igaz. Hogy  képes egyetlen vegyi anyag ekkora kárt okozni? Az aszpartam a vérbe  kerülve lebomlik, és így képes keresztülutazni az egész testen, és bármilyen szövetbe lerakódni.  A ciklamáttal vagy a szacharinnal ellentétben az aszpartamot  megemészti a szervezet. Elfogyasztása után a benne lévo metanol (faszesz)  formaldehiddé, majd hangyasavvá változik. A formaldehid belégzése halálos, rákkeltő, további összetevői, a fenil-alanin és az  aszparginsav pedig mérgezőek.
Ha a késobb felsorolt mellékhatásokból többet is észleltél már  magadon, esetleg fizikailag megmagyarázhatatlanul gyengülsz, azonnal tedd le  a diétás kólát. És ha még semmilyen reakciót nem észleltél, azon  szerencsések közé tartozol, akik visszafordíthatatlan károsodások  nélkül úszhatják meg az eddigi aszpartam-fogyasztást, már  amennyiben egy életre elfelejted az ezzel édesített élelmiszereket.  Az FDA-hoz mindössze néhány év alatt több, mint tízezer  NutraSweettel kapcsolatos panaszbejelentés érkezett, amely az  összes beérkezo panasz 80 százalékát tette ki. Ennek ellenére az  Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal semmit nem tett annak  érdekében, hogy tájékoztassa a közönséget, akik egyértelműnek  gondolják azt, hogy ha egy termék agyon van reklámozva, az csakis  egészséges lehet. Az aszpartam-ellenesek elnöke szerint: “Az  aszpartam az egyetlen olyan génmanipulált termék, amelyről  tényleges bizonyítékaink, világos nyilvántartásaink és esettörténetek vannak, melyek azt bizonyítják,  hogy tömegbetegségeket és halált okozhat.”
Valószínűleg nem véletlen, hogy a gyógynövényből nyert és teljesen  ártalmatlan szteviát, mint elterjedt versenytársat viszont  betiltották jó időre az Egyesült Államokban, épp pár hónappal az  előtt, hogy a NutraSweet, mint asztali édesítő forgalomba került  volna. És talán az sem véletlen, hogy Új-Zélandon ma már tiltott  adalékanyagnak számít az aszpartam. Hogy miért nem mindenhol?  Szenzációs PR-úthengert vezet a NutraSweet. Nagyon meggyőzőek, és  ahol az aszpartam ellen szólók felütik a fejüket, ok megjelennek,  és elhiteltelenítik a forrást. Szerencsére az Egyesült Királyság és  az Európai Unió is elfogadta azt a javaslatot, hogy végezzenek függetlenkutatásokat az aszpartam  “biztonságos” mivoltával kapcsolatban.
Ha ez mind hihetetlennek is hangzik számodra, “biztos, ami biztos”  alapon azért olvasd el a címkét, és légy résen mindennel, ami  “light”, mert aki cukormentesen szeretne táplálkozni, lépten-nyomon  csak aszpartamba botlik. Néhány tipikus termék, amit ezzel édesítenek:
szénsavas és rostos  üdítőital, joghurt, fagylalt, reggeli készítmények, pezsgőtabletta, sportital, gyerekvitamin(!), lekvár, szinte minden rágógumi,  diabetikus termékek és maguk az édesítőszerek (kevés kivétellel):folyékony,  tabletta, kristályos és por variációkban.
Az aszpartam néhány mellékhatása: látászavarok, szemfájdalom,  fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, migrénes  fejfájás, egyensúlyzavarok, memóriavesztés, állandó álmosság,  végtagzsibbadás, részleges bénulás, remegés, depresszió,  ingerlékenység, agresszió, álmatlanság, fóbiák, szapora szívverés,  légzési nehézségek, hányinger, hasmenés, véres széklet, hasfájás,  nyelési fájdalom, borviszketés, kiütések, asztma, herpesz, tályog, menstruációs zavarok, a haj elvékonyodása, hajhullás, hirtelen  súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás, fájdalmas vizelés, túlzott  szomjúság, bedagadt lábak, visszafordíthatatlan agykárosodás,  születési rendellenességek, gyomorfekély, izületi fájdalmak.

Megj.: a rágón megnéztem, E951-ként van jelölve. Hozzáírhatjátok az E-s listához, ugyanis ez nem szerepel rajta…”

Hát igen, a jó öreg aszpartám

Belekóstolva a téma netes szakirodalmába, az ember már-már azt gondolná, a világhálót azért találták fel, hogy a cukornál 200-szor édesebb édesítőszer esküdt ellenségei minél könnyebben cserélgethessék elméleteiket egymással. E teóriák szerint az aszpartám gyakorlatilag mindenféle betegséget okozhat, de minden elméletre van egy tudományos cáfolat is, amit viszont az ellenzők legtöbbször elutasítanak.

Az egyik leghíresebb – később több tudományos szervezet által is hoaxnak nyilvánított – e-mail szerint például a diétás termékek édesítésére használt aszpartamnak számos komoly betegség kialakulásánál van szerepe, mint például a sclerosis multiplex, a lupus erythrematosis, az öbölháború-szindróma, a krónikus fáradtság szindróma és a diabetes mellitus esetében. Az írás idézi a Word Enviroment Conference-t és a titokzatos dr. Epistót, és visszaél többek között a Multiple Sclerosis Foundation nevével (az alapítvány később megerősítette, hogy semmi köze a rémhírhez vagy ahhoz a konferenciához, amelyet az e-mail említ).

Az American Council on Science and Health (ACSH) szerint az aszpartám az egyik legtöbbet tesztelt anyag az Egyesült Államokban. Számos hatóság, köztük az Egyesült Államok Gyógyszer- és Élelmiszeripari Igazgatósága (FDA), illetve a WHO egyik szakbizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy az aszpartám biztonságos, kivéve veleszületett fenilketonuria esetén.

Egy másik levél – Betty Martinit, a világ legnagyobb aszpartámellenes mozgalmának elnökét idézve – azt állítja, az aszpartám agytumort okoz, az FDA azonban ezt is cáfolja. „Állatkísérletekben vizsgálva a kontrollcsoporthoz viszonyítva, az egereknél, akiket ilyen anyaggal tápláltak, gyakoribb volt az agydaganat kialakulása. De ez emberre nem igaz” – mondta az ügy kapcsán Valálik István, a Szent János Kórház adjunktusa az RTL Klubnak.

A vizsgálatok ellenére újra és újra felmerül a gyanú az aszpartámmal kapcsolatban. Én e kérdésben – szakmai felkészültség híján – nem foglalok állást, ezt az összefoglalót is csak azért készítettem, mert az utóbbi két hétben legalább tíz olvasó kérte a fenti levél ellenőrzését.

Update | 2013 decemberében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósága (EFSA) nyilatkozatot adott ki arról, hogy az aszpartám ajánlott mennyiségben való fogyasztása nem veszélyezteti az egészséget. Az aszpartám irányadó napi beviteli értéke 40 milligramm testsúlykilogrammonként – idézte az MTI a szervezet közleményét. Egy doboz diétás szénsavas üdítőital rendszerint mintegy 180 milligramm aszpartámot tartalmaz, ami azt jelenti, hogy egy 75 kilogramm súlyú felnőttnek napi több mint 16 doboz diétás üdítőt kellene elfogyasztania ahhoz, hogy túllépje az uniós küszöbértéket.

A rendelkezésre álló kutatási adatok alapján az EFSA kizárhatónak tartja, hogy az aszpartám károsítaná a géneket és rákot okozna. A szakértők azt is megállapították, hogy a mesterséges édesítőszer nem okoz agyi és idegrendszeri károsodást, és nem befolyásolja sem a gyermekek, sem a felnőttek viselkedését vagy gondolkodási képességeit. Az EFSA azt azonban elismerte, hogy az aszpartám egyik hatóanyaga, a fenilalanin fogyasztása a fenilketonuria (PKU) nevű örökletes, ritka anyagcsere-betegségben szenvedők számára szigorúan tilos.

Fotó: Wikipédia.hu