2004. aug. 5.
Húgy mint csillag
marinovA csillag régi magyar elnevezése a húgy volt, amelyet csak a XVI. században váltott fel a csillag név.
A magyar nyelvben a XVI. századig valóban húgynak nevezték a csillagot. Dömötör Tekla folklórkutató szavaival élve „a csillagnéző akkori formája a húgybanéző volt”.
Az 1400—1410-es évekből fennmaradt schlägli-szójegyzékben a következő csillagászati szavakat olvashatjuk: nap, hold, újhold, holdszegés, félhold, teljeshold, verőfény, húgy (csillag), húgybanéző (asztrológus), fényes húgy (Lucifer), est húgy (Vesperus), szekérhúgy (Plaustrum), kaszahúgy (Adartica), göncölszekér, északi szél, villámlás stb.
A hugyókázik a szemed népnyelvi szólás jelentése: “hamisan csillog”, a többszáz éves szövegekben pedig Istent mint a “húgyok teremtőjét” szólítják meg könyörögve. Hajdan két ősi húgy szavunk is volt, az egyik azt jelentette, mint manapság, a másik pedig “csillag” volt. Épp olyan véletlen volt az egyalakúság, mint mondjuk a korán esetében (időhatározó szó és muszlim szent könyv). Ám egy idő után az embereket zavarni kezdte, hogy a csillagokról beszélve kellemetlen zönge társul az előadásokhoz, s mivel volt a jelenségre másik szó is, a húgy szépen kiveszett a köznyelvből.
Forrás
Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága
Csatlakozz az Urbanlegends.hu Facebook-oldalához, és értesülj elsőként az új átverésekről!
Megosztások: , Megosztom az iWiW-en
Kapcsolódó anyagok:
és akkor régen húgyszemű juhász volt?
a csavarhúzó pedig húgyfejű
viszont mára akkor a ‘húgybanéző’ nem a csillagász, hanem az urológus
Húgyok háborúja? Húgyromboló, Húgyflotta… etc.
))
denis sinor amerikai magyar nyelvész komplett tanulmányt írt a kérdésről. nem csupán magyar jelenség az összecsengés, hanem valamilyen belső-ázsiai, altáji vagy ural-altáji forrása van. nagyon rég olvastam, de úgy rémlik, a tejút is valami mennyei rénszarvashúgynyom volt mitológiailag (mert ugye, katonai szempontból csaba királyfi hadi útja volna).
Sicumaci!!!
Engem érdekelne, hol olvastad, vagy milyen könyvben Denis Sinor kutatási eredményeit? Előre is köszi a segítséget
Bocs, kutatókereső, csak most került a szemem elé az oldal. szóval, a forráshely:
Sinor Dénes
Tanulmányok
Akedémiai Kiadó, 1982
Nyelvtudományi Értekezések sorozat
A cikk címét nem tudom megmondani, mert a könyv most épp nincs meg, az OSZK online katalógusában tudtam csak megnézni az adatait.
szijasztok mit csináltok én mármingyárt alszok koé
hana montánának küldőm szija hogyvagy
Igen, ezt mi is vettük A magyar nyelv finnugor alapjai órán.
Egy kedves barátom további ötletei:
a tévében a húgyközi invázió, húgykapu, legújabban a húgy születik… amerikai középületeken húgyos-sávos lobogó…
öt húgyos szálloda
Csillagos Józsi (Markos-Nádas)
esetleg a Csilla emiatt inkáb Húg legyen…
Idézni csak pontosan, szépen, ahogy a húgy megy az égen…
Lehetségesnek tartom, hogy az ősi nyelvben a “hugy” a több csillag alkotta csillagképet, a “csillag” az egyes fénylő csillagot jelentette. Erre vallana az, hogy a középkori nyelvünkben a “hugy” többnyire valamelyik, több csillag alkotta konstelláció megbevezésénél fordul elő: “zekerhug” = Göncölszekér (7 csillag), “kaszahugya” = Orion (Kaszás, 10 csillag), stb. BQ.
Na és a munkásmozgalom vörös húgya???
Vagy a nóta hogy hangzana a pávakörben:
“Húgyok, húgyok szépen ragyogjatok,
A szegény legénynek utat mutassatok….”
háháháháháháháháhhá basszátok meg